Zempléni Népújság, 1946 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1946-10-20 / 43. szám

2. oldal ZEMPLÉNI NÉPÚJSÁG 1946. október 20. Pártnap minden pénteken a Vigadóban Perifériák és úrinegyed A múltnak ittmaradt bűne, hogy a külvárosok még mindig nyomor- tanyák tömkelegéből áll, melyet a fiatal demokrácia minden igye­kezete dacára sem tud könnyen eltűntetni. Járjuk a perifériát. Kapu és kerítés sehol. A háztetőn és falon befütyűl a szél. Rideg és barát­ságtalan helyek ezek, embert alig látni erre, még a kutyák is el­kerülik. járjuk a kunyhókat, hogy a bentlakók életéről képet nyer­jünk. Az ablakok deszkázva van­nak, ronggyal bélelve, bent áporo- doit levegő, szegényszag ... Sá­pad képű gyermekek, félig mezte­lenül, érzésnélküli szemekkel me­rednek ránk. Keressük az apát. Nincs. Elvitte a háború Érdek­lődünk az asszonytól, hogy miből élnek, de maga sem tudja, a longi erdőből hordja a fát, a hegyekb n gombát szednek, de itt a tél és nincs ruha, cipő, nincs írunkaés megélhetés . . . Ésbi. mentünk néhány .lakásba“ ugyanez a kép. Visszamentünk a városba las­san, támolyogva. Elhatáro tűk, hogy bemegyünk néhány jobb- móduhoz és megkérjük a Sors kedvelljfit, hogy segítsenek eze­ken a szerencsétleneken, adjanak nekik munkát, megélhetést. Csukott kapu Csengetünk. A lány ajtót nyit. Bemegyünk az elő­szobába, ahol vastag szőnyegek vannak leteritve és kellemes illat, mintha chiprevel lenne perme­tezve. Gazdagság és jólét mir d-j- nütt. Elmondjuk a „Nagyságos Asszony“-nak, hogy mit láttunk és kérni jöttünk, gyűjteni. De min­den hiába 1 Nekik még több a bajuk, gondjuk, mini azoknak, akiknek kérünk. Ezek az emberek nem tudják megérteni az elesett embertársaik nyomorát, nem tud­nak és nem is akarnak leeresz­kedni. É? nem akarnak senkit felemelni. ­Kultúráról beszélünk, amikor az embereknek egy része, hacsak kis része is állati sorsban él, egyen­lőségről beszélünk, amikor még ma is olyan kirívó az ellentét gazdag és szegény között. Különböző az élet és sok benne az igazságtalanság 1 Harcos demokráciát és nem „varázsigét“! A „Zempléni Kis Újság®-ban egy „eszmefuttatás® je'ent meg, — a „népi® demokráciát gúnyolva. Nem akarjuk kioktatni a cikk- jrót, mert úgysem tudjuk meg­győzni, de mégis leírjuk a cikk elolvasása után támadt gondolata­inkat. Jellemző tulajdonsága a fasiz­musnak, hogy különféle „varázs- igékkel® dolgozott és do'gozik. A homályos go? dolkodásuakra, a sötét agyuakra olyan varázsigékkel tudtak hatni, mint a „csodaszarvas®, „Führer“, csodafegyver® stb. A józan, értelmes gondolkodás rétegekre nem hatnak a varázs­igék még ha a „Zempléni Kis Újságában is olvashatják, Ezek a rétegek már régen tisztában van­nak a népuralom, a demokrácia fogalmával és a kisebbségi cső portok erőszakos parancsuralrrá- val. Felesleges az ókorba vagy • középkorba visszakalandoznunk, a közelmúltban szerzett tapasztala­taink alapján is levonha.juk a tanulságot a demokráciáról és diktatúráról. A demokráciának egyetlen hátránya van, hogy olya nokat is előnyeiben részesít, akik­nek erre semmi jogcímük nincs Akik állandóan ócsárolták, gunyo lódtak és gúnyolták, sőt láthatjuk, hogy még ma is gunyo'ják. Egy­szer ki kell jelenteni, hogy; demo­kráciát a demokratáknak, harcos demokráciát a fasisztáknak! Akik viátí^lnek a demokráciával azok­nak érezniük kell a demokraták csapásait. Ezeknek kemény „erő­szakos parancsuralom“ imponál. Ezeket nem lehet nevelni demo­kratikus .gondolatokkal, hanem idomítani kell őket erőszakos esz­közökkel, mint a cirkuszi bestiákat. Ezek tapsoltak, ezeknek tetszett az olasz és német paranceuralom bestialitása és tudatos, valamint tudatalatti gondolatvilágukban állandóan ezzel foglalkoznak. Ezért van az, hogy még 1946 ban is igy mernek újságot írni és büntet­lenül. Ezek azt hiszik, hogy a demokrácia gyengeséget jelent. Meg kellene nekik ismerkedniük a harcos demokráciával, hogy tud ják meg: emberrel a demokráciá­ban emberi módon, — bestiával a demokráciában is úgy bánunk el, amint ahhoz a bestiák meg van nak szokva. — A moszkvai rádió ma gyár adásainak nj idő­rendje. A moszkvai rádió ma gyarnyelvü adásainak uj időrendje a téli időszámítás szerint a követ­kező ; Az első magyarnyelvű adás délután 4 óra 30 perctói 5 óráig a 19, 20, 25, 26, 31, 31.5 méteres rövidhullámon, valamint a 315 és 360 méteres középhu Iámon. A második magyarnyelvű adás este 7 óra 15 perctől 7 óra 30 percig a 31, 31.5, 41 és 41.5 méterén rövidhullámon. Különös szüret Sátoraljaújhely a szüretek vá­rosa. Hónapokon keresztül ebbő| élnek a szakszervezetekbe tömö- I rült munkások, ha ugyan élni ! hagynák őket. Nem beszélünk a párszáz négyszögöles szőlők szü- retjéről, ’amelyeket a család és szűk baráti kör szüretel le, de igenis beszélünk a többholdas szőlők szüretjérőt, amelyek már komoly munkát és megélhetést biztosítanak a szakszervezeti mun­kátoknak. Kirívó példája ennek a sátoraljaújhelyi papok szürete, ahol áll a szüret. Diákok szüretelnek, legalább hetvenen. A szüret napjaira vaká ciót biztositól az igazgatóság, hogy leszüreíeljék a párholdas papok szőlőjé». Talán nem tűnne fel a diákokkal való szCreteüetés, kik vidáman és gondtalanul — kiél ' vezve a szüret kellemes oldalát — dolgoznak, ha nem lenne tudo­másunk arról, hogy a szüretet megrendező teljhatalmú tanár ur olyan kurtán és furcsán nem bánt volna el a szakszervezeti munká­sokkal, kiknek munkájukat, ami­kor jelentkeztek misősithetetlen szavakkal visszautasították. Pedig úgy tudjuk, hogy a tanár ur nagy demokrata, aki azonban ugylát- szik, hogy nincs tisztában azzal, hogy a diákok ingyen munkájával nem szabad elvenni a szakszer­vezeti munkások kenyerét! És még egyet tanár ur. Ha valakinek van hivatása, —éspedig sz^phiva'ás —- az ne vállaljon még más hivatalt is, de ha már vállal, úgy azt a do'gozók érd k'ben vállalja. Ezt lessek tudomá ul venni! A vármegye nélkülözi a közellátási kormánybiztost Megelégedéssel vettük annak­idején tudomásul, hogy várme­gyénk élére zen p'éni főispán kerül, aki ismeri a lakosságot, annak ügyes bajos dolgait. Biztosak vol­tunk abban,, hogy a közeüátás biztosítására is jó hatással lesz ez a körülmény. Reményeink sajnos nem vál hattak valóra, mert főispánunk betegeskedése következtében hiva­talát már régen nem tudja ellátni. Nem könnyű feladat a vármegye irányítása. Az élet minden téren mutatkozó nehézsége egy fiatal­ember munkabírását és idegzetét is próbára teszi, hát még meny­nyire egy idősebb emberét! A főispán egyben Közellátási Kormánybiztos is. A közellátás biztosításának kieszközléséhez fő­ispán kell, mert egyedül csak ő képviselheti teljes joggal a vár­megyét — a minisztériumok felé. A vármegye ellátatlan lakossága türelmetlenül vár valami meg- i oldást. KERESKEDŐK FIGYEIrEiVl! cégünknél fűszer és gyarmat árut GYÁRI ÁRON VÁSÁROLHAT HA MER MANN, Rákóczi-u 7. Hegyaljai napok sárosunkban A Szobadmüvelödési Tanács f. hó 20 tói 27 ig Hegyaljai napokat rendez. Fővárosi irók, művészek csopor ja jön el hozzánk, hogy a kultnra kincseiből igazi nívón mutassanak be részleteket. Velük együtt újhelyiek is szerepelnek, remélhetőleg nagyobb erőkifejtésre ösztönzik őket és nem a lámpa­lázukat növelik meg. Vasárnap fél 12 kor lesz a Városi Színházban a megnyitó és minden nap előadás lesz vagy a Színház­ban, vagy a Vármegyeháza nagy­termében. A Hegyaljai nap pro­gramjáról közelebbi felvilágosítást a Szabadművelődési Felügyelői hivatal ad. Rendelet a lakóházak helyreállításáról A kormány rendeletét tdott ki a lakóházak helyreállításáról. A helyreállításra jogosult a íulajdo nos, a bérlő vagy a tulajdonos társ. A bérlő bejelenti a tu'&jdo- nosnak helyreállítási szánd kát és ha az nyolc nap alatt nem váld- ; szol, a munkákat hozzájáru'ása nélkül elvégeztetheti és a kö tsé- geket, ha azok a havibér kétsze­resét elérik, felszámíthatja. Ha a tulajdonos állítja helyre az épüle­tet, a bérlő csak annyit köteles fizetni, amennyivel a költségek a bért meghaladják. Ha ezt a pót­lékot a bérlő nem vállalja, a tu 'aj - donos felmondhat. Fínupipm! fo,y6 hó 17'én e8,e I lyjfbiblll • a rőm. kát. templom környékén egy kulcskarikán 3 kulcs találtatott. Tuajdonosa' átveheti Zápolya utca 9.

Next

/
Thumbnails
Contents