Zempléni Népújság, 1946 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1946-01-27 / 5. szám

1946. január 27.* ZEMPLÉNI NÉPÚJSÁG 3. oldal* i Szovjet-Magyar Művelődési Társaság gyűlése Az impozáns külsőségek és az Dnnepi hangulat valóban tlnneppé avatták a Szovjet—Magyar Művelő­dési Társaság alakuló közgyűlését. A gyűlésen megjelent Qlaszov alezredes, városparancsnok, Qalkov őrnagy, Nemeskéry alezredes, Dubay István képviselő, Nagy Ernő főispán, Serényi Sándor alispán, valamint a demokratikus pártok, hivatalok képviselői. A vá- megyeháza tanácsterme zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. A magyar és a szovjet himnusz eléneklése után, a közgyűlést Csathó József, a Nemze i Bizott­ság elnöke nyitotta meg és üdvö­zölte a megjelenteket. Felhívására a közgyűlés öttagú jelölő bizott­ságot választott, mely megejtette a társaság tisztikarának jelölését. Ezután Qlaszov alezredes emel­kedett szólásra. „Kedves polgárok —‘mondotta — a Vörös Hadse­reg nevében üdvözlöm a magyar • demokráciát és a fasizmustól meg szabaditól! mlgyar nemzetet. Fon tesnak tartom a S'ovjft—Magyar Művelődési Társaság iátrejötiát. .»Először is azért, mert a magyar nép keveset tud a Szovjetunióról és amit tud az nem az igazság. Azt hazudták, hogy a Szovjetunió­ban nincs családi élet, nincs egy­ház, hogy a gyermekeket elveszik az édesanyjuktól és így tovább, sok butaságot. Ez a Társaság hi­vatva van megszűntetni azt az ellenséges hangulatot, amely a magyar nép egyrészénél még min­dig meg van a Szovjetunió ellen. A német fasiszta propaganda ma­radványa ez. Az igazság pedig az — és ezt az igazságot kelt a magyar népnek ezen a társaságon keresztül megismernie, — hogy az orosz népnek, mint a magyarnak, ezeréves gazdag történelme, szines kultúrája, értékes tudományos élete és gazdag művészete van." Ezután Qlaszov alezredes érde­kes adatokat közölt a Szovjetunió tudományos művészeti életéből, majd megemlítette, hogy az elmúlt háborúban a szovjet ipar és tehnika győzedelmeskedett a német ipar felett, pedig az egész Európa a németeknek dolgozotUA Szovjet­unió népeinek a háború mérhe­tetlen szenvedést hozott és elpusz­tította a városok és gyárak ezreit, ugyanakkor a németek kényszer­munkára hajtották el az európai nemzetek fiait. Nem régen még a magyar, a szovjet nép ellen har­colt. A németek és a német szol­• gáláiban álló magyar kormány középkori rabszolgaságba akarták visszataszítani a nemzetet. A Szov­jetunió nem fogja utárezni a németek eljárását, mert nincs szük­sége idegen földre és idegen alattvalókra, hiszen mögötte áll saját földjének fölbecsűiheietlen és feltáratlan gazdasága. Csupán azt akarja, hogy a fasizmus soha többé ne jusson uralomra és Európa népei szabadon él­hessék demokratikus életüket. Magyarország nehéz korszakot él, de a jövő korántsem olyan sötét, mint azt Hitler csatlósai ; festeni szeretnék. Megfeszített munka, igazi hazaszeretet és igazi demo­krácia legyőzik a nehézségeket, amint azt már az eredményekből is látjuk. A Szovjetuniótól ebb.’n a munkában is példát lehat venni és a Szovjet—Magyar Művelődési Társaság feladata, hogy megismer* tesse a magyar néppel a Szovjet­unió népeinek tudományos és művészeti kincseit. — .Üdvözlöm önöket ennek a termékeny mun­kának megkezdése alkalmával. Ez a munka hasznára lesz mind a magyar, mind a szovjet népnek. Éljen az eltéphetetlen, szoros Szovjet—Magyar barátság 1 “ Ezután Sebő Bála szavalt nagy sikerrel Ady .verseket, majd a ki­tűnő hangú Váradi Lajos adott elő magyar dalokat cigányzene kísérettel. Majd Qalkov őrnagy mondotta el ünnepi beszédét: .Üdvözlöm Sátoraljaújhely polgárainak azon elhatározását, hogy szovjet—ma­gyar művelődési egyesületet ala­kítanak. Becsülöm ezt az elhatá­rozást, mint a magyar nép rokon- szenvét keleti szomszédjához, a Szovjetunióhoz, mely annyit tett Európa felszabadításáért." Európa nemzetei egymás ntán alakítják meg most művelődési egyesületei­ket, abból a célból, hogy meg­ismerjék a 200 milliós szovjet nép kulturális életét és ezzel a megisme­réssel együtt nő a szimpátia a Szovjetunió irányában. A népek kiküldöttei, kiváló tudósok és művészek, már meglátogatták a Szovjetuniót. Nemes feladat — folytatta Qalkov — megteremteni ezt a kulturális összeköttetést, Pristley mondotta: .A béke ismerni akarja a Szovjetunió életét." Is­merni akarja a fasiszta Német­ország felett aratott győzelem után, mert ezt a győzelmet csak olyan nemzet vívhatta ki, mely poli­tikailag, gazdaságilag és szel­lemileg is magas kulturfokon áll. Át kell törnünk azt a falat, amelyet Hitler és társai hazug­ságokból építettek a Szovjetunió köré és. megmutatni a reakciónak azt az óriási munkát, melyet a szovjet népek kifejtettek a béke kultúrájáért. Ezek a népek adták a világnak Lomonoszovot, Lebe­de vet, Pavlovot, Popovot, Mecsni- kovot, Micsurint és a többi titán­ját a világtudománynak. És a szov­jet kultúra adta a világnak Vladi­mír Iijics Lenint. Halálának huszonkettedik évforduljáról kell ma megemlékeznünk. Nincs olyan ága a tudománynak, mely ne vi­selné magán Lenin szellemének bélyegét és el sem tudjuk képzelni politikai és gazdasági életűnket Lenin és hű tanítványa Sztálin generalisszimusz munkája nélkül. Az orosz kultúra adta az em­beriségnek Puskint, Tolsztojt, Qo- golt, Turgenyevef, Csechovot, Maxim Oorkijt, majd Osztrovszkijt, Sefcsenkot és sok más kiváló irót. Az orosz zene olyan nevekkel büszkélkedik, mint Rimszkij-Kor- zakov, Borodin, Csajkovszkij, Mu8Szorgszkij, Sosztakovics, Sze­men óva, Mocsalov, Sztaniszlavszkij stb., stb. 1917 után, — mikor a nemzeii erők kibontakoztak —, soha nem látott alkotásokkal mu­tatkoztak be a művészeti és tudo­mányos tórumokon. .Örömmel hallom — mondotta Qalkov —, hogy nyelvűnket is közelebbről akarják megismerni. V. Károly német-római császár mondotta, hogy az Istennel spa­nyolul, a barátokkal franciául, a gyilkosokkal németül és a nőkkel olaszul lehet a legjobban beszélni. Az orosz nyelvben megtaláljuk a spanyol nyelv fönségét, a francia könnyedségét, a német kemény­ségét és az olasz simulékonyságát." .Sok sikert kívánok az Önök munkájához 1“ — fejezte be beszé­dét Qalkov Szergej gárda-őrnagy. Előadását szűnni nem akaró taps követte. Ulánna Csathó Jőzefné gyönyörű szavalata következett. Majakovszki .Beszélgetés Lenin elvtárssal" c. költeményét adta elő nagy siker­rel. A közönség hálás tapssal honorálta Héjj Rózsa orosz és magyar dalait, valamint az ukrán népdalokat játszó Latzkovits End- réné zongoraszámait. Ezután a tisztikar megválasztása .következett. A közgyűlés egyhan­gúlag elfogadta a jelölő bizottság listáját. Diszelnökök lettek: Gyomin alezredes, a Szöv. Ellenőrző Bi­zottság vezetője, Qlaszov alezre­des városparancsnok, Nagy Ernő főispán és Nemeskéry Lajos alezredes. Elnök lett: dr. Pázmányi János főorvos. Alelnökök; Be- rényi Sándor alispán dr. Búza Béla ügyvéd, Csathó József a MKP .me­gyei titkára, Dankó István polgár- mester, dr. Dubay István képviselő, Qerőcz Kálmán tanár, Lukács Jó­zsef tanár, Nagy S. Béla ref. lelkész, dr. Tóth Sándor tvszéki bird, Vég János a Szakszervezetek megyei titkára. Titkárok: Dr. Hollőházy Lajos, Latzkozits Endre és Péter Erzsébet. Pénztáros: Matisz Já­nos tisztviselő. Jegyző: Kovásznay Rezső tanár. Ellenőrök: Csathö Józsefné, Kunsai Qyula dohány­gyári igazgató, Rácz István kőmű­ves, Riák János épitész, Safcsák Miklós állomásfőnök. Háznagy: W. Szabó László. Választmányi tagok: Bajzáth Péter, özv. Bajusz Brniné, Bognár György dr. Kmber Jenőné, Qodál Qyula, dr. Herman Domokos, Kollár Sándor, Latzko­vits Endréné, Örkényi Sándor, dr. Molnár István, dr. Schwartz Dezső, Sebő Béla, dr. Szenicey Ödön és Z. Elek Béla. A választás után Nagy Ernő főispán Üdvözölte a felszabadító hadsereg képviselőit. Szavai mily h tást keltettek. Azzal a felemelő érzéssel lép­tűnk ki a Vármegyeháza kapuján, hogy a Szovjet—Magyar Művelő­dési Társaság első közgyűlése a demokrásia finnepe és városunk történetének értékes mértföldköve volt. Terjessze további munkája is a fényt és tudást, a világossá­got azok között, akik m$ ma sem hisznek a demokráciában! Kosztolányi . est A Szabad Népművelés kereté­ben a piarista gimnázium ifjúsága Kosztolányi emlékestet rendezett január 19 én, szombaton, a vár­megyeház dísztermében. A meg­jelent szépszámú közönség előtt Sásdy Ilona és Virág Zoltán hosz- *zabb tanulmányokban ismertették Kosztolányi költői fejlődését, illetve elbeszélő munkásságát. A felolva­sásokat verses és prózai szemel­vények élénkítették, melyeket fel­váltva Horváth Júlia, Lengvári Borbála, Mózner Gabriella, Mun- - kácsy Lajos, Hernády László, Oriovits József, Ember Gábor és Keszthelyi Ervin gimn. tanulók adtak elő, nagy igyekezettel, lelke­sedéssel és átéléssel. Egyik-másik­ból jó előadó és szavalóművész lehet. Bizonyos, hogy mindnyájan szépen igyekeztek és teljesítmé­nyűk az újabb magyar irodalom szeretetéröl tanúskodott. Természetesen nem várhatunk kiforrott érettséget, s a szigora bíráló felfedezhetett itt-ott hibákat is. így az előadók egyike-másika a kisebb osztálytermekhez szokott »hangjával nem tudta lekötni az egész hallgatóság figyelmét. A költő szellemi arcképének meg­rajzolásánál is felfedezhettünk né­hány hibát, illetve hiányt, külö­nösen ahol Kosztolányi világnéze­téről, politikai meggyőződéséről lehetett és kellett volna beszélni. Nyelvvédő munkásságának kieme­lése is elmaradt. Ezek felemlitése mellett azonban örülünk, hogy az ifjúság a téli szünet idejét az örök magyar és emberi értékek meg­ismerésével tölti, s munkáját elisme­résre méltó igyekezettel, bátran a közösség elé viszi. A remélhető további szerepléseknél bizonyára még jobb és tökéletesebb teljesít­ményt fognak nyújtani. Hogy a Kosztolányi verseiben oly gyakran kicsendűlő zenei elem is szóhoz jusson, a tehetséges Székely Zoltán adott elő két zon­goradarabot, nagy készséggel és komoly elmélyedéssel. A városi kamarazenekar az est elején és végén szerepelt, Bellini: Norma­nyitányával és Kacsoh: János vitéz egyvelegével. Örömmel hallottuk a lelkes műkedvelőkből álló zene­kart, mely megfelelő számú próba és kellő összeszokás alán bizo­nyára sok szép zenei élményt fog nyújtani.

Next

/
Thumbnails
Contents