Zempléni Népújság, 1946 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1946-02-10 / 7. szám
1946. február 10 ZEMPLÉNI NÉPÚJSÁG 3. oldal. 9 fl „Kis Újság“ riportja Zemplénről Gyorsfénykép készüit a zempléni rendőrségről. Sajnoä a „Kis Újság" január 29 i számának hasábjain csak egy torz „enyvesháí" maradt. Egy pár derék gerinces ember bsmocskolt becsülete az B becsületes újságírás titkai Mi, akik kommunista lapot szerkesztünk néhány jótanácsot adhatunk a „Kis Újság" riporterének. Mielőtt egy .támadó" cikket megírunk meg kell győződnünk arról, hogy igazunk van és nem állítunk valótlanságot. Bizonyítékot kell szerezni és azután megírni cikkeinket. Annál is inkább szükségünk Embersedaszat autósai, a tűmbe! rengetegbe újságírói lelkiismeretlcnség torzító tükörképében. Természetesen az inkriminált cikk, minden szereplője a legszélesebbkör ü vizsgálatot kéri maga ellen és mire a sorok napvilágot látnak, megindul az eljárás „elkövetője" ellen. van erre a meíódusra, mert a Párt keretein belül működő sajtóbizottság nem fogadja el cikkünket szigorú alátámasztás nélkül. Ez mindig jogcímet ad nekünk, hogy hivatali funkcióikkal visszaélő egyéneket nyugodtan támadhassunk é3 eltávozhassuk őket helyükről. Ezzel szemben. Tudjuk, hogy a .Kis Újság" két rétegbeli olvasónak igyekszik szellemi igényeit kielégíteni. Az egyik réteg közé tartozik a zempléni kisgazda is, aki fölismeri a megyéjebeü utakat. A másik réteg, a pesti áldott flasiterhumuszban kisga;dálkodik. Ez utóbbiak részére Írjuk, hogy ha Dámőcon elakadt a vadászautó, úgy szegénynek szervi hibr-ja volt, meri kitűnő köves ut vezet oda. Amit a „Kis Újság" riporíere Jekkel Árpád járási rendőrkapitányról hallhatott a következő: Felszólította ugyan a dolgozókból kikerült vadásztársaság, hogy vállalja el az elnökséget, azonban Jekkel elfoglaltságára való tekin- tdlel visszautasította. A másik társégen semmit f-em loptak el és senkit sem vertek meg. Ex o’yan igaz, mint «milyen igaz az, hogy e gyalázkodó riporter ocsmány rágalmaiért felelni fog a törvény előtt. A bőröket, miket elkobzott, a sátoraljaújhelyi internáló tábor parancsnokának adta át nyugta ellenében. A főispán, aki Jskkd eilen,állítólag eljárást indított, nem Borbély Sü dór, hanem Borbély Endre. (Rossz tájékozódás az egész vonalon.) Putiiokdíi 134 behívott embe* után járt, kiket Lenkei hivoti b^ katonának. A 134 embert gyárból j és bányából hívták be és a tér- | melési munka megakadt volna. Fel is mentették őket, mais helyükön dolgoznak az újjáépítésen. Tehát nem a bevonulás ellen izgatott. Ami a Jekkel Árpád mesterségét illeti 1939-ig a miskolci Máv műhelyben dolgozott, mint vörösréz és vaBheggesztő. Politikai magatartása miatt kidobták 76 P havi nyögbérrel. Nem volt olyan élet- müvész, hogy ebből két gyermekével m?gé!j«:n, tehát ^ felesége iparjogositványával vendéglőt nyitottak. 1939 ben kapott ip§rt a felesége, 1940 ben szerződéssel vette bérbe a vendéglőt. 1942-ben a szerződést ugyanezzel a bérbeadóval megújította. Azután már csak bónok vannak a kertben, hogy a bérösszeget még a frontra is a bérbeadó után küldte. Nem volt tehát „becsületes tyúkszem- vágó" ebbe a tarka életbe sohasem. Nem zárja azonban ki az a tény, hogy az ilyen kellemetlen tyúkszemeket, mint a riporter is, ; ja fudná vágnj a demokrácia végtagjáról. Anyjuk, hogy nem állná ki nevetés nélkül. M után Dámóc úgyis mint zem pléni közvélemény .kielégítette a Nagyvadászt, rendbehozott reflektorával rávilágít a sárospataki helyzetre. Persze csak Dámócról es igy nem csoda, ha úgy a reflektor, mint a riport fénye kissé ködös mire. odavetődik. Bioiméi lepagfcbb mim oitOltfal saság fel sem szólította, tehát el sem vállalhatta. De nézzük csak mi volna, ha volna? Semmi sem volnál Mert Jekkel Árpádnak, mint járási rendőrkapitánynak hivatalból jár a vadászati tagság lehetősége. Jekkel nem magyarosította a nevét Szigetvárira, hanem átváltoztatta. Jekkelnek ig/ is magyar neve van, hiszen Pillér, a kardvivó baj nők Jekkelfalusyra magyarositoíta nevét annó — dacumál 1 Politikai okokból történt a névváltoztatás. 1936-ban vette fel a S igetvári nevet és 1945. január hó 4/én járt el neve visszavétele ügyiben Debrecenben áz első demokratikus, ideiglenes kormánynál. Erről Írásbeli dokumentumok vannak. Politikai okok miatt cserélte vissza is. Még négy derék kommunista fi‘ vére van és szervezetünkben ismert a neve. Ezért cserélte vissza Jekkel a nevét. A rendőrőrnagy ur nem lopta el az elkobzott lovakat, és nem szállította át a határon. Ha kobzod, úgy az újonnan földhözjufta- tottakhoz kerültek és a legéberebb őrei a határcsempászetnek Siamo- viccsal együtt. Slamovics magyar állampolgár élénk tévedésére a riporternek mintísp dokumentum birtokában áll. A ricaei rendőrGoreczky Gusztáv, mint célpont. Ezen fejezetből nem sül ki, hogy „önkéntes" volna. Rengeteg alcímet adhatnánk ennek a fejezetnek. Többek között, hogy hogyan képzelik Dessewffyék a koalíciót Pesten és hogyan próbáljuk megoldani vidéken. Melyből kifolyólag az is következik, hogy miárt r.em önkéntes járási kapitány Goreczky. Onnan kell kezdeni, hogy még az ősz végén kimentek; a németek Sárospatakról és jött a felszabadító orosz csapat. Kéj ember volt Sárospatak élén, akik a menés — jővés zürzavará-* ban életüket és becsületüket kockáztatták Sárospatakért. Az egyik Nagy Ernő régi közigazgatási funkcionárius ma Zemplén jföis- pánjaés Goreczky Gusztáv segítőtársa, A háboiu zavarába mentették azt, ami meríthető voij kölcsönösen és vállvetve. Az egyik Nagy Ernő, kisgazdapárti, de mindig is az volt, a másik Goreczky Gusztáv kommunista, de szintén mindig is az volt. Szóval a koalíció megvolt még mielőtt bármiféle pártpolitika a vajúdás alatt megszülethetett volna. Ez a két ember minden párton felül emelkedett, hogy a mindenki által nemcsak szeretett, hanem nagyrabtciült J^gorow kapitánnyal a megszálló csapatok parancsnokával, a némelek által kifosztott lakosságot ellássa emberi módon élelemmel és fával. Igen sok félreértést hárított el • Goreczky (már akkor rendőrkapitány) született diplomáciai tapasztalatával. Az természetes következménye minden olyan közfunkcio- náiimnak, aki nem gentry születésű, hogy idővel a leghálásabb reakciósok is skartba tennék. Dehát nem egészen igy áll a dologi Az öt pártból álló Nemzeti Bizottság határozata megbízza őt továbbra is a rendfe'etti őrködéssel, melynek mindig eleget tudott tenni. Iratai mind az öt párt kívánságával, élén Nagy Ernő Főispán ur aláírásával a Belügyminisztériumban vannak. Az alkohol vadászok pedig ve gyék tudomásul, hogy Goreczkyt még soha részegen nem látták hivatalában, soha randalírozva, vagy részegen nem járt az utcán, és ha már ivóversenyre hívja ki a Dsssewífy féle közvélemény, vegyék tudomásul az. alább következőket is: Itt hegyalja van. Iszik mindenki bort, akár közfunkcionárius, akár nem. Láttunk már születést és származás szerint sokféle embert, tanárt, közigazgatási és egyéb közéleti embereket, berúgva, kiknek viselkedése igazán szembetűnőbb lett volna. Éppen Goreczky az, akivel ez nem történt meg. Itt hegyalján mindenkinek van bora és azt állítani, hogy Goreczky alkoholista, ugyanúgy lehet Sárospatak minden emberéről, aki nem gyomorbajos, vagy diétát nem tart. Aki az alkohol nyomába ajrar járni, ha ugyan ezért még alkoholistáknak lehet minket deklarálni, annak Tokajtól Sátoraljaújhelyig és Magyarország szépszámú bortermelő helyein minden házba jogosan bekopogtathat. Más baja nem történik, mint megkínálják egy pohár borra). De hogy Dámőcon mitől rúghatott be a riporter, ennyire, annak csak az a magyarázata, hogy pocsolyavizet ivott az illető, melynek mikrobái az agyára szálltak Különben tudná azt, hogy becsületes és tisztességes emberek ellen ilyen mocsokkal teliszáju támadást nem fogunk tűrni. Ez az ember* «ha pincér is volt nem a reakciót szolgálta ki a múltban és jelenben. Azonban lehet, hogy éppen ezért fáj Dess. wffyéknek, mert ez a pincér terítékre hozza a reakciósokat. Mi tiszta aggyal és megértéssel értékeljük ki Desscwífyéket. Tudjuk szt, hogy ha nem is rakják nevük c.lá a grófi címet, mert nem akarnak ezzel ma ijesztgetni, akkor is a lényegük marad. Ami igaz, az igaz. Tudjuk azt fs, hogy a gróf urék olyan nagyot zuhantak, hogy csak a kisgazda ködmöne tartja Önökbe a lelket. “Az a köd- mön, amit ide s tova egy éve még „ködmöns? agunak" becéztek Önök. Ha ez a^ödmön is kisiklik a kezükből olyat esnek, hogy hét singnyire kerülnek a föld alá. Már pedig akármilyen görcsösen tartják ezt a ködmönt, egyszer csak vagy eleresztik, vagy kibújik a delikvens belőle. A „fogtam törököt, de'nem ereszt* állapotbő! egy egészséges, a nemzet minden rétegét összefogó uj magyar életútjára lephetünk. A nyugatról hazatérlek Igazoló Bizottsága az alant felsoroltakat vonja igazolás alá; 1946 február hő 13 án: Király Mózes H ragya ellenőr, D. Gyinóti István Máv főintéző, Lubi Lajos borsi körjegyző, Pékár András erdőkerülő, Baita Bálin1 körjegyző, Fáy Ödön vármegyei aljegyző, dr. Aszlányi Emi! vármegyei aljegyző, Lehocky Gábor vármegyei igazgató, Iván Zoltán Nagybozsva, Pásztor Gyula rendőr, Akinek panasza van a fent megnevezett egyéiek ellen, Írásban jelentsék az Igazoló Bizottság elnökének (B. Hörcsik János Sátoraljaújhely Andrássy-utca 50. alatt), az írásbeli följelentések csak akkor érvényesek, ha sajátkezű aláírással vannak ellátva. Igazoló Bizottság. Hirdetmény
