Zempléni Népújság, 1946 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1946-01-27 / 5. szám

II. évfolyam. 5. szára Ära IpOO pengő Sátoraljaújhely, 1946. január 27. i Ei H IT I 9 Fordulópont? > (kj.) Az az őszinte érdek­lődés és lelkesedés, mely a múlt vasárnap, a Szovjet — Magyar Művelődési Társaság alakuló közgyűlésén a vár- megyeháza nagytermét zsúfo­lásig megtöltő közönség kö­zött úrrá lett, igazi örömére szolgált a kultúra és tudomány minden barátjának. Az a soha nem látott összefogás és egyet értés, melyet a pártok között és a pártok felett ezen a köz­gyűlésen tapasztaltunk, fordu­lópontot jelenthet városunk kulturális és politikai tagolt ságában. Nem csalódunk, ha azt állítjuk, hogy jóleső és jogos optimizmus, a nemzet jövő­jébe vetett törhetetlen hit éledt fel mindenkinek szivében, mi kor látta a felszabadító had­sereg tisztjeinek és a megye főispánjának úgyszólván szim­bolikusan ható kézfogását. Éreztük, hogy a főispán eme gesztusa a szónoki emelvé­nyen, valóban szívből jött és a legszebb, legmagyarbsabb válasz volt. Glaszov alezredes és Galkov őrnagy szavaiból kiérezhető igazi barátságra és nemzetünk megbecsülésére. A Szovjet - Magyar Műve­lődési Társaság ebben a pilla­natban túlnőtt a neki szánt kereteken, helyesebben indu­lásának első percében meg­valósította azt a végcélt, ami­ben alapitói bíznak: két szom­szédos nép kulturális értékei­nek kicserélésével eljutni a köl­csönös megismeréshez, meg­becsüléshez és a két nép szo­ros barátságához. A kapcso­latok kimélyitésének útjában mostmár nem állanak a rossz­hiszemű propaganda kínai falai. Itt az alkalom, hogy meg­ismerjük egy 200 milliós nép kulturális eredményeit^ ösz- szehasoníitsuk azt egyrészt a mi kis nemzetünk művészeti és tudományos termékeivel, másrészt azokkal a vélt és valóságos kulturtermékekkel, amiket eddig botorul csak nyugatról importáltunk. Most itt van az alkalom megismerni a Szovjetunió népeinek a mi­enktől merőben elütő eredetű és színezetű kultúráját, és fel­mérni a szocialista állam rop­pant kísérletének eredményeit. 1924 január 21-én örökre le­hunyta szemét a dicső októberi forradalom vezére, a Szovjetunió megteremtője, Lenin, Vladimir Iijics Uljánov. „A haladó emberiség szabad­ság mozgalma Marx óta nem ho­zott létre olyan szellemóriá&i, mint Lenin. Leninben öltött testet mindaz, ami „ a dolgozó népbén igazán nagy éa .hősies. Leninben öszpontosultak a haladó emberiség fenkölt erényei; a történelem me­netében belátó ész; a törhetetlen akarat; minden rabság é* elnyo­más halálos gyűlölete; izzó forra­dalmas szenvedély; a tömegek alkotó erejébe vetett határtalan hit és kimeiiihetetkn szervező láng­elme. * Lenin 1870 április 10 én szüle­teti a Volga menti Szimbirszkben. Élete elválaszthatatlan az Oro« Kommunista Párt történetétől. Ő teremtette meg, ő vértezte fel az elmélet fegyverével, Ő tette nagy- gyá, ő fegyelmezte, ő acélozta, ő tanította meg győzedelmeskedni a dolgozó nép minden ellenségét, ő vezette el az uj társadalom küszöbéhez. De nemcsak a párt tanult tőle. Tőle tanulta meg az értelmiség, hogjy egymagában erőtlen, a nép­tömegek harcos törekvésébe kel! kapcsolódnia, ha az élet megújho­dását akarja szolgálni. Tőle tanulta meg a munkásság, hogy a politikai harc útjára kell lépnie, erős, tuda­tos, vasfegyelmen felépülő pártot kell létrehoznia, ha az önkény- uralom ellen, a győzelem kilátá­sával akarja felvenni a küzdelmet. Tőle tanulta meg a parasztság, hogy egyedül nem szabadulhat fel, a munkásokkal kell össze­fognia, ha földhöz és emberi élet­hez akar jutni. Élete börtönön, száműzetésen, tanításon és tanuláson keresztül jutott el az 1905-ös forradalomig. Az 1905-ös forradalom leverése Hisszük, hogy a Szovjet — Magyar Művelődési Társaság most megválasztott tisztikara • ebben a szellemben fogja ve­zetni az egyesületet. Hisszük, hogy a Társaság, indulásához hiven, szoros kapocsként fogja összetartani városunk dolgo­zóit és értelmiségét. Hisszük, után Lenin és legközelebbi munka­társa Sztálin jelentették azt a szik lat, amely a reakció csapásai alatt egyetlen pillanatra sem ingott meg. Miközben a forradalom követke­zetlen rétegei azt hangoztatták, hogy »nem kellett volna fegyver­hez nyúlni“, Lenin meg Sztálin a forradalom vereségéből becses tapasztalatokat merhettek a követ­kező forradalom számára. Nekik köszönhető, hogy az 1905 Ös fórra dalom a diadalmas Október fő­próbájává íett. Az Októberi Forradalom diadal­maskodása egy yj államhatalom alapját vetette meg. Lenin a kö­vetkezőket üzente a világ népei­nek: „M: megteremtettük az uj áilamol, a béke államát. Elvi ellen­ségei vagyunk minden fajta hódí­tásnak. Belpolitikánk az egyen- jegu?ág népeinek egy St Hétének politikája. Külpolitikánk tisztelet­ben tartja a többi népek önálló­ságát és szuverénitását. Mi nem akarjuk és ellenezzük a háborút, mint a rablás, zsákmányolás, a népek rabigába hajtásának eszkö­zét.“ Az ilyen szavak soha nem veszíthetik el érvényöket. Élnek és hatnak mindenütt, ahoi elnyo­mott és szenvedő népek vannak, élnek mindaddig, mig' elnyomott és szenvedő népek lesznek. Nem ismerünk a történelemben vezéralakot, aki egész életét any- nyira az elnyomott népek feleme­lésének szentelte volna, mint Lenin, Ő az egész emberiségért élt. Mi­közben a cári birodalom népeit a felszabadulás útjára vezette, bizo­nyos volt abban, hogy müvéből a világ népeinek szabadsága, bé­kéje és testvérisége fog egyezésre kihajtani. Ezért hajtotta meg a halott Lenin előtt zászlaját a ha­ladó emberiség minden nagy fia. Temetése napján a világ dolgoséi 5 percre letették a szerszámot. Az üzemek és gyárak megdermed­tek. Leálltak a vonatok, a villanyo­hogy az az értelmiség, mely j ezen a közgyűlésen valóban spontán érdeklődésről és ha­ladó szellemiségről tett tanú­bizonyságot, egy munkásállam kultúrájának tknulmányozása közben közelebb fog kerülni a munkásság szociális és poli­tikai problémáihoz is, mellyel • sok és automobilok. Munkások parasztok és értelmiségiek, mély gyásszal- kísérték sírjához vezérü­ket és tanítójukat, legjobb ba-' rátjukat és védelmezőjüket, a nagy Lenint. Mi magyar kurnmumsták Lenin tanítványai vagyunk, szivünkbe zártuk tanítását. Bennünk, magyar kommunistákban is él Lenin. Tö!e tanulunk kíméletlenségei népünk ellenségeivel szemben. Bölcsessé­get bonyolult kérdések eldöntésé­ben. Az 0 példája »mulatja, hogyan kell szeretnünk népünket, hogyan kell harcol runk hazánk boldogulá­sáért. Lenir, útmutatásait követve díadflra fogjuk vinni a demo­kratikus Magyarország iiépi ügyét. MŰÍM Tildy miniszterelnök csütör­tökön beterjesztette a köztár­sasági államformára vonatkozó törvényjavaslatot. Ebből az alkalomból az ország minden részéből táviratban kívántak szerencsét az uj államforma megteremtéséhez. Az Egyesfiit Nemzetek Bi­zottsága elfogadta az Egyesült - állatnok azon javaslatát, hogy a biztonsági szerv alakítsa meg közös vezérkarát Visinszky szovjet kiküldött azonnal meg­nevezett több orosz tábor nokot, akik a vezérkarban vesznek majd részt. Az Egyesfiltállamok félhiva­talosan közölte, hogy a béke­kötés után kivonja megszálló erőit Olaszországból. Az „UNRA“ szállítmányok utba- inditáaáról néhány nap múlva érte­sítést kap a Magyar Kormány. Több, mint 1000 politikai gyil­kosság történt Lengyelországban. A meggyilkoltak között 900 kom­munista van, de minden pártból történt áldozat. A gyilkosságokat külföldről irányított szervek haj­tották végre. szemben a múltban csak kö­zönyt, vagy megnemértést j mutatott. Ezt a közeledést nem ' kívánjuk irányítani, vagy párt­érdekektől vezetve kiaknázni. Bízunk a magyar értelmiség­ben, hogy végre helyes útra lépett: a demokrácia, a szoci­ális haladás és a béke útjára!

Next

/
Thumbnails
Contents