Zempléni Népújság, 1946 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1946-10-13 / 42. szám
CK y a W Ay II. évfolyam. 42, szám Ara 40 fillér Sátoraljaújhely, 1946. október iá. E DEMOKRATIKUS LAP — MEGJ LENIK HETENKINT E G Y S Z ER Szélcsend a „viharsarokéban Szorongó szívvel lestük itt a határszélen, hogy diplomatáink meg tudják-e védeni Parisban szlovákiai testvéreink otthonát és emberi jogait ? Hallgattuk a rádióhireket, félve kutattuk a lapok hasábjait, mert féltettük magyar testvéreinket, de ezenfelül aggódtunk amiatt, hogy szomszédunkkal nem lesz meg az a légkör, niely a barátsághoz szükséges és igy nem lesz meg előfeltétele demokráciánk gazdasági és politikai fejlődé sének sem. Kiküldtiik Párisba pártunk egyik legkiválóbb nemzetközi tekintélyét Gerő Ernő elvtársat, hogy legyen segítségére a magyar delegációnak. A „Magyar Nemzet“ igy irt róla: ,A beavatottabbak már ed dig is tudták, hogy kiváló munkát végzett Párisban ahová attól félünk 5 perccel 12 után küldték ki — Gyöngyösi János mellett. Mindent megtett, hogy azokban a kő rökben, melyekhez spanyol polgárháborús és egész politikai múltja révén nexusai voltak, a hangulatot Magyar- ország számára megjavítsa.“ S meg is javította! A veszély eltávolodott. A magyar demokrácia másfélévi munkája: a munkásság és parasztság előretörése, a földreform, az újjáépítés, a stabilizáció nem volt hiábavaló. Párisban rámutattunk arra. hogy a mai Magyarország már nem a Horthyék Magyarországa 1 A 200.000 magyart nem telepitik ki. Tárgyalások fognak következni Magyarország és Csehszlovákia között, melyek a vitás kérdések rendezésére lesznek hivatottak. Nekünk most egy kötelességünk van: Minden erőnkkel a demo-' kráciát fejleszteni! Ha itt igazi, becsületes demokrácia le-z, úgy to vábbra is számíthatunk a hatalmas Szovjetunióra és Jugoszláviára, sőt akkor támogatni fognak bennün két Csehszlovákia demo kratikus erői is. És akkor fog sikerülni nekünk szomszédainkkal a békés együttműködés kiépítése! Nógrádi Sándor államtitkár előadása pártnapunkon A Vígadó nagytermében ünnrpi pártnapot tartott október 11 én, este a sátoraljaújhelyi Kommunista Párt. A himnusz eléneklése után Csathó József a helyi szervezet titkára nyitotta meg a pártnapot. Ezután Nógrádi Slrdor, a széncsata hőse, a PcUizánok Bijiársi Szövetségének elnöke emelkedett szólásra: Üdvözölte a megjelenteket és örömét fejezte ki afelett, hogy az MKP helyi szervezet huzamosabb időre megkapta a Vigadó nagytermét és azon reményének adott kifejezést, hogy a megyei és sátoraijaU|helyi szervezet vezetősége és aktiv tnuokáj i garancia arra, hogy a Ili. kong ress/us hatáiozatai végre lesznek hajtva. Pártnapi előadásán ezekkel a határozatokkal foglalkozott. Kiknek épiijlik fel a/, országot, a tőkéseknek, vagy a dolgozóknak? Ez volt a kongressíus legfontosabb kérdése Egyhangúlag határoz) u ik afelett, hogy a magyar dolgozó népnek építjük az orszá 1 got és nem a reakciónak I bt a kérdés, kínéit stabilizálunk? TflrjOk e a tőkések terjeszkedéséi? A népi demokráciának a gazdasági életbe is be kell hatolni I Ellenőrizni kell a boikokat és a külkereskedelmet ! Nem szabad megtörténni annak, hogy a gyárak becsukják kapuikat, vagy munkásokat dobjanak ki egy vezérigazgató magatartásáért. A kongresszus követeli a dolgozók életszínvonalának felemelését I A munkásság és parasztság már vállait iethekei, most a bankároknak, tőkéseknek is kel! vállalniok 1 Követeljük az államosítás folytatását! Államosítani fogjuk a nehézipart és a malmokat! Az államosításnál akkor fogunk megállni, ha a tőkések már nem tudják a szegény népet kizsákmányolni I Le kell szállítani az iparcikkek árátl Az Anyag és Árhivatal élére parssztembeit kell tenni! Nem az ipari mu kásság az oka az iparcikkek magas árának. Követeljük a munkásbérek és kis köztisztviselők fizetésének felemelésé! I A termelést is emelni kell az életszínvonal emeléséhez. Az igazgatók és vezérigazgatók fizetését és létszámát csökkenteni kdll Beszéde további folyamán Nógrádi elvtárs kifejtette, hogy nem szabad egy olyan országban munkanélküliségnek lenni, ahol annyi rom van, annyi az épiteni- való. Követeljük a szakszervezeti alkotmány törvényire iktatását I A fö'dreform végleges befejezését, a parasztság hitelellátását, a malomuzsora megszüntetését,belterjesebb megművelését a földnek, a magyar ipar kifejlesztését. Népi demokráciát akarunk, ahol összefogás van. Nógrádi elvtárs ezután a békekérdéssel és a magyar külpolitika kérdéseivel foglalkozott. Kifejtette azt, hogy a kétkulacsosságot ki keit zárni és őszinte, a magyar érdekeknek megfelelő külpolitikával baráti együttműködést kell teremteni a szomszédnépekkel elsősorban a Szovjetunióval I Ki a nép ellenségeivel a koalícióból I A beszéd végén a pártépités feladataival foglalkozott. Foglalkozzanak a pártvezetők a dolgozók mindennapi életének legapróbb problémáival is. Az aprólékos tömegmunka minden baj orvoslása, mindenki vegye ki részét a párt- munkából 1 A magyar dolgozók közös munkájának eredményeképpen fog megépülni a népi demokrácia. A kétórás beszéd hatalmas lelkesedést váltott ki a jelenlévők között. Hosszasan éltették Nógrádi és Úszta elvtársakat a hős partizánokat és a Magyar Kommunista Pártot. Végül Csathó József elvtárs a városi vezetőség nevében díszokleveleket és ajándékkönyveket osztott ki a kongresszus előkészítésében különösen kitűnt párttagoknak. A nagyhatású pártnap az Internacionálé eléneklésével fejeződött be. Felhívás Rákosi Biotops válaszolt Nagy Ferenc miniszterelnök beszédére Kőbánya 10.000 dolgozójának beszámolót tartott Rákosi elvtárs és itt válaszolt Nagy Ferenc mi niszterelnöknek kecskeméti beszédére. A miniszterelnök Kecskeméten azt mondta, hogy Rákosi Mátyás Kecskeméten mértéktelenül felnpgyitotla a nép bajait — beszédeben. — Átnéztem kecskeméti beszédem nyomtatott szövegét, de nem találtam benne semmiféle felnagyított adatot. Pontos hivatalos halyről beszerzett statisztikai adatok alapján megmutattam, hogy a szanálás sikerűit ugyan, de a nép vállát rendkívül nyomja az ipar cikkek mértéktelenül magas ára. Hivata'os adatok alapján mutattam ki, hogy azért van drágaság, mert az iparcikkek már a gyárból is drágán kerülnek ki és mert túl nagy a közvetítő kereskedelem haszna. Beszéde további folyamán azt mondta Rákosi elvtárs; — Maga a miniszterelnök ur most másfél hónap után közli; rájött, hogy az iparcikkek árai valójában túlságosan magasak és ezért intézkedett az árak radikális leszállítására. Ha most gyökeresen le kell szállítani az árakat, akkor miért ért engem másféfhónapi beszédemért az a vád, hogy Kecskeméten vagy egyebütt mértéktelenül felnagyítottam a nép bajait? Minket azért állítottak a nemzet élére, hogy előre lássuk a bajokat, hogy ne másfélhónapi tépelődés után, hanem Idejekorán segítsünk rajtuk. Ezért én a jövőben is ki tartok amellett, hogy a nép bajait idejében és közvetlenül a nép elé keliyinnünk, nem mértéktelenül fel nagyilve. hanem úgy ahogy vannak. Azután kitart Rákosi elvtárs a malmosok uzsorájára, a Kisgazda pártba beszivárgott nagytőke képviselőire, a reakciónak a befolyásáról a Kisgazdapártra és részletesen ismertette a kongresszus határozatait. Felkérjük a nagyérdemű közönséget, hogy a viz és az áramfo- gyasztási dijakat az esedékességkor pontosan kiegyenlíteni szíveskedjenek, mert a jelen körülmények között nem áll módunkban a dijakat hitelezni, miután az üzemanyagokat csak előzetes fizetés mellett kapjuk és csak igy tudjuk az üzemek folytonosságát biztosítani és fontos közérdekű szolgáltatásunknak eleget tenni. Eizetés hiányában sajnálattal, de kénytelenek leszünk az érdekelteknél az áram, illetőleg a vízszolgáltatást beszüntetni. Egyben a városi közmüvek igazgatósága közli az áramfogyasztö közönséggel, hogy a villamostelep túlhevítő cső szakadás miatt pénteken délelőtt kénytelen volt üzemért megszüntetni. Ezen üzemzavar helyreállítása kb. másfél napot fog igénybe venni úgy, hogy f. hó 13 án este az áramszolgáltatás e'őrelátha'őlag meg fog indulni. Közmüvek