Zempléni Népújság, 1946 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1946-03-24 / 13. szám
DEMOKRATIKUS LAP — MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER Történelmi dátum a magyar nép életében 1945 március 17. Ezen a napon mondta ki az ideiglenes Nemzeti Kormány a nagybirtokrendszer megszűntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról szóló rendeletét. Ezen a napon rakta le a magyar nép a demokratikus Magyarország pilléreit és indult a népre támaszkodva újjászületése felé. Az ország demokratizálása szempontjából nem volt akkor sürgősebb és‘,nagyobb feladat. Nemzeti létünk fenntartása, a haladó népekkel való jöviszony megteremtése tette szükségessé, hogy véglegesen Vakítsunk azzal a múlttal, amelynek politikai és gazdasági hatalma volt a földesúri nagybirtok Az az osztály, amely birtokában tízezer holdakat érzett, gondtalanságában nemcsak megfeledkezett vértizzadó, ezreket és^ezreket kitevő dolgozóiról, hanem mesterségesen nyomta el, taszította testi és lelki nyomorba. Pusztító népbetegségek és emberi tekintélyt megsemmisítő megalázás jellemezte sok évszázados elnyomó uralmukat. Ezekkel az állapotokkal számolt le a földreformrendelet. És ezt a történelmi jelentőségű munkát elvégezte maga a nép, a felszabadult parasztság — a földigénylő bizottságokon keresztül. , Több mint hárommillió hold földet juttatott ez a népi szerv, hatszázezer szegény paraszt tulajdonába. Oyökeres felszámolást, nem ilyen-amolyan megoldást jelentenek ezek a számok, — a nagybirtokrendszerrel szemben. Ugyanakkor meg kell állapítanunk azt is, hogy jó kézbe került a föld. A parasztság bebizonyitotla föld- szerelmét. Bebizonyította azon az elmúlt tavaszon, amikor jószág:és igavonó állat nélkül megművelte a földet. De bebizonyította azt is, hogy minden erejével megvédi földjét minden reakciós támadással szemben. A levitézlett és nyugatra vándorolt, most hazaszivárgó földesurak a legszemtelenebb módon igyekeznek visszaperelni «elvesztett földjük it, és visszaszerezni hatalmukat. Szerencs, Tokaj, Hernád-» németi, Olaszliszka és sok más községe megyénknek már arra kényszerült, hogy nyíltan lépjen föl e reakciós támadásokkal szemben. A dolgozó és demokratikusan érző parasztság világosan látja, hogy a Magyar Kommunista Párt Rajt László elyíárs az ni belügyminiszter A magyar köztársaság elnöke a miniszterelnök előterjesztésére Nagy Imre belügyminisztert, aki betegsége folytán felmentését kétfe, állásából szolgálati elismerése mellett felmentette. Ugyanakkor a miniszterelnök előterjesztésére Rajk László nemzetgyűlési képviselőt magyar belügyminiszterré kinevezte. Az uj belügyminiszter a köztársaság elnöke előtt szerdán fogadalmat tett. Mi ujsátí a Népbirósó^on ? A nép ítéli Száláéi és néhány társa felett már el is hangzott az Ítélet, sorsuk beteljesedett, de még nagyon sok nagy és kis bűnös van, aki az elmúlt bűnös rendszer exponált vezetője volt és akivel a leszámolás csak ezután fog megtörténni. Március 13-án tárgyalta a sátoraljaújhelyi Népbirőság Zombori Béla ladamőtíi főjegyző népellenes bűnügyét. A' Jianuk Szlovákiából jöttek át és súlyosan terhelő vallomásokat tettek. Több embert internáltatott, rendőri felügyelet alá helyeztetett. A hadDavonuiíak otthonhagyott családtagjait, ha segélyért mentek a „Somosra küldte legelni“ a főjegyző ur. Persze most mindent tagad. A népügyész azonban minden bizonyítékot a nép- biróság asztalára tesz és igy két és félévi börtönt kap Zombori Béla. * A múlt számunkban már közöltük, hogy dr Vendég László csendőrfőhadnagy a sátoraljaújhelyi gettó volt' parancsnoka a népügyészség foglya. Köztudomású, hogy a fasiszta propagandának melegágya a csendőrség volt, melyre rábízták — érdemei jutalmául — a deportálások „emberséges módon való végrehajtását.“ Vendég László protoiypusa volt a Hitler és Száiasi által elképzelt és minden lelkiemóció nélkül mindent végrehajtó gettóparancsnoknak. Kegyetlen ember volt, aki túltett felettes hatóságainak reiutel- kezésein is. Nevéhez a sátoraljaújhelyi gettó legsötétebb korszaka fűződik. Ez a vérgőztől mámoros ember (embet?), aki a haldoklóknak vizet nem engedett adni, amikor a waggonokba bepréselték őket, kihallgatása során a leg gyávában és legnevetségesebben viselkedik. Amikor rendőrségi kihallgatása után a börtönbe kisérték Vendég Lászlót, a? uccán akarták meglincselni azok, akiknek hozzátartozóit a legkegyetlenebbül szállitatta a gázkamrákba. * A népügyészség foglya dr Szaf- máry Dezső sárospataki ügyvéd, aki a nyilas közigazgatásban fő- ispáni tisztséget viselt. A nyilaspártnak már 1939-ben megyevezetője volt. Az Etelközi szövetségnek is tagja. * Asbolh Aladár a sárospataki Furmingyár igazgatója, aki Sárospatak társadalmi életében nagy szerepet játszott, a MÉP nek Cs MOVE-nak elnöke.és>ki a háború alatt az egész Furmint gyárat a németeknek rendezte be szintén a népügyészség foglya. * S vannak, vannak még ilyenek. Sokan vannak. „Az eszme bajnokai.* A rögeszme márlyrjai. Mert a vádlottak padján mind mártyr, gyarló emberek, hebegő, kertelő, zavart és* zavaros ügyefogyottak, . akik még arra sem emlékeznek, amit hiteles írásos bizonyítékokban eíé- bük tárnak. De a nép ítél és ítélni fog! A népitéiet pedig igazságos és becsületes lesz! mindent megtesc azért, hogy minél rövidebb idő alatt tulajdonosa legyen az uj birtokos rf földnek. Ezgjőtt egy esztendővel az ipari munkásság kommunista rétege indult el a falvakba, hogy szövetségesének, a parasztságnak segítségére legyen. A kezdeményezés komolysága megmozdította az Ösz- szes demokratikus erőket, és bebizonyította a reakciónak, hogy egy év is elegendő a földreform végrehajtására. Rákosi elvtárs, párlunk főtitkára Ígéretet tett arra, hogy pártunk a Magyar Kommunista Párt mindig ott lesz, ahol az ujgazdák, a dolgozók, a fiatal magyar demokrácia ügyéért folyik a küzdelem. Ez az ígéret biztosíték azok számára, akik még mindig a bizonytalanság érzésével dolgoznak a földeken. A vámosujfalui kommunisták gyásza E hónap 15-én halt meg 46 éves korában Bazsa János elvtárs, a Magyar Kommunista Párt vámos- ujfäiui szervezetének vezetőségi tagja. A tragikus haláleset megdöbbentett valamennyiünket és a legteljesebb együttérzéssel gondolunk a hat árván maradt gyermekre, és a hűséges feleségre. A temetési szertartás után Kovács Gyula elvtárs, a szervezet titkára mondott bucsuzót az elhunyt felett. A dolgozókért küzdő dolgozó emléke álljon példaképül előttünk. Tavasz tan... Elmúlás és újjászületés. Ez az örök törvény uralja a természet világát, amióta az idő végtelen kereke forog. Ilyenkor évszak fordulásán minden gondolkodó ember megfigyelheti, hogy mennyi harmónia, mennyi csodálatos összhang uralkodik az emberi lélek és a természet között. A terméketlen, élettelen évadnak komor napjait nyomon kell hogy kövesse az életnek, az alkotásnak, a tavasz ébredésének áldó boldogsága. Lombosodik az erdő, zöldéi a mező, rügybe pattan a növény, virágba szökken a szirom és minden él, minden ébredez, uralkodik az élet, uralkodik az alkotás. Tavasz van. Süt a nap. Sötét és komor esztendők tavasza után igazi világosság ragyog. Ebben a világosságban meg kell találnunk erkölcsi lényünket. Tavasz van. Gondoljatok a bányák munkásaira, a kohók robotosaira, a pincelakások beteg senyvedőire» mit látnak ők a napfényből ?, mit hallanak ők a madárdalból, rab. éreznek ők a virágillatból? S ha meghalljátok a válaszukat igyekezzetek azon lenni, hogy egyformán élvezzük a napfény sugárkévéit. Felhívás Felhívom az 1922—24. évfolyambeli ifjakat, kik a volt levente zenekarban már szolgáltak, hogy a 7. kér. pság. zenekarához, önként jelentkezhetnek szolgálatra. Jelentkezés és bővebb felvilágosítás 1946 március hó végéig, a 71. kiég. pság nál (Dóbu* kastély). *
