Zempléni Népújság, 1946 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1946-12-08 / 50. szám

ZEMPLÉNI / NÉPÚJSÁG n *; ti «» u iutibun;;;l;a P|3 Népbiróság előtt Lehoczky Lajos — Mi a hiba a sze­rencsi postán? II. ÉVFOLYAM 50. SZÁM. Ára: 40 fillér SÁTORALJAÚJHELY, 1946 DECEMBER 8 Válasz May Istvánnak Irta: Dr. Andics Erzsébet A mikor a Magyar Kom munista Párt Zemplén- megyei Bizottságának inog hívására elvállaltam, hogy Sátoraljaújhelyen .Az utolsó 25 év magyar története* ci men előadást tartsak, vitára és ellenvetésekre el voltam készülve. Ez nem is lehetett máskép, hiszen a közvéle­ménybe 25 éven keresztül belenevelt téves fogalmak gyökeres átértékelése volt előadásomnak a célja, őszin­tén mondva, meglepetés volt számomra, hogy a november 24 én tartott rendkívül népes értelmiségi gyűlésen egyet­len egy felszólalás sem hang zott el, amely az előadásban elmondottakat cáfolni, vagy akárc-ak vitatni akarta volna. Dr. Dubay István valóban, mint maga is mondja .csen­des hallgatóként* ült az elő­adáson, hogy azután utólag lapjában többhasábos vezér­cikkben támadja azt. De ez a dolognak csak a formai része, fontosabb dr. Dubay István kritikájának tartalma. Térj delmes cikké ben Dubay kísérletet sem tesz arra, hogy az előadás egyetlen-egy tételét is kon­krétan megcáfolja, ahelyett terjedelmesen ir arról, ami az előadásnak nem volt té­mája és amiről épen ezért nem is volt szó: az 1918— 19-es forradalmakról és a kommunisták szerepéről ezekben a forradalmakban Nem tudom, mióta hiba az, ha az előadó a megadott tárgyról beszél, amely amu^y- is rendkívül nagy és nem egy másik, legalább olyan nagy kérdésről, csak azért, mert arra egyesek különösen kiváncsiak lettek volna. A 25 éves korszak" alatt, mint ismeretes nem értjük a for­radalmakat, hanem az ellen forradalmi Horthy rendszer nek negyedévszázados ural mát. Dubay István cikkében mindenesetre más módszert követ: a sátoraljaújhelyi kom­munista szervezet rendező sében megtartott előadások­nak a tárgyilagosság mezé­ben megirt ismertetése csu­pán ürügy számára arra, hogy a kommunistákat rá­galmazza, őket becsmérelje, mégpedig teljesen a letűnt 25 éves korszak szellemében. M ert ugyan honnan, ha nem a 25 éves kor­szak fegyvertárából valók az olyan érvek, hogy a kom­munisták 1919-ben „maguk­hoz ragadták az uraimat*' — amikor tudvalevő, hogy a Brinkey-kormány 1919 már cius 21 én önként lemondott és Károlyi Mihály köztársa sági elnök átadta a hatalmat „Magyarország népei prole­tariátusának“ vagy az, hogy a magyar területek fegyveres védelme a tanácskormánynak .átmeneti tette* volt csupán és a .külföldi hatalmak egyet­len parancsára“ visszavonu lást rendelt ti, amikor való­jában a tanácshatalom 1919- ben az antant imperiálizmus követeléseivel szembeni ftgy veres ellenállás jegyében ala kult meg és az egyetlen ma gyár kormány volt, amely a nemzeti védelemről nemcsak beszélt, hanem azt meg is szervezte. És igy tovább (s igy tovább . .. A cikkíró ugyan célsze rübbnek látja a Károlyi for radalom védelmezőjeként tel lépni, de ez csak arra jó, hogy a kommu istákat tegye felelőssé a 25 éves (reakciós korszak bekövi tkezésééit. Ma már meg nem cáfolható tör téneti igazság — irja, — hogy ha Kun Béláék türelemmel és jóakaratu támogatással lettek volna a Károlyi kor rnány iránt, egyáltalában nem teremtődött volna meg a reakció. Dubay István úgy látszik nem tudja, hogy sem Olaszországban, sem Német országban nem volt még négy és fél hónapig tartó proletár diktatúra sem és mégis ezek az országok lettek a fasizmus klasszikus hazájává. Pedig ezt dr. Dubay Istvánnak tudnia kellene, épen úgy mint azt, hogy aki a tények­kel szöges ellentétben a kom­munisták nyakába igyekszik varrni az ódiumot a 25 éves reakciós korszak bekövet­kezéséért és a második világ­háborúba való beavatkozá­sunkért, az tulajdonképen Horthyék válláról akarja le venni a felelősséget, őket akarja tisztára mosrí a m tü­zet közvéleménye előtt. Dubay nem is tagadja, hogy a 25 éves korszak más értékelését látta volna szívesen, mint amilyent én előadásomban adtam. Ezt készségesen el­hisszük. A Károlyi kormány védelmére irt sorok páva tollak csupán: dr. Dubay István nem az 1918 aB Ká rolyi forradalomnak és a demokráciának, hanem a 25 éves reakciós korszaknak védőügyvédje. A mi az 1918-19 es ta nulságok szándékos elhallgatásának a vádját il leti, ez az állítás mind az adott esetben, mind állalá Csempészbandát fogott le a gazdasági rendőrség őt szekér citrom kocsiká zott végig szerdán Sátoralja­újhelyen. A szekéren ülő rendőrök jelképezték, hogy nem egyszerű kereskedelmi szállítmányról van szó, ha­nem az utóbbi idők egyik legnagyobb csempészfogá­sáról. A gazdasági rendőrségnek hosszas nyomozás után sike­rült egy csempíszbandát ár­talmatlanná tenni. A csem­pésztársaság Csehszlovákiá­ból átcsempészeti 32 mázsa citromot, 5 máza szódabikar­bónát és 13 kiló [nyerskávét. A banda feje Landa Sámuel ssehszlovákiai lakos volt. Dohos József szekerével szál­lították át az árut a határon és Botkó Lajos pincéjében tárolták. Az áruátvételében egy volt | Nagy sikerrel indult meg a MNDSí karácsonyi gyűjtő akciója. A Dolgozók Szövet kezeie 1000 forint értékben ajánlott fel 100 család ré­szére egyenként 10 forint értékű csomagot. A gyűjtés a többi kereskedők és vál­lalkozók között is megkezdő­dött, de magánosoktól is el­csendőr, Barna Márton mű­ködött közre, aki most notó­rius csempész. A társaság többi tagjai, Kojnok Ferenc és Stark Ferenc szintén a rendőrség kezére kerültek. Reméljük, hogy az ügyész­ség gazdasági életünknek vánrnedőiveI szemben a leg­kíméletlenebb büntetés kisza­bását fogja követelni. Bár a társaságot behozatali csem­pészésen csípték rajta, de tevékenységük a közösség ér­dekeit súlyosan sérti, mert az ellenérék fejében nagy­mennyiségű árut, vagy valu­tát vittek volna ki. A stabili­záció érdeke megkívánja, hogy a bűnösök a legsulyo 8abb ^büntetésben részesül jenek. I • Árdrágítás miatt eljárást fogadnak bármilyen ado­mányt. Enyhíteni a legeleset­tebb szegény családok baján, mosolyt varázsolni kará­csonyra a szegény gyerme­kek arcára — ez a MNDSz karácsonyi akciójának a cél­kitűzésé. Adakozz te is a MNDSz karácsonyi akció jára. indított az államyédelmi osz­tály több kereskedő ellen. Müller Májer Ábrahám Lés Müller Mihály sátoraljaúj­helyi kereskedők {árdrágítás miatt, Novák János, Novák Gyula, Molnár János enge­dély nélküli terményszállitá- sért kerültek elárás alá. Orosz Jánosáé vajdácskái lakos az árpát 38 fillér helyett 1 fo­rintért árusította, Krajnyák Anna felsőberecki lakos a birsalma küójért 80 fillér helyett 1 20 forintot kért. Az eljárás ellenük is megindult. Megszűnik a sóhiány December hónapban na­gyobb mennyiségű só érkezik a megyébe. A novemberi és decemberi fejadag fejében együttesen 1 kg sót fogunk kapni. A sóhiány rövfdesen megszűnik, mivel a Szovjet­unióval és Ausztriával kötött kereskedelmi szerződések alapján mintegy 1800 vagon só beérkezésére van kilátás. Az alispáni hivataltól nyert értesülésünk szerint a vily- vitányi gazdák is megkapják a gyermektartás után meg­ígért sómennyiséget. Ugyan­így megkapják a többi közsé­gek gyermektartó gazdái is. 1000 forint: a Dolgozók Szövetkezetének ajándékával indult meg a MIDSz karácsonyi akciója ban nem felel meg a való­ságnak. A MKP figyelme elsősorban az aktuális tenni­valókra, a demokrácia vív­mányainak a megőrzésére és fejlesztésére, a jó forint megvédésére, az árak letöré­sére, stb. összpontosul. Ezek­nek a kérdéseknek a meg­oldását Pártunk valóban sür­gősebbnek tartja, mint az 1919 es proletárdiktatúráról szóló vitákat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ml 1919 et akár elhallgatni, akár megtagadni szándékoznánk. A magyar munkásosztály és annak pártjai örökre büszkék lehetnek arra, hogy 1919 ben azon katasztrófa közepette, amelybe az uralkodó osz­tályok döntötték az országo*, az emberfeletti nehézségek teljes tudatában áldozatké­szen vállalkoztak arra, hogy az imperiálista rablók fegy veres visszaverésével és egy uj, magasabb társadalmi rend megteremtésével kiutat te remtsenek a nemzet számira és megvessék jövendő sza­badabb életének alapjait. A magyar munkásság és pártjai 1919 ben olyan nagy törté nelmi kezdeményező erőt, ön- feláldozást és igaz hazajisá- got mutattak, amire a reak clós osztályok és pártok so hasem voltak képesek. Az 1918—19-es esemé­nyek ilyen értékelését Dubay István megtalálhatja a MKP egész sor hivatalos meg­nyilatkozásain. Ami pedig személyemet illeti megtalál­hatja összes írásaimban, va­lamint egész sor előadásom­ban, többek között a Buda pest Székesfőváros és buda­pesti Pázmány Péter Tudo­mányegyetem által együtte­sen szervezett szabadegye­temi előadássorozatomban, amelyek folyamán az 1918— 19 es forradalmak történetét teljes 8 órán keresztül ismer­tettem. A Dubay István cikké­ben előforduló nagy számú tárgyi tévedésre nem akarok kitérni, mert „dió­héjban* való cáfolata is túlontúl sok időt venne igénybe. Egyébként biztosíthatom dr. Dubay Istvánt, hogy ha a kommunista párt Zemplén­megyei Bizottsága arra kérne fel, hogy adandó alkalommal az 1918—19 es forradalmak­ról tartsak előadást, abban neki nem sok öröme telne. Már csak azért sem, mert ezen események tudományos és konkrét ismertetése után sem ő, sem mások nem ter­jeszthetnék olyan akadály­talanul a 8zemenszedett va­lótlanságok tömegét, nem ír­hatnának össze tücsköt bo­garat a forradalmakról és a kommunistákról: először azért, mert aligha venné őket bárki komolyan, másodszor azért, mert még talán maguk is röstelkednének. Habár, ki tudja ... Dr. Dubay István ezzel a cikkével arról tesz bizony­ságot, hogy azok közé tar­tozik, akiknek jöhetnek még olyan megcáfolhatatlan té­nyekkel, még olyan tudomá­nyosan leszűrt tapasztalatok­kal, csak tovább fogják foly­tatni azt, ami politikai tevé­kenységük fő rugója: a kom­munisták gyalázását és a közvéleménynek tervszerű felingerlését ellenük,

Next

/
Thumbnails
Contents