Zempléni Népújság, 1946 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1946-01-01 / 1. szám
1946. j^iuár 1. ZEMPLÉNI NÉPÚJSÁG 3. oldaf. • Hihet vegpeh igénybe jóvátételi lözmunkára? Köztudomású, hogy a jóvátételt -közmunkát pénzben megváltani nem lehet. Az igénybevétel körül azonban nem látunk rendszert, ezért felkerestük az- illetékes ható* Ságokat, Megtudtuk, hogy adminisztrációs nehézségek miatt eddig bizony nem volt kialakult rendszer. Most van folyamatban a közmunkára kötelezettek összeírása, ami lehetővé teszi, hogy mindenkire egyformán kerüljön sor. • „Pártunk .képviselője rámutatott arra, hogy a jóvátételi közmunkára való • igénybe«- vételnél nem lehet egyenlő . mértékkel mérni az embere* két, ha igazságosak akarunk lenni. Igen sokan vannak városunkban, kikről már eddig bebizonyosodott, hogy részük volt a pusztölás előidézésében és a$bán, ho|y a magyar nép fegyvert fogott a szabadság és béke hazája ellen. Vannak bőven, kik internálva voltak, vagy rendőri felügyelt alatt vannak* vagy kiket le -nem igazoltak: A munkás, közhivatalnok és .kisiparos kiveszi a részit a jóvátétel téíjesitéséböi munkahelyén; munkapadja, vagy íróasztala mellett, a fenti réteg azonban csak szédeleg vagy bomlaszt a demokráciában, de nem épít. Nem lenne igazságos, ha a demokratikus gondolkozásu dolgozó rétegek ezekkel iegy bánásmódban részesülnének. Vigyék csak közmunkára ez^ két az „urakat“, hiszen van - nekik mit „jóvátenni“. _ . A dolgozó. rétégek, mellett van még egy másilfc csoport is, akiknek működése nem nevezhető közhasznú «munkának. Vandak bőven vámosunkban, akik munkájukkal nem kapcsolódnak be a közhasznú termelésbe, hanenf idejüket, tehetségüket spekulációra fordítják. A közellátás kizárta ezt a réteget az élelmezésből, a következő lépés az legyen, hogy jóvátételi közmunka tel jesitésére kötelezzük őket. A MKP javasolja, hogy a városi,képviselőtestület alakit; son a meglévő 14 szakbizottsága mellé még égy tizenötödiket, melynek az legyen a sürgős feladata, hogy összeállítja a fenti elemekből a jóvátételi közmunkára kötelezettek névsorát. Bízunk benne, hogy az „érdekelteken“ és a lapuló reakción kívül, a dolgozó rétegek megelégedésére intézik el a közmunkára való igénybevételt. • Beteg tünetek „Biztosforrásból“ eredő hírek járják a várost és környékéi. Az oroszok géppuskafészkeket, légvédelmi-gépágyú fészkeket ásnak a hegyeken, a határban, nemcsak ott kérem, hanem már a zsidó temetőben is. Most jön mé^ az igazi háború, a kora tavasz biztos meghozza! Minden jel erre mutat. A cselédlány (mert van ám még sok Ujhelyben) álmában csomagot készít babájának, bucsusorokat ir, hogy titokzatos utakon kis zsebécskébe juttassa már csak azért is, hogy meggyőződhessen majd minden pillanatban busuló szerelmese hűségéről, ragaszk&dásáról. Civilbe járó/fiatal, munkától edzett férfi stratégiai szempontokat keres, latolgatja az uj helyzet lehetőségeit. Milyen lesz a ruha, melyik alakulathoz osszák be, milyen átkozott fegyverek áeszik majd próbára képességeit? stß. stb. Milyen is lehet az az atombomba? amiről tegnap este a kapu alatt beszélgetett “valakijével*? Csak hallotta volna ó is,«amit a méltőságos asszonyék beszélgettek óit . . . nem tudom kivel?! * • ' v> # A friss, reggeli levegő, a munkatársak megoldják a nagy problémát. Feleletet adnak az izgató kérdésekre, tudják miért ássák a gödröket, mire valók a készületek. Beteg tünetek. Hisztérikus rémképek. Mintha ezek nélkül megdőlne 1945 óriási jelentősége, nemzetmentő nagy történelme. A szilveszter előtti napok számadásai helyett ilyen hangok töltik be a levegőt. Mélységesen elitéljük ezeket a már sokszor figyelmeztetett hősöket. Mert nincs értelme, hogy érveket hozzunk föl állításaik megdöntésére. Ók úgy. is mindent jobban tudnak. Például, milyen bölcsességgel tették tönkre ezt az országot, milyen jártassággal temettek el sok százezer magyart, adták oda azokat a javakat, értékeket, idegen érdekekért, ame'yek okai mai nehéz helyzetünknek. Szilveszteri számadásunknál mégis megmondjuk nemze- ■ tünk bacillusgazdáinak: Önök még mindég reakciósok, haza- árulók, háborít kovácsolok,** aminek mi nem örülünk. Bár i lenne "már ez a szilveszter az ilyenek számára végső leszámolásunk, akRor elmulnának*a beteg tünetek életünkből. Tudjuk, be is következik ez. Sokkal korábban, mint az Önök által óhajtott háború. Boldogabb aj évet amagyar ifjúságnak! Mert megérdemli, hogy ez év után, amelyben golyóío gónak, municiős lovak hajcsárénak használták fel: boldo gabb uj esztendőbe ftpjen. A boldogabb uj esztendőt pedig úgy képzeljük, hogy abba levegős élettefet kap az ifjúság nem B listákkal, hanem munkaalkalmakkal fogadják végre, ugy-bánnak vele, ahogy megérdemli. Az ifjúsági politika nem szólamokon, hanem tényeken • fog felépülni s az illetékesek tettekkel fogják bebizonyítani azt, amit már annyiszor elmondtak, hogy az ifjúságot a holnap „kovászának tekinti. A magyar ifjúság bizalommal tekint az uj év felé, munkakedvvel, s. acélos erővel készül az uj évben feladatainak megvalósitásara. • A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség boldog uj évet kíván a magyar ifjúságnak! A Madisz Repüld Szakosztály december 31 én — Szilveszter napján*— este 7 órai kezdettel tánccal egybekötött Sdlveszteri tarka estet rendez a Madiszszékházban, melyre tagjait és a vendégeket ezúton is szeretettel hívja és várja a Rendezőség. Sí AGY EBü6 vármegyénk nj főispánja* Nagy Ernőt a független kisgazdapárt régi harcosát vármegyénk főispánjává [nevezték ki. Beiktatása január 7-én történik meg. Sz simult És * És oz BlkaoetkezS Az év vetése még véres volt, de termese már a béke jegyét viselte magán. A gránát szaggatta földekből búza nőtt, s a búzából kenyér lett; Élet! Ünnepeink kalácstalanok, hétköznapjaink zsirtalanók voltak. Körülöttünk járt az emberi síenvedés. Mintha csak a körülmények ismét bizonyságot akartak volna tenni arról, hogy a legnagyobb emberi dolgok szehvedésben szüi leinek. * Kataklizma borzalmasfényében köszöntött ránk a demokrácia. Történelmi szükségszerűség nálunk, hogy a megújhodás és a magunkra találás időszakai szörnyű nemzeti szerencsétlenség után következtek ránk. És a szenvedések közepette eltelt év mégis olyan eredményeket hozott, amit a rend- magyarország soha el nem érhetett volna. Mindenek előtt olyan uralmi rendszert építhettünk ki, ami a nép széles rétegét vonta bele a kormányzás munkájába, s nem csak kötelességeket,Uianem széles alapokra fektetett jogokat is biztosított a dolgozóknak. Ez alatt a ^tizenkét hónap alatt megalkottuk legnagyobb szociális reformunkat, a földbirtok reformot.“ * • A magyar nemzetgyűlés megalkotta a bányák államosításáról szóló törvényt. Megindult a pénz megszilárdításának folyamata. Biztosítva lesz . a dolgozók ellátása. Történelmet irtunk ebben az évben, s hiába volt ez az év zsirtalan és kalácstalan — büszkén fogunk rá visszagondolni, — mert ez az év megteremt tette egy jobb magyar éle- előfeltételeit. Az 1945 ös évből az utolsó szám 6 ra alakul át, s ettől az uj évtől a magyar dolgozók biztonságot várnak, vagyis szilárd belső rendet és azt, hogy munkahelyükről ne dobhassák ki őket egyik napról a másikra, a mindennapi kenyeret s azt hogy továbbra is becsületes dolgozók és magyarok maradhassanak. • Szívből kívánjuk, hogy az uj év valósítsa meg a magyar dolgozók álmait: a rend, béke, munka és szabadság boldog országát. • r"
