Zempléni Népújság, 1946 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1946-05-26 / 22. szám
3. oldal. 1946. május 26. ZEMPLÉNI NEPUJS A‘G Júniusban befejeződik a szervezési munka és teljes erővel megindul az élet a FöldmiVesszöVetkezetekbeo A FGldmivesszövetkezet vármegyei miniszteri kiküldöttje Hargitai Endre az egyik vármegyei szervezővel tárgyal. Néhány perc, aztán én következem. Szívesen várok, mert tanulságos a beszéd, amit folytatnak. Uj szövetkezet alakult egy községben, innen futottak be az akták, amelyek tüzetes átvizsgálás után eljutnak a minis/ tériumba. Rövid beszélgetés után tájékoztatást kérek Hargitai Endrétől, — megyénk fáradhatatlan úttörő mun kásától — vázolja előttem a Föld- müvesszövetkezét néhány hónapos történetét és a végzett munka eredményeit. Az elmúlt év októberében jöttem Zemplénbe, a minisztérium megbízásából — kezdi modanivalóját. Először a szerencsi járásban láttam munkához. Mostoha, nehéz körül mériyek közölt, a meggyőzés minden eszközét latba vetve — megalakulnak az első szövetkezetek. j Áldását és szükségességet csakhamar tapasztalják a gazdák. A hír tovább terjed. Egymásután keresnek meg az emberek, hogy községükbe hívjanak szervezni. Szaporodik a munkám, de növekedik a munkakedvem. A minisztérium segítőtársakat küld a megyébe. Egymásra talált két szegény, folytatja a beszélgetést. A háborúban tönkrement ország és a kisemmizett megalázott, nincstelen és törpe parasztság, az állam egyik legértékesebb pillére. Monok, Tisza- luc, Megy ásszá és a többi kőzsé gek országot építenek, összefogtak, hogy legyőzzék az inflációt és megsemmisítsék a spekulációt. Lelkesen, meggyőzően beszél., Nemisszükölködöma kérdésekben. Mik a szövetkezet mostani és jövőbeni legsürgősebb tennivalói ? Tekintettel arra, hogy szervezés terén már nagyon szép eredményt értünk el, a mellém beosztott hat szervezővel úgyszólván minden községet beszerveztünk, uj feladatok várnak majd reánk. Legsürgősebb tennivalónk, hogy a birtok komplexumon található összes élő és holt felszereléseket leltározzuk. Ha ez megtörtént, akkor egy külön leltári tárgyaláson a Vármegyei Tanáccsal együtt állapítjuk meg (a törvények szerint) hogy ezek a tárgyak kinek a birtokába jutnak ? Az így nyert tiszta kép aztán lehetősége« ad arra, hogy minden vitás kérdést, ami a szövetkezeti munkát és termelést eddig gátolta — levegyük napirendről. Junius 2 an Szerencsen a Föld müvesszövetkezet összeül első vá lasztmányi ülésére, Ennek a választmánynak a tagjai a szövetkezetek igazgatósága és a csoportok intézőbizottsága által választott tagok, akik havonta egyszer értekezlete ülnek össze. Milyen feladatok várnak a me gyei választmányra? A megyei választmány feladata, hogy a szövetkezetek által termelt nyers és kész árukat értékesítés céljából felajánlja egyenlő vagy kedvező feltételek melleit a Föld müvesszövetkezet Országos Központjának. Ezenkívül feladata, hogy a szövetkezetek részére szükséges — II II I■ TiI—j gépeket, eszközökéi, gépalkatrésze két, milirágya féléket, háztartást, luházatl és egyébb cikkeket a sző vetkezet által felállított közös rak tárban tárolja és a megye területén lévő szövetkezetek rendelkezésére boc sújtsa. Feladata továbbá az is a megyei választmánynak, hogy megadja u tagjai részéit a szükséges szakok tatást, gondoskodjon a kulturális élet fejlesztéséről és - a termelési eredmény fokozása végeit versenyek létesitéséról. Megalakult a Zemplén vármegyei Hemfűreypsüiet Folyó hó 20-án délután fél 6 órakor a Zemplén vármegyei Fő- kapitányság Vezetője Tarján Endre r. alezredes me »alakitolta a Zemplén vármegyei rendőrség kiküldötteinek közbejöttévéI a váimegyei Rendőregyesületet. A Rendőregyesület célja az. alkalmazottak jólétének emelése kulturális igényeinek kielégítése és az „ép testben ép .lélek“ alapján sportéletének megindítása. A népes Összejövetelen megválasztották a Vármegyei Rendőr- egvesület tisztikarát. Diszelnökök: Nagy Ernő főispán, Domini alezredes a szövetséges Ellenőrző Bizottság vezetője, Gla- szov alezredes Zemplén vármegye orosz kalonai parancsnoka, Gal- kov őrnagy, Malikovszky őrnagy, drBuza Béla a Kisgazda Párt elnöke (Zemplén vármegyében), Balogh Lajos a Kommunista Párt vármegyei titkára, Kovásznai Rezső a Szociáldemokrata Párt vármegyei titkára, Deutelbaum Vilmoä bor exportőr, Rákosfalvi Zoltán gyógyszerész, Blumberger Ferenc malomtulajdonos, Rosits Antal vendéglős, Princz László rnalomlulaj donos. Elnök: Tarján Endre r. alezredes. Ügyv. elnök; Hámori Ernő r. százados. Titkár: Császár József r. hdgy. Ellenőrök: Pataki István r. ny. fhdgy., Kohán Mária r. i. alhdgy. Jegyző: Szerdahelyi Eszter r. i. alhdgy. Péntáros: Keresz.tessy Ferencné r. i. alhdgy. — ■—i—— Választmányi tagok : Erdész Pál r. szds, dr Koller Béla r. szde, Veszprémi Árpád István r. szds, Stofián László r. s;ds, Búza Pál r. fhdgv, Hegyaljai Bálint r. ny. fhdgy, Dományházi Béla r. Iidgy, Dicsi Márta r. I. alhdgy, Páli Gyula r. őrm., Károlyfalvi János rendőr. Jóléti bizottság tagjai: dr Gált Barna r. orvos őrnagy, Bánkuli Jenő r. alhdgy, Vasvágó László r. ny. alhdjjy, Szabó Irén Anna r. i. alhdgy. Kultur bizottság tagjai: dr Ko- ritsánszky Ernő r. alezredes, Várhelyi Frigyes r. szv. fhdgy, Héjj Rózsa r. i. hdgy, Lánczi Iván r. ny. alhdgy. Sport bizottság tagtai: Gerencsér Gábor r. szds, Lukits János r, nyomozó, Várhegyi Gyula r. nyomozó, Szijjáitó Antal r. törni. Rendkívüli ügyek biz. Jagjai: Mészáros Imre r. ny. fhdgy, Héjj Gyula r. főtörm, Lóber János r. hiv. altiszt,. Máramarossi Margit szerz. alk. A választás megejtése után Tarján Endre r. alezredes a vármegyei tőkapitányság vezetője rámutatott arra, hogy a Rendőregyesület célja elsősorban a rendőrségi alkalmazottaknak a demokráciára való nevelése, hogy A felszabadult népi Magyflt Köztársaság pillérei legyenek. A Rendőregyesülefben a lagok egymást bajtársnak szólítják. Ezzel egyidőben az összes járási kapitányságok területén, Sárospatakon, Tokajban, Szerencsen és Ricsén megalakultak a vármegyei Rendőregyesület fiókjai. Felhívás a munkaadókhoz Gyakran előfordul, hogy az | állami hatósági közvetítő hivatal nál munkavállalók jelentkeznek munkára. Éppen e/éit felhívjuk az ipari, kereskedelmi és egyéb munkavállalókat, hogy munkásigényüket jelentsék a közvetítő hatóságnál minél előbb. Erre azért van szükség, hogy a munkavállalói megkíméljék a fdeslt-ges időpazar Iástul. De méginkább szükség volna arra, hogy miiiél előbb teljesítsük azt a regi munkásköveteiést, hogy a nyilvántartásba kerülő munkások megkapják az őket megillető munkabért. Ma ugyan még a munkásság nem kapja meg a kielégítő munkadijat, mert a feketepiac és a spekuláció napról-napra jobban burjánzik, de eljön az idő, amikor a munkásság jogos igényei teljes mértékben kielégifhetők lesznek. Mégegyszer felhívjuk a munkaadókat és a munkásokat, hogy fegyehnezetten teljesítsék kötele zetisépbet. A megyei választmány felállít aztán a szövetkezetek gépeinek a javítására a megye területén gépjavító műhelyeket, hogy igy biztosítsák a gépberendezések állandó Üzembe tartását. A kimerítő és részletes tájékoztatóé közül néhányat papírra ve- letlünk. Volna még igen sok olyan dolog, amivel foglalkozni lehetne. Megyénk területén az ujgazdák és a kisparasztok megértették a szövetkezeti mozgalom nagy jelentőségéi, átlátták, hogy elsősorban rajtuk segít a szövetkezet, Bízunk abban, hogy Hargitai Endre további fáradhatatlan és lelkes munkájával még több életet visz a szövetkezetekbe, biztosítja az egi’ütt működést a szövetkezetek kozott és úttörője tesz az igazi szövetkezeti mozgalom tökéletes kibontakozásának. Csendélet Hegyalján Messziről érezzük a virító szíiő illatát. ‘ A késő tavasz békés, nyugalmas otthonában járunk. A naponta felázó mezei utak puha földjén megyünk Tolcsva felé. Jobbról gyönyörűen zöldelő lankákon díszük a szőlő, balról búzavirággal szegélyezed, megélénkült búza, rozstáblák húznak az enyhén lan- kásodó völgy felé. * Jó volna megállni, beszélgetni az emberekkel. Megállítani néhány percre a permetezőket munkájukban, vagy megzavarni a cseresznyét szedő fiatalokat gondtalan kacagásukban. Mégsem tesszük. Amit mondanának — úgy is látjuk. Dolgozik mindenki. Inkább gyönyörködjünk a más munkájában, hiszen úgy is azt mondják: ez a legkönnyebb feladat. Lassan megyünk, hogy sokat lássunk. Egy boldogabb élet reménye ragad ránk a serényen dolgozók láttán. Vájjon tudatában vannak-e ezek a tolcsvai emberek munkájuk igazi értékének? Tudják-e azt, hogy erőfeszítésük most tulhat egyéni érdekeiken és egy lerombolt ország becsületén esett szégyen eltüntetésén is fáradoznak? Tudatos-e a harc, amit a földel folytainak és aminek győzelme az ö boldogabb országuk megteremtése? A szőlők és mezők munkásai izzadtan sóhajtják felénk: Igen! Továbbitjuk üzenetüket azokhoz, akik „nem“»et mondanak: lgenl A magyar föld büszkesége, Hegyalja népe tudja miért és kikért doldozik. ^ \ * A hegyek között meglapuió, gyönyörű község kong az ürességtől. Itt-ott látni csak egy-egy ételhordóval siető asszonyt. Az üzletek zárva vannak. A kevés, kis portéka kiadása nem okoz gondot az eladónak és vevőnek. Az erőt most más területre kell összpontosítani, oda ahonnan jöttünk, a virító szőlők és kalászba szökkent mezőkre.
