Zempléni Népújság, 1946 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1946-09-15 / 38. szám
3. oldal. 1946. szeptember 15. ZEMPLÉNI NÉPÚJSÁG Magyar gazdák! Hála a falusi és városi dolgozók erőfeszítéseinek végei vetettünk az inflációnak. Augusztus elsejével, ahogy Rákod Mátyás ígérte megteremtettük a jó magyar pénzt, a forintot. Mégis a falu népe tovább rong/olódik, nem tud ekét, boronát, egyéb gazdasági eszközöket vásárolni. Miért? Az inflációban meggazdf-go dőlt bankárok, gyárosok, nagykereskedők továbbra is a parasztság verejtékéből akarnak élni és az iparcikkek árát megfizethetetlenül magasan állapították meg. Az ország minden dolgozója érdekében követelte a * Nemzetgyűlésen Nagy Imre földosztó miniszter, a Magyar Kommunista Párt egyik vezetője, hogy szállítsák le ez iparcikkek árát, hozzák arányba a mezőgazdasági cikkek árával A falu népét tengernyi baja közepette még a malmok gazdálkodása is suj ja. Magas az őrlési dij, keserves teher a sokféle, jogtalanul fölszámított költség Csökkentsék felére az őrlési díjét! Községesitsék a malmokat, vagy adják a parasztszövetkezetek kezébe. Itt az ideje, hogy hatóságilag megállapítsák a falusi iparosoknak, cipészeknek, kovácsoknak, bognároknak, szabóknak is a munkadiját. Szükség van a paraszti érdekképviseletre. De a gazdák érdekében demokratikus érdekképviseletet követelünk, a dolgozó parasztság vezetésével! A Független Kisgazdapárt érdekképviseleti tcbv r.yj vastata az 50—100 holdas birtokosok, a volt gazdatisztek, — a már-kaadók — kezébe akaija adni a parasztság sorsának irányításán Mi a mezőgazdasági érdekképviseletet a magyar földmives lakosság gyarapodásának és megerősítésének szolgálatába akarjuk ál'itani. A Magyar Kommunista Párt részletes programot dolgozott ki a mezőgazdasági termelés fejlesztésére, a kisbirtokrendszeren alapuló termelés megerősítésére. Eddigi eredményeinket, a fökloratást, a-forint megteremtőéi, a- falusi és városi dolgozók, a munkás parasd összefogás révén értük el. Csakis a további összefogástól lemilheljük, hogy csökkennek az ipari árak, hogy végeszakad a malmok uzsorájának, hogy megszűrik az ideiglenesség, bizonytalanság és tovább folyh.ua fcé‘*és termelőmunka. Jómódú parasztságot, virágzó mezőgazdaságot, parasztdemokráciát akarunk. éljen a moukássig és a dolgozó parasztság összefogása! MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT IIIIIII —— IF'i ihMPMnMMMWMWM------------- a ,3r,a«&gflfc& IliifflfflWWCTIWMa A íalu problémái: A malmok közséqesitése A Magyar Kommunista Párinak a malmok községesitésére, Ülttve államositásá-a vonatkozó javaslatát a megyénkben mindenütt nagy örömmel fogadta a ‘falu népe. Párlkíllöübség nélkül széleskörű mozgalom indult meg a falvakban a javaslat mellett. Több községben a Nemzeti Bizottság éj a képviselőtestület egyhangúlag magáévá telte a földművesek érdekeit szem eiőti tartó törvényjavaslatot, s felirattal fordulnak a kormányhoz és a nemzetgyűléshez, hogy támogassák "a törvényjavaslatot. Ezrével Írjak alá felterjesztendő felirataikat. Nyilvánvaló, hogy pártunknak ez a javaslata az egész parasztság érdekeit védi, s aki ellene van, az a malmok uzsoráját akaija védelembe venni. A paraszt ság azonban nem engedi magát félrevezetni és megtéveszteni. Most kiderül, ki az, aki a parasztság érdekeit nézi és ki az, aki a gazdag malmosokét. Vásároljon a Dolgozók Szövetkezetében Komlóstm szlovák népe hü marad szOlűföldjéliez A kis község lakói sz elmúlt hét szombatján — munkájuk végeztével — összegyüieke2tek, hogy meghallgassák pártunk kiküldöttjét és hogy megvitassák községük ügyes bajos dolgát. Panaszok és kívánságok sokasága hangzott el a pislogó lámpa fényénél. A község vezetői keresetlen szavakkal tárják fel a falu gondjait. Nem kaptunk földet I Szünetel a munka az erdőn ami a kenyéri biztositolla Komlóska népének I Munkalehetőségre van szüksége a község népének. Felcsillannak a szemek, örvendetes eredményekről számol be a pírt titkár: Tízezer ilrméler fának a kitermelése kezdődik meg rövidesen. Egy két hét és munkába állhatunk. Az Országos Földbirtokrendező Tanács — ha csökkentve is — jóváhagyta kérésünket, négyszáz hold erdő egy birtoklevélen jut az igénylők birtokába. Itthon maradunk I mondják a község szlovák nemzetiségű tagjd. „Nem hagyjuk el ezt a földet, Hegyaljából a kisdarabot, ahol ezután is élni akarunk“. FJcsitulnak a viták, panaszok és a boldogabb élt t reményében lelkesen éneklik az Internacionálét. Vetőmag, hadisegély, malom. Ez a három legnagyobb probléma foglalkoztatja a falu népét. A nyárnak már vége és most aratás után már nyilvánvalóvá vált, hogy milyen nagyméretű voil a kár. Az egér kár, a téli kifagyások, stb. borzasztó kieséseket okoztak mindenfelé a kenyérgabonában. S ennek ellenére nagy reménységet fűznek a vetőmagakcióhoz: különösen a szegények, ujbfrtoko- sok várják nagyon a gabonát. Az aszály leegette a tengerit és csak 5p% os termést várhatunk Már törik is a tengerit, mert a fejletlen, összeszáradt csövek miatt kénytelenek törni és a csutka a takarmányhiány miatt értékes lesz. A magyar falvak legazomorubb Vitaminos erőtakarmány P E K K 1 kg. 14 ft. F U g Ii A S én jelensége a hadbavomiHak asszonyainak mélységesen elszomorító állapota. Segítenünk kell ezeken az asszonyokon, mert ezzel a magyar demokráciát is erősítjük. M-’g- keli oldani minél előbb gyorsan a hidisegély kérdést! Nagy a panasz a malmokkal kapcsolatosan. A mdmosok mindig védekeznek, hogy nem kapnak üzemanyagot, szenet, olajat, gép szíjat, stb, és mégis ragas»kodnak malmaikhoz Miből is telne villára, földre, részvényekre, ha a malom rossz üzlet lenne? A régi rendszerben is mindig a malmosok voltak a legnagyobb harácsolók, moBt is. .. Mielőbb községesileni kell a malmokat! I kg. príma hocsiliecöct 8 5O fi. Mi D l cégűéi ——————Miiiii < mrirriT u nrr mr ~n" Állattartók figyelmébe! Pártat a igyál A kongresszusi verseny keretében a kontlóskai pártszervezetünk szép párthelyiségről gondoskodott. Szeptember 7 én párlnapot tar- tottunk Bodrogolasziban, Őrszemen:, Nagyhomokon, Halászhomokon és Nyerge stanyán. Szeptember 8 án vasárnap nép- gyűléseket tartottunk a következő helyeken: Bodroghalász, Vámos- újfalu, Pusztakarád, Tiszakarád, Bodrogkisfalud, Dorkő és Várhomok. Kérjük pártszervezeteinket, hogy a pártáiéira és a községük életére vonatkozó híreiket állandóan küldjék be szerkesztőségünkbe. fi faktaszaóai szegények nincsenek megelégedve a községi bíró és a gazda munkájával Taktaszadán 1945-ben kétszer is hídobolták, hogy jelentkezzenek azok az t mberek, akik a közellátás alia! juttatott jószágból akarnak igényelni, az igénylők Szerencsen a kiosztó helyen megjelentek, ellen - b n a szétosztás nem történt egyik esetben sem meg. Majd amikor az osztáa ténylegesen megtörtént, akkor a községi bíró elfelejtetté kidoboílatni, és így először nem az arra rászorulók, hanem a koma és rokonság, lett kielégítve, majd a fennmaradt sovány jószágot adták oda a szegényeknek, az ilyen juttatást sérelmezőknek azt a választ adták, hogy a juttatásban először azokat a g-azdákat részesítik, akiknek saját jószáguk van, hogy számítanak arra, ha esetleg a juttalott jószág elpusztulna legyen miből másikat helyette beadni. Továbbá a szegényeknek juttatott sovány jószágot a feljavítás után azzal az indokkal, hogy nem fogja bírni küeidni, és különböző módszerekkel másnak juttatják. Nagyon jó! értettek ahhoz is, hogy a teheneket annak adják, akinek saját tehene is van. A többek közűi csak egyet ragadok ki Nagy Lajos a helyi Gazdaelőljáró egy bikát eladott 50 mázsa terményért és utána mint rászoruló a juttatóitól átvett egy tehenet, a kérdésünkre azzal válaszolt, hogy az illetőknek a jószág tartás megterhelést jelent azért vesszük el, és hogy a gazdasági felügyelőségnek is tudomása vau róla. Ezek után csoda* e, ha a falunak a nagy többsége nem kedveli a bitó és a gazdaelőljáró urat. A helyi kommunista párt szervezete elhatározta, hogy él a lehetőségekkel és nem fogja tűrni tovább ezt az antidemokratikus intézkedéseket, ezúton is felhívja az' illetékes szervek figyelmét, hogy a panaszukat kivizsgálják és utána szüntessék be az ehhez hasonló intézkedéseket. * * MKP taktaszadai szervezete
