Zempléni Népújság, 1946 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1946-09-29 / 40. szám

1946. szeptember 29. ZEMPLÉNI NÉPÚJSÁG ■MMagMBMBMBBaagBaiBiig^äagBi-' - ni-------" - - i— i —ihÉ—— Kit támogat a zempléni Földhivatal 9 falusiah forintját is meg Kell védeni •Mint a forintvédő bizottság tagja járok a hetipiacon, figyelem az el­adó és vásárló közönséget. Látom, hogy az egyik falusi asszonytársam sir. Közel megyek hozzá. Miért sir menyecske ? — kérdezem tőle. — Nyitóit tenyerét tartja felém. Tessék nézni, — mondja — be csapott valamelyik asszony. Forint helyett régi pengőst adott nekem. Látja, hogy együttérzek vele, bi­zalommal beszél tovább: ,Egy pár fej káposztát hoztam eladni, én a megszabott áron ad­tam, hiába súgta az ef yik asszony, hogy többet fizet csak adj rk neki is. En nem akarom rontani a forintot, örülök, hogy nincs már kék meg szürke pengő. Nem voltam én még büntetve soha! Hát ne­kem ne sugdossanak, de ne csap­janak be p ngö/el forint helyett. Nagyon nehezen dolgozom én ké­rem tessék elhinni azért, hogy valamit a piacra is tudjak hozni.“ Most mir a vásárló asszonyokat kezdtem figyelni ég szemtanúja voltam, mikor az* egyik asszony uborkát vásárolt és a fizetésnél a forintosok közé pengőst csempé­szett. „Pengőssel nem lehet fizetni — mondtam neki — miért akarja becsapni ezt a falusi asszonyt.“ — Jól Adok másat — mondja a csaló asszony és nyugodtan, minden szégyen nélkül vissza­dobja erszényébe a forintosok közé, — egy kedvezőbb alkalomra várva. A forintvédők hát ne *tsak a városiak forintjára vigyázzanak, hanem ügyeljenek a falusiak fo­rintjára is. Mi városiak — akik ez évben magunk is egy darabka földet műveltünk — tudjuk azt, hogy amit a falu dolgozói nekünk a piacra behoznak, testük verej- éke árán, fáradságos munkával hozták ki a földből. Vigyázzunk, hogy tág lelkiisme­retű asszonyok ba ne csapják, fizetés nélkül el na vigyék a falusi asszony áruját Gondoljunk arra, hogy falusi asszonytársaink ugyan­olyan bajokkal gondokkal küzde­nek mint mi. ők is feleségek és anyák, 7— és abból a pár forint­ból amit a piacra hozott élelmiszer árából összeraknak, talán tan­könyv, irka vagy épen egy darab meleg ruha kell a falusi aprósá­goknak. Azt pedig valamennyien tudjuk, hogy csalással, lopással szerzett holmin Isten á'dása nin­csen. — Felhívta. A Magyar Kom­munista Párt Országos Központja felhívja a parasztság figyelmét, hogy minden héten kedden 5 óra­kor és 5 óra 10 perckor váltakozva párthireket olvas fel a rádióban. Mindenk kisérje figyelemmel. — A Notikval Rádió a legközelebbi napokban ismét meg­kezdi a magyar hadifoglyok név­sorának, elmének és üzenetének rendszeres közvetítéséi. Megyaszón a helyi KFB az 1945. évben kiadott földreform törvény rendeletének megfelelően az igénybevehelő földel az igény­jogosultak között szétosztotta. Az Országos Földhivatal 1946- os pótrendelete kimondja, hogy az a- kiosztott földterület nem ve­hető vissza, amit 1946 januári ig kiosztottak, ha az nem 50 holdon aluli paraszt birtok. Ezt a rende­letet mi a legnagyobb örömmel üdvözöltük. Tisztába vagyunk az­zal, hogy számunkra a nehéz hely­zetünkön változtatni, életkörülmé­nyeinken jpvifani legelsősorban a többtermeléssel lehel, viszont ahhoz, hogy többtermelés legyen a mezőgazdaságban először a föld reform gyors befejezése szükséges. Tehát ahhoz, hogy a föld jól meg legyen művelve, szükséges, hogy az ujgazda végre magáénak tud­hassa azt a földet, amelyiken dol­gozik. Amint tudjuk, a pótrende­let is qzt a célt szolgálja. Miért történhetett meg tehát az, hogy a Zemplénvármegyei Föld A Tolcsva község löltieí igénylő lakosának Föidigénylő Biíotlsága sérelmezi és deinokiádaellenesnek tartja a Megyei Földnivatal intéz­kedését, amelyben kimondja, hogy özv. Szilágyi Tamásnénak 20 kát. hóid gyümölcsöst juttat Tolesva község határában levő volt Wal- bott féle uradalom gyümö'csÖ3é- bU Tudomásunk van arról, hogy özv. Szilágyi Tamásnétól Tarczal község határában lévő volt 5 kát. ho'd gyümö esősét elvették, mint voll háborús szerzeményt az ottani josos földigényk k között szétosz­tották. A megyei földhivatal özv Szilágyi Tamásnénak 5 kát. gyű mö'csöféírt kártalanítás fejében 20 kát. hold gyümölcsöst adott 1 a 4 arányban átszámítva (20 °/o os). Ugyanezt a gyümölcsöst a tolcsvai földigénylőknek 50 % 08­A földművelésügyi miniszter a közellátási miniszterrel egyetértés­ben megállapodott abban, hogy közellátási kötött készletekből kész­pénzes akció keretében vetési célokra átenged 500 vagon őszi gabonát. Csereakció keretében ugyancsak 500 vagon őszi vető­magot vásárolhatnak a gazdák. A szabad készletből való vásárlás előmozdítása érdekében a közel­látás 1500 vagonra ad vásárlási engedélyt, illetve a földművelés­ügyi tárca 1000 vagon vetőmagot vásárol ínséges vetőmagakció ke­retében való kiosztásra. A juttatás­nál előnyben részesülnek azok az ujgazdák, akiknek ■ földje vetésre már előre el van készítve. A földművelésügyi tárca egyéb­ként 1000 vagon Ő82Í vetőmagot vásárol: ezt a legjobban rászorult, újonnan földhözjuttatottak számára az ínséges vármegyékben a meg­hivatal az általa is hozzájárult Megyaszó kö.ség határában az 1945. évben feloszlott földterü­letnek egy részét 1946 ban a Megyaszó község juttatottaitól el­vette és azt a legyesbényei köz ség földigénylőin* k adta. Nem tudjuk, hogy a. megyei Földhiva­talnak rni a célja, mit akar elérni az ilyen értelmű intézkedéseivel, azt e, hogy a termelést csökkentse, avagy a két község földigénylőit akarja egymásnak uszítani. Min­denesetre már annyit elért, hogy Megyaszón a* földosztást fölborí­totta.- Mi tudjuk, hogy a demo kráciának nem ez az érdeke, tudjuk azt is, hogy a demokráciának van nak törvényei, tehát ennek tuda­tában ezen az utón is fölkérjük az ille'ékes szervei panaszos Ügyünk­nek gyors kivizsgálására, annál is inkább, mivel az őszi vetés itt van, szeretnénk biztosat tudni és végre már tisztán látni, hogy min­den uj ;azda teljes erejével bele- fekíidhessen földjének a megműve­lésébe. nak számították. Sérelmezik továbbá azt is, hogy éppen Totcsván veszik e! a már Kb. 30 család iák kiosz­tott gyürrö'csösből, amikor Tolcs- ván az a helyzet áll fenn, hogy a feloszlásra kerülő föld kevés, ugyanakkor sok azigénytő, nagyon sokan vannak akiknek nem jutott föld. Nem tartják összeegyezhetőnek a népi demokráciával azt sem, hogy a megyei tanács a tolcsvai földügyekre vonatkozó határozatát a helyi KFB minden megkérdezése nélkül hozza. Élünk jogainkkal és ezen az utón is kérelemmel fordu­lunk az illetékes hatósághoz, hogy súlyos panaszunkat sürgősen vizs­gáltassa ki, és büntesse meg a föld­reform befejezésének akadályozóit. Helyi KFB Tolesva. segítésre érdemes gazdák közt osztják szét. Az igénylő köteles előre befizetni mázsánként az alap ár 25 százalékát, azaz 10 forintot, a ki nem tizetett vetőmagot a jut­tatolt 20 százalék többlettel 1947 október 15 ig fermészelben vagy pénzben tartozik visszaadni. fi vetőmagvak termelői ára lucerna 550 Ft lóhere 450 „ féhérhere 550 „ biborhere 750 „ baltacím 140 „ fehér vetőbab 70 „ bokorbab 130-220 „ laboda és kapor 170 „ borsó 75-95 „ tavaszi bükköny 70 „ szöszös bükköny 140 „ paradicsommag 2000 „ petrezselyemmag 300 „ refekmag 350 „ salátamag 730-1300 „ sóskamag 400 „ ugorkarnag 600-1100 „ vöröshagyma 1000-1200 „ Helyi KFB Megyaszó. Zemplénvármegyei Földhivatal demokráciaellenes intézkedései V etőm ag-akció 3. oldal. A gazdák eleget tesznek • a beszolgáltatásnak A földek után kivetett kötelezd beszolgáltatásnak az aszály okozta gyenge termésdacáiaeleget tesznek. A földhöz juttatott ujgazdák dacára annak, hogy a termésük igen gyengének mondható az aszálykár következtében, továbbá, hogy szerszámaik, felszereléseik hiányosak — beszolgállatási köte­lezettségüknek a legnagyobb mér-' lékben igyekeznek eleget tenni. Átérzik felelősségüket, hogy a beszolgáltatástól függ az ellátat­lanok liszt és kenyérellátása és igy a stabilizáció érdekében is fel­becsülhetetlen kötelességtudásuk. A földosztás tehát, amit az MKP kezdeményezett és vitt keresztül nem volt hiábavalót Körmére néznek a malmosoknak • . Aratás óta a gazdaközönség ré­széről különösen megalapozottak a vidéki malmok elleni panaszok Tekintettel arra. hogy a közellátási és pénzügyminisztériumok a mal­mok ellenőreinek létszámát mind­össze 160 főben állapitolták meg, a földmivelésügyi miniszter elhatá­rozta, hogy az 500 főt számláló gazdasági felügyelói kart is be­állítja az ellenőrzési munkába. A rendelet előírja, hogy a gaz­dasági felügyelők kiszállásuk al­kalmával tegyék dobszó utján közzé, hogy panasznapot tartanak és vizsgálják meg a helységekben működő malmokat abból a célból, hogy az őrlőket minőségi, vagy mennyiségi szempontból megfe­lelően szolgálják-e ki az előirt őrleményekkel. A malmok ellen felmerült panaszok bármikor rövid utón bejelenthelők a községi elöl­járóságokon és a gazdasági elöl­járónál is. A piacrendészettel kapcsolatos panaszok Miéri volt szükséges a piacteret • áthelyezni a Molnár István-utca felső részéről az alsó részére? A kereskedők, de maguk a piaci árusok is nagyon sérelmesnek tartják magukra nézve ezt az in­tézkedést, mert a forgalomból ki­kapcsolódtak. Meg kell még je­gyeznünk, hogy minden város piac­terén az árusok asztalról vagy padokról árusítanak, mig városunk­ban ezek hiányában a földre teszik le az árusok áruikat, már pedig a jiiacáthelyezés folytán a kinem- kövezett, vagy teljesen rossz és hézagos kövezetre kénytelenek áruikat az árusok kirakni, ami egészségileg is kifogásolható. Nem értjük az intézkedés szükségességét és ezért gyors orvoslást kérünk I Vissza a piacteret a régi helyére, vagy a rosszabb piactérre padokat, vagy asztalokat rakjanak ki az árusok részére 1

Next

/
Thumbnails
Contents