Zempléni Népújság, 1946 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1946-02-17 / 8. szám

ytsfjí «• évfolyarc.8. szára ________________Ara 3000 pengő Sátoraljaújhely, 1946. február 17. DEMOKRATIKUS LAP — ^wTgJeTlE NI K H ETE N K! NtTéTsTeR Elvtársaink 17-18-án házaikat lobogózzák fel Kógródi Sándor siitärs mm tampon A felszabadulásért vívott harc ismert vezére, pártunk központi vezetőségének tagja, kerületünk képviselője, a széncsata eredmé­nyes Irányítója, Nőgrády Sándor elvtárs iparügyi államtitkár — tart politikai beszámo'őt az MKP megyei konferenciáján. Büszke örömmel várja őt megyénk minden dolgozója és figyel fel útmutatá­sára az egybegyfiit kommunisták legjobb gárdája. Nőgrády Sándor a legnehezebb poszton áll most is helyt a [magyar közéletben. Járja a bányákat, — lelkesít, versenyre, rohammunkára buzdítja a föld mély'én dolgozókat. Az eredmény sem maradt el. A lerongyolódott bányász éhezve, fázva, minden nélkülözést váhalva termel többet, mint tegnap. .A széncsata hősét köszörűjük hát újra körünkben ... boldogan, kommunista öntudattal. Válasz a íasisz Tízperces tüntetés Mindszi A fővárosban több mint három száz munkás egységes tüntetéssel válaszolt a fasiszták provokációjára. Az összes üzemekben tíz percre le­állt a munka és gyűléseken lltakoz­ta provokációra snty és hívei 'uszításai ellen takMindszenty ésa reakció uszításai ellen. Az egész ország dolgozói mindenfelé bizonyságot tettek arról, hogy nem hajlandók tűrni a nép ellenségeinek prédi!<ációií. Köszöntjüb a „Zen A demokrácia újabb eredményét, egy uj sajtótermék megjelenését köszöntjük őszinie örömmel. Test­vérpárunk hosszú fáradozás után újságot indit. Jelentősége nagy és optimizmu3sartölt el valamennyi­ünket. Bízunk a munkásegység erejében, amelyet tápiá! majd ez útnak indult lap. És hiszünk ab­ban, hogy a haladás szellemében ipiéni Barátságit viszi előre hatalmas táborát egysé­gesen a szabadság hona felé. A A harc, amelyet hirdet a munkás­társadalom ellenségeivel szemben: a rend, béke és a dolgozók bol­dogabb országához vezet. Kívánjuk, hogy munkájuk legyen eredmé­nyes, vigye előre a demokrácia nagy ügyét, egy boldog, öntudatos, dolgozó Magyarország megterem­tését. j hajtása Zemplénben, kiosztják a ! birtokleveleket, jóváhagyjuk a köz- I ségek végleges juttatási terveit, s ! tulajdonba veszik Zemplén dolgo- I zói földjüket! I Zemplénben erősebb volt a reakció nyomása, mint másutt. Meg tudta szerezni itt-ott magának az osztályöntudat nélküli dolgozók kis csoportjait is, s jól kikasználta őket. A legkülönfélébb formákban mutatkozott be. Volt, ahol fegy­veres tüntetéseket provokált, volt ahol fasiszta jelszavakkal mázolta végig a falvak és városok falait, szabotálta a kormányrendeleteket, bénította a közellátást, befurako­dott a közigazgatás, közoktatás, rendőrség soraiba. Határszéli vár­megyében nem volt nehéz számára soviniszta jelszavakkal fiatalságot tömöríteni. A demokrácia bástyáját látta pártunkban, ezért legvadabb támadásait intézte ellenÜRk.Suttogó propagandával árasztotta el a fal­vakat, s kontrakarirozni igyekezett minden építő szándékot. Itt volt ismét egy állandó, neh&z küzdelemben pártunk. Győztesen került ki az eddigi harcból, mert össze tudott forrni, s egységes tu­dott lenni annyira, hogy a munkás- osztály legjobbjainak erőfeszítéseit egy pontra irányítsa; volt tapasz­talata ahhoz, hogy ne hátráljon meg a nehézségek elől, s rend­szeresen vigyen helyes építő poli­tikát. Hogy ez igy van, ezt nem ­csak barátainknak, de ellensége­inknek is el kell ismerni! Közben állandó feladat volt épí­teni a pártot, mélyíteni az öntudatot, építeni a népi demokráciát, s szilár­dítani a jövőbe vetett hitet. Hogy ez mennyire sikerült, erről a megyei konferencia beszámol 1 Ez a mmkata posta ut hozta e] Irta: CSATHÓ JÓZSEF megyei titkár A MKP vasárnap és hétfőn két napos munkakonferenciát rendez Sátoraljaújhelyben. Ez a konfe­rencia a zempléni kommunista pártmunka határköve. Két lapja van ennek a határkőnek: egyik a tegnapot tükrözi, másik a holnap felé világit. A holnap lapját dús programmal teleirni a konferencia hivatott. Mi a tegnapi lapra raj zoljunk fel most valamit, gyors ecsetvonással a nehéz küzdelmek­ből, s kiharcolt eredményekből... Zemplén nemcsak térben, 4? ideológiailag is távol esett a nagy munkáBközpontoktól. Itt nem vol­tak szervezett munkások, hiány­zott a munkáskultura, itt nem ébre­dezett az osztályöntudat, itt nem dolgoztak illegális baloldali pártok, közömbössé merevítette a tömege­ket évtizedek irányított politikája. A forradalom utáni idők fehér és fasiszta ter-orja tett róla, hogy ki- zsigerezze azt a kevés osztály- öniudalot is, mi ébredezni «meré­szelt. A szemek vígan legeltek itt a Magyar Futár hazug képein, s a reakciós idők kormánylapjaiból szívták magukba a tömegek a politikát. A magyarságnak felmér­hetetlen erkölcsi értékei pusztultak el a reakciós idők némitó politi­kája nyomán. A dolgozó réteg nem látott jövőt, munkájának nem látta értékét. A kihasználtak, az elnyomottak közül sokan indultak útba a múlt világháború után- Amerika felé. Mások kiábrándulva, megcsalatva menekülni kezdtek a borzongató esküvések * világába. Tömegesen támadtak Zemplénben a szekták: a parasztság néma for­radalma volt ez. Menekültek az evilági pokolból a tulvilági titkok homálya felé. Ez volt az első nagy feladat, amivel pártunk itt szembeállod. Lelket, osztályöntudatot önteni a dolgozó tömegekbe, felrázni a tes- pedt közönyösségből, s az értékes ősi néperőt belekapcsolni az or- szágépités hatalmas munkájába. Az első forduló sikerült. Ma már nincs Zemplénben olyan község, térképről lefelejtett kicsiny tanya, hol pártszervezet ne dolgozna. A zempléni dolgozó ráébredt érté­keire, s öntudatos pillére lett a társadalomnak! Zemplénnek is meg voltak a tnaga újjáépítési feladatai. Végig • szaggattak vasútvonalait, vizbe- döntötték fontos hídjait: Tokajnál, Bodroghalásznál, Alsóbereckinél. Gazdasági szempontból ezek a hidak életfontosságuak voltak. A bodroghalászi vasúti hid az egyet­len vasúti összeköttetés volt a Bodrogközzel, enélkfll 80.000 em­ber, gazdag kincstárával együtt ki volt kapcsolva a közéletből. Lassan ment az újjáépítés, s évekig elpepecseltek volna a romok kö­rül. S amíg éhezett nemcsak a fő­város, s az ipari centrumok dol­gozó népe, de a Bodrogköz mel­letti Sátoraljaújhely is, az elzárt kis Kánaánban megrothadtak a krumplihalmok, a pockok ég ege­rek pusztították a gabonaraktára­kat, kicsiráztak a gépekben asz- tagok. Itt volt a második nagy feladat, a mi pártunkra várt. Begyújtani a zempléni újjáépítési munka mo­torját. Értekezletet hivattunk össze Sárospatakra, felajánlottuk roham­munkásainkat, minden támogatá­sunkat, s követeltük a hidak meg­építését. A bodroghalászi és sáros­pataki hid megépült. Vasutasaink hősies erőmegfeszitéssel rendbe­hozták a szétdult vonalakat. Meg­indult a vérkeringés. Nem szűnt meg a harc, s folyik tovább a tokaji, az alsóbereckii hidért, a tel­jes ujjáépüiésért I Zemplénben súlyos volt a föld- probléma. A dolgozók nagy száza­léka itt föld és szőlömunkás. Sok ivolt Zemplénben ezek között a nincstelen és törpebirtokos, akik­ben hihetetlenül erős a föld utáni éhség. A földreform törvény lehe­tőséget adott ennek kielégítésére. Hihetetlen nehézségekkel küzdöt­tek Zemplénben a rendelet végre­hajtói. Mesterségesen fölemlítették a nincsteleneket, s riasztották vissza a kezdeti igénylésektől; tapasztalat­lan földigenylő bizottságokat telje­sen magukra hagytak, s sőt a tanácsokat is megvonták tőlük; a legrafináltabb mesterkedéssel pró­bálták kijátszani a rendeletet, s -visszaszerezni, vagy megtartani a kiosztandó birtokokat; terhekkel próbálták elkedvetleníteni az uj gazdákat,; szították az elégedetlen­séget a mar kiosztott földek körül. ítt volt a harmadik feladat, ami pártunkra várt. Odaáilottunk a föld­igénylők mellé, s eredményes har­cot vívtunk jogaikért. Ma befeje­zéshez közeledik a rendelet végre­pártunkat a mai határkőhöz. Nehéy. volt az ut, de nem eredménytelen! Megmozdul Zemplén, minden szer­vezet utbainditja kiküldötteit, hogy sorsproblémákat vessenek fel, és segítsenek megoldani. Vasárnap és hétfőn csakugyan „felszáll a páva az odon vármegyeházára*, s a több, mint 200 zempléni kom­munista tanácskozása nyomán „uj harcok, uj szemek kacagnak a zempléni égre“. Azjt várjuk, hogy „láng csap majd fel az odon vár- megyeházról“, s fényt meleget, jobb jövő reményét hinti a leg­kisebb zempléni kunyhóba is. Azt várjuk, hogy határkő lesz csak­ugyan a MKP. Zemplén megyei konferenciája, a szervezettebb, öntudatosabb, elégedettebb, tisztul- tabb zempléni élet indulása. így várja a konferenciától a határkő jövőbe néző tiszta lapjának kitöl­tését Zemplén dolgozó népe! « % o

Next

/
Thumbnails
Contents