Zempléni Népújság, 1946 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1946-03-17 / 12. szám
2. oldal ZEMPLÉNI NÉPÚJSÁG 1946. március 17. Válasz egy népbirósági taghoz Intézett9névtelen levélre Megnyugtatására az igen tisztelt névtelen levélírónak közlöm, hogy levelét megkaptam és hogy még jobban megnyugodjon válaszolok is. Tudom jól, hogy azok a barátai, akik a Népbiróságra kerülnek, és ott ítéletet kapnak, kellemetlen súllyal nehezednek az ön fasiszta szivére. Én azonban teljes szívvel folytatom működésem azon a területen, ahol a demokrácia tőlem lelkiismeretes munkát vár. Fenyegetései nem tántorítanak meg egy pillanatig sem, különösen ezek után nem, mivel a kapott névtelen levél a legteljesebben meggyőz arról, hogy még igen sokarf futkosnak szabadon a magához hasonló demokrácia és népellenesek. Bízom abban, hogy rövid időn belül megtaláljuk Önöket és lelki barátaikat, és módunk lesz a demokrácia nevében a legigazságosabb Ítélettel válaszolni a névtelen levelükre. Lévay András népbirósági tag. Jz Pf járási koherenciája Szerencsen Március^hó 10 én Zsúfolt ház előtt tartotta meg a szerencsi járás titkársága a járási konferenciát. A konferenciát az internacionálé cléneklése után Strobek Gyula járási titkár nyitotta meg, majd utána Balogh Lajos megyei titkár tartotta meg politikai beszámolóját. Beszámolójában ismertette a mai nehézségek igazi okát, s felhívta a kon- • ferenciát, hogy folytatni kell a harcot mindaddig, mig ezek a bajok meg nem oldódnak gyökeresen. Meg kell tisztítani az államapa- rátust a reakciós és szabotáló járási jegyzőktől, járási rendőrkapitányoktól, s mind azoktól, akik meg akarják állítani a fejlődést. Beszéde befejezése után nagy tüntetés kezdődött a teremben a reakció ellen, s a rendőrség csak hosszas munkával tudta lecsilapi- tani a forró hangulatot. Ezután Nagy Andor emelkedett szólásra. Beszédében részletesen foglal- *. kozott a szervezési [kérdésekkel, majd határozati javaslatot terjesztett a konferencia elé. Mondván Pártunk és a mi életünk harc / Ne engedjük még egyszer, hogy visszajöjjön az elmúlt 25 év, mert csak most tudjuk, hogy mit jelentett nekünk a szolgaság. A harcot folytatni fogjuk mondotta, mindaddig, mig ez az ország igazán a dolgozók hazája lesz, s egyforma jog, egyforma kenyér és egyforma szabadsága lesz minden dolgozónak. Beszédét hatalmas tapsvihar követte, majd megválasztva a járási választmányt, Strobek Gyula elv társ feibivására a himnusz éneklése közben ért véget. Magyar szabadság • Világszabadság 98 esztendővel ezelőtt forradalom volt Budapesten. A márciusi ifjúság — költők és irók; jurátusok és tanítók — összefogott a pesti néppel — mesterlegényekkel, napszámosokkal, munkásokkal és polgárokkal. És határozott cselekedetekkel az európai haladás széles országijára vitte az országot. A nemesi ma- gyarországból egy csapásra a forradalom magyarországa lett. Az európai demokratikus forradalmak hivó szavára március 15 én mesz- szehangzó választ adott a magyar nép. A februári forradalom Párizs- zsal, a márciusi forradalom Bécse mellett Budapest is ott állt az európai demokratikus haladás, a világszabadság arcvonalán. A 98 év előtti márciusból, a magyar szabadságharcból a mai kor számára is eleven tanulság, hogy a nemzeti függetlenség ügye szent üggyé csak akkor lesz, ha összekapcsolódik az európai haladás ügyével és a néptömegek érdekeivel. 1848-ban a feudalizmus .megszüntetése, az ország polgári átalakítása előtt tornyosuló gátak lerombolása volt napi renden Magyarországon. A magyar társadalom valamelyik osztályában voltak férfiak, akik érezték, hogy a feudalizmus elleni harc magyar- országon összefonódott az idegen abszolitizmus, Habsburgok bécsi önkényuralma elleni harcai. Az ország nem egyszerűen feudális viszonyok között pusztult, hanem a gyarmati függés viszonyai között is. Ez az idegen uralom Magyarország egyetlen rétegre támaszkodott: a nagybirtokos arisztokráciára Js a főpapságra. Ezek a körülmények különös bélyeget nyomtak a polgári átalakulásért folytatott küzdelem kibontakozására és lefolyására. Ez a magyarázata annak, hogy Magyarországon, ellentétben a ij^ugati pol gári forradalmakkal, a középnemesség zöme a polgári átalakulásnak nem volt ellensége, hanem bizonyos mértékig hajtó ereje volt. Ezért jöhetett létre a feudalizmus és a Habsburg abszo'utizmus elleni harcban széles nemzeti egységfront. A nemesség nem rendi előjogait védte, hanem azt hirdette, hogy a nemesség a polgári haladás utján vezesse az országot, s ezért tudott közeledni a néphez, ezért látta meg a jobbágy ezer baját, és ezért küzdött a nép fel- emelkedéseiért és jogaiért. 1848- ban a Kossuth vezetése alatt álló liberális nemesség, a Petőfi vezetése alatt álló forradalmi [ifjúság és a Táncsics vezetése alatt átló parasztság egyaránt megállapította, hogy a magyarság legdöntőbb kérdése, nemzeti függetlenségének és szabadságának biztosítása, s közös erejüket erre a legfőbb kérdésre összpontosították. Látták, hogy a fejlődés csak úgy biztosítható, ha független hazában a nép saját sorsának irányitója lesz. Így lett az alkotmányosságért folytatott harc nemzeti harc, hol a magyarság kiválságos rendjei nemzetté egyesültek. (Ennek a »nemzetegységnek“ azonban semmi köze ahhoz a,népközösséghez“ amelyel a fasiszta demagógia operált. 1848 ban nem azt kellett „nemzetegység“ alatt érteni, hogy a jobbágy érezze «nemzeti feladatnak“ robot végzését és a dézsma lerovását, hogy a földes ur keresztelje át magát »vezérré“, aki, a ‘jobbágyot a nemeti fegyelem érdekében huzza deresre, hanem a jobbágy nyújtás megszüntetése, a rendi kiváltságok eltörlése után létrejövő érdekközösségre akarta alapítani a függetlenség érdekében szükséges nemzetegységet. Ha ez a nemzetegység valamihez hasonlit, akkor inkább arra, aminek ma demokráciánk felépítése érdekében tanpi vagyunk.) Ez a harc akkor nem vezetett eredményre, a forradalom és az azt követő szabad ságharc azonban olyan kiapadhatatlan forrása a nemzeti öntudatnak, hogy mi inai magyarok is sokat tanulhatunk belőle. 1848 tanításai közé tartozik« hogy egy népf:dsak úgy tudja bisz- tositani nemzeti függetlenségét és szabadságát, valamint szociális fel- emelkedését, ha ilyen irányú törekvései találkoznak más népek szabadság mozgalmaival. A nemzet egységét sikerült létre hozni, de sajnos az ország határain belül élő kisebbségekkel nem valósult meg az egység. A magyar szabadságharcot 48-49 ben a reakció a fellázított nemzetiségekkel verte le. A magyar szabadságharc kereste és meg is találta az utat a körülöttünk élő népek szabadság mozgalmaihoz, de a 4é-as törvények nem voltak elég messzeme- nőek ahhoz, hogy a magyar ’a román, és a szláv népek között eltüntessék a szociális ellentét okait s közös harci frontba lömö ritsék ezeket a népeket közös elnyomóikkal szemben. Hogy a szláv népek 1848-ban eller.foradalmi szerepet játszottak, nem bflnük, hanem tragédiájuk volt, de tragédiája volt ez a magyarságnak is. A szabadságharc bukása azt mu tatja, hogy Magy|rország demokratizálása előfeltétele annak, hogy a magyarság és a körülötte élő népek soha többé ne forduljanak szembe egymással, hanem közösen * küzdjenek a szabadságukért. Ezt látták mindazok a nagy magyarok, akik a független Magyarországnak rendületlenül hívei maradtak mindvégig. Ezt látta Ady Endre, aki a háború előtti Magyar- országon egyedül tartotta élve a meg nem alkuvó »forradalmár Petőfi“ szellemét, ezért hirdette azt, hogy »magyar, oláh, szláv bánat, mindig egy bánat marad* Ezt látták azok a magyarok, akik tudták, hogy a területi integritás követelése a magyar reakció, a fasizmusssal szövetkező magyar iraperializmussoviniszta programja, a szlovák, horvát, szerb nép elnyomására. Ezek a magyarok tudták, hogy Trianon sérelmei nem orvosolhatók csak a szabadság és békeszerető népekkel való együttműködés utján, és a világreakciót képviselő fasizmus mellé csatlakozás csak romlásba döntheti hazánkat. A Magyar Kommunista Párt a márciusi hagyományok legigazabb örökösének vallja magát. Példánkat mutattuk és mutatjuk^ hogyan kell harcolni a nemzet függetlenségéért és szabadságáért, a [nemzet egységéért, a demokratikus egység biszfositására. Petőfivel hisszük, hogy a magyar nép boldogságát, életének emberibb berendezésit nem kaphatja ajándékba királytól, istentől, országgyűléstől nemes uraktól — hanem ki kell verekednie önmagának. Menetrendváltozás a HÍV-nál! Értesítjük az utazó közönséget, hogy folyó hő 12 tői a személy- vonatok az alábbi menetrend szerint közlekednek: Saujhely—Budapest keleti viszonylatban indul vasárnap kivételével minden nap 3*30 kor; érkezik: 18 20 kor (közvetlen * pesti vonat.) Saujhely—Miskolc viszonylatban indul minden nap 2 28 kor; érkezik: 20 28 kor (közvetlen miskolci vonat.) Saujhely—Szerencs viszonylatban indul minden nap 13'49-kor; érkezik: 7 30-kor (iskolás vonat). Ez a vonatpár Szerencstől Mis- kolcig és viszont folytatólag, mint munkásvonat közlekedik, a vonatot ezen az útszakaszon azonban polgári utasok is igénybe vehetik. A fent közlekedő vonatokra az érvényben lévő kedvezmények érvényesek. A közvetlen pesti vonatra helyjegy váltása azonban továbbra is kötelező. — Felh Iván! A Magyar Kommunista Párt nőtagjait felhívjuk, hogy hétfőn, március hő 18-én délután 5 órakor a pártházban műsoros nőnapot tartunk, melyre a tagok szives megjelenését kérjük. VatíŐség
