Zempléni Népújság, 1946 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1946-09-08 / 37. szám

2. oldal ZEMPLÉNI NÉPÚJSÁG 1946. szeptember 8. Levél az Ujhazából Egy Amerikába szakadt magyar munkás levele Ezt a levelet egy 1913 ban kivándorolt magyar munkás Irta Amerikából, az Ohio állambeli Akronból. Szószerint a csa- ládl vonatkozású közlések mellőzésével közöljük. Tanulságul szolgáljon mindazoknak, kik paradicsomot látnak Amerikában, s kik „a korlátlan lehetőségek“ hazájának gondolják az USÁ t Őszinte beszámoló az épülő demokratikus Magyarországról .... de ott volt az a gondolat, fájdalom, hogy a gyermekeinket elvitték a vágóhídra, akár akart, akár nem és nekünk bevándorol­taknak, különösen magyaroknak fájt, hogy a mi gyermekeinket otthon lakó testvéreink és munkás testvéreink legyllkoldsára vitték. De legyen hála és köszönet annak, aki avagy ami a ml gyermekeink nek azt a szerencsét juttatta, hogy egy sem került oda, hogy valakit megölt volna és életét adta volna a kapitalizmus életbe és megma r adásáért. Nem tudjuk ezután mi lesz, mert amint az itteni munkásuj- ságokból kitűnik, ezek még mindig nincsenek megelégedve az elvégez­tetett munkával. Alig, hogy vége lett az Irtózatos mészárlásnak, már is elkezdték Oroszországot plsz kálni, mert Oroszország nem akar és nem Is fog letérni arról az egyezményről és a világbéke míg teremtéséről szóló elhatározásáról, amit a nagy három prezedent Rooswelttel aláírtak és elhatároz­tak Mivel már Roóswelt elnök, azaz volt elnök már nincs az élők sorában, most próbálják azt ki­fordítani sarkából és ezért kétsé ges, hogy nem fognak e előidézni még egy harmadik világháborút, ami aztán nemcsak a föld népét pusztítja el, hanem a világot is megsemmisítheti ezzel a hencegő atomenergiával. A tudósok és kuta­tók és az azon dolgozók azt mond ják, hogy az emberiségnek nagy hasznára és könnyebbségére lehetne felhasználni, ha úgy használnák, de ellenkezőleg a világot is meg semmisíthetik vele. Ezek a piszkok bizonyára nem voltak annak biz­tos tudatában, hogy még mennyi sok nép élve maradt a háború után, mert a Japán kapitalizmus Is azt mondta, nem gondolta, hogy Ilyen korán vége legyen a hábo­rúnak. Itt mtnden munkás béréből le­fogtak a győzelmi háborúra és ezt be sem fogják szüntetni még talán a gyermekeinknek a gyér mekel Is fogják fizetni. Hát mi munkásosztály termeltünk gyilkoló szerszámokat, ml munkásosztály adtok gyermekeink vérét, éleiét, mi munkásosztály fizetjük a háborút. Hát hányán lettünk csak annyit a ts gazdagok a háború folyamata alatt, hogy a háború után már ne kéne dolgozni ? Egy sem I Ők millió és millió dollárt, azaz tőkét halmoztak fel és mi továbbra Is csak rabszolgák maradtunk, Ekkor jöttek és az élelem és más cikkek­nek árait felemelték, mert úgy gondolták ők, hogy a háború alatt ml jó pénzt kerestünk, hát el is kell, hogy költsük. Akkor jöttek a bérkövetelések. Az első bérkövetelés általános har­minc cent órabér, ezt nem adták. Akkor jött a sztrájk. Elsőnek egy nagy automobil vállalat munkásai vonultak ki, amelynek a neve Ge­nerál Molor C. O. Éltől a győze­lemtől várluk mi Is a győzelmün ■ kel, hogyha ők győznek ez majd általános győzelem lesz. Egyez­kedtek a vállalat és a szakszerve­zet vezetők 121 napon át. És ad dig a nem sztrájkban lévő mun­kások segélyeztük őket, hogy a kért béremelést győzelemre vigyék En ■ nek eredménye 121 napi sztrájk után 18 és fél cent órabér lett. Ugyanakkor a vállalatok kiharcol iák a Kormánytól, hagy ők is fel emelhessék az ő portékájuknak az árát, amit meg is kaptak. A sztrájk nem csupán az emliieít vá halat munkásait ér intet le, mert a gumi gyárak kivételével, majdnem egész Amerikán végigsepert. Jelenleg is amikor ezeket a sorokat iram, a szénbányászok és a vasutasok van­nak sztrájkban, ami, ha sokáig tart, az egész országot megbénít­hatja Ili ts a bérkövetelés és akkor még napról napra mennek fel az árak. A nagy profil nem jön mert ók már nem akarnak megelégedni kis tőkével, a háború hozzászok­tatta őket a nagyhoz és az árát mindennek emelik. A Kormány biztosítja a gyárosoknak a jövő két évre a 85°/o-os tőkejövedelmet és ebből tőlünk lefognak 20 % ot. De a megmaradt katonák is jön­nek ám hazafelé. Ezeknek is munka kell, hát igy csak várjuk mit hoz a jövő. Szeretnék egyet tudni a mostani demokratikus Magyarország hely­zetéről. Az itteni munkáslap, ame­lyet én olvasok, az ország javulá­sát írja, különösen Orosz segít­séggel. írja a lap, hogy Orosz­ország már sok traktort, gyapotot, sót és egyebeket küldött és akkor jönnek a levelek, barátaim vagy ismerőseim városaiból, melyben nekik azt írják, hogy az Oroszok így csinálnak és úgy csinálnak Magyarországon és mindent el visznek Most Rákosi Mátyás is a demokratikus kormányba tarto­zik és Károlyi Mihály is otthon van. Hál hol van az a demokra­tikus kormány, amely nem bir rendet csinálni az országban garázdálkodó fasiszta elemekkel. Olyanokkal amint itt olvassuk Mindszenthy katolikus pap, aki még mindig a fasiszta rendszer­nek a hive és még sokan mások. Meg kell mutatni Oroszországnak, hogy igen is Magyarország derno ■ krata ország. Le a nem odavalók­kal. Bánjanak el megalkuvás nél­kül a munkások ellenségeivel. Kedves magyar munkás test­vérünk ! Reméljük nem haragszol meg azért, hogy leveledet, melyet Sógo­rodnak 8 egyben elvtársadnak Írtál, közzétettük a mi lapunkban. Azt is engedd meg, hogy igy a nyil­vánosság előtt válaszolunk rá, és I mint leveledben kéred, a mai derno- j kratikus Magyarországról fogunk j neked Írni. Azt bizonyára tudod, hogy a ! diadalmas Vörös Hadsereg, mely egész Európát felszabadította a Hitleri elnyomatás alól, Magyar- országnak is meghozta a várva- várt felszabadulás*. Szabadságot hozott nekünk munkásoknak és dolgozóknak. Az úri osztály el­menekült a nyilasokkal Németor­szágba és menekülésük előtt ki rabo ták az egész országot. A németek, a fasiszták és a nyilas bandák felrobbantották az össres hid.kát, gyárakat és fontos köz­épületeket. Kirabolták az orszígot. Minden nyersanyagot elszállítottak. A gyárak felszereléseit, a sok gyógyszert, trx'il és bőrárut, min­den élelmet Németországba vittek A bombázá ok alatt nagyon sok nép elpusztul, rengeteg ház rom- b dőlt. Az utcákon és az üres kirabolt üzletekben feküdtek a hullák eUemelcdenü! és félő vol>, hogy járvány üli fel a fejét. Éle­lem nem volt s az egész országra, de különösen Budapestre éhínség várt. Buony fokát éheztünk és kínlódtunk egyik naptól a másikra, de ösBzeszoritoit fogakkal és a munkásság néhány süií krumpli­val egy napra önfeláidozóan dol­gozott és dolgozik, hogy felépítsen magának egy országot; a dolgozó nép, a munkások országát. Vonal- közlekedés nagyon rossz volt, mert a sinpáraka bombázásoktól tönkre voltak, A szénbányákban kevés volt a termelés, nem volt mivel fűteni a mozdonyokat. A villamo­sok nem jariak, a lakóházak ro­mokban hevertek, ékelem nem voli, gyógyszer a kórházakban semmi és mindez a sok nincsielenség igen nehéz helyzet elé állította a felszabadulás u!án megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormányt. Megindult tehát az ország újjá építése. Az Ideiglenes Nemzeti Kormánynak első történelmi je­lentőségű cselekedete volt, hogy földet 3dod az eddig nagybirto kosok által kusákmányolt ésáliat- számba vett parasztságnak. Végre hajtották a fö'dreformoi és az ősz szes száz ho'don felüli nagybirto­kokat felosztották. Három millió hold föld került hatszázezer zsel lér és gazdasági cseléd között , felosztásra. De na gondold, hogy ebbe a régi íö dbirlokosok és az ő hü szolgáik, a főintézők, az ispánok és az ügyvédek belenyu­godtak. Mindenféle úri furfanggal és ügyvédi mesterkedéssel próbál­ják visszaperelni a frtldasurak szá mára a föld-1. Meg kell monda­nunk őszintén, hogy sok esetben sikerül is nekik kiforgatni földük­ből a szegény parasztokat, mert a hivatalokban még nagyon sokan vannak, akik szeretnék vissza* állítani a régi rendszert és ezek kijátszás a demokratikus kormány rendeletéit. Azonban mindennek eljön majd az ideje. Amilyen mér­tékben erősödik demokráciánk, olyan mértékben szorulnak majd : ki ezek a fullajtárok a hivatalok­j ból olyanok mennek majd a j helyükre, kik a népből jöttek, a I népért akarnak dolgozni és nem cimboráinak az urakkal. A demokratikus kormány lépés­ről lépésre haladt. Uj rendeleteket és intézkedéseket hozott, melyek napról napra javulást hoztak. A Szovjetunió elsőnek sietett sep.it - sőgére a kifosztott or számuk. Rengeteg gyapotot adott s gyárak­nak feldolgozást, mei, iek fele munkabér fejében itt marad s ez a nagy mennyiség biztosi ja majd a munkásság, a parasztság és a dolgozó nép ruhaellátását. Az áru és élelemhiány hatalmas a; ryu inflációt idézett elő. A tőkések nagyon sokat kerestek az infláción, csak a munkásság szenvedett eltői. A régi rendszer hívei megindí­tották a suhogó propagandát és mindenért a demokrelikus kor­mányt okozták, ugyanakkor pedig nem gondoltak arra, hogy minden nyomorúságunk és nélkülözésünk oka az, hogy Magyarországot régi urai olyan mélységbe tasi botiak és úgy kifos tolták a hitleri fasiszta é-s tiy has bandák, hogy a mohácsi vész óla ilyen pusztulás nem érte Magyarországot. 1945 november 4-án a demo­kratikus kormány megtartóba az első képviselő választásokat. Ezen a választáson a Független Kis­gazda Pán (pártelnök Nagy Ferenc minis-.terelßök) 57°/o-os többségre tett széria munkáspártokkal szem­ben. Erre a pártra szavaztak az összes régi földbirtokosok, nagy­tőkések, karte!Ivezérek, fasiszták és az összes reakciósok, kik nem voltak hajlandók az ország demo­kratikus alapokon való újjáépíté­sében részivenní. Ezek a nagy­tőkések féliik az ő keresetüket és mindent megragadnak, hogy a hatalmat a kezükbe ragadjak. De a munkáspártok és a mu‘'.ká3Eág ébren van. Most egy nagy akció zajlott le és ennek folyamán meg­tisztították a fasiszta elemektől az állami hivatalokat. Ugyanakkor a munkáspártok élükön a kommu­nista párttal, nagy haicot indíta­nak az államosításért. Eddig a bányákat és egyes nagy üzemeket államosítottak és most adta be a kommunista párt a malmok köz­ségi, illetve állami kezelésbe való vételéről szóló törvényjavaslatát. A kommunista párt hatalmas sta­bilizációs tervet dolgozott ki és Rákosi Mályás a Magyar Kommu­nista Párt vezére májusban be- j derítette, hogy augusztus 1 én véget vetnek az inflációnak. Ha­talmas készleteket gyüj'öttek össze az állami rakíárakba, élelem és egyéb iparcikkeket, mely a dol­gozó nép számára lesz kiosztva. A munkásság hatalmas erőfeszí­téseket trlt a/. ország talpraáHitá- sáért. Eltakarították a romokat, felépítették a vasutat, helyrehozták a villamoshálózatot, a gyárakban megindították a termelést, a szén­bányákban újra folyik a termelő munka, a lakóházak épülnek és élelmet is már jobban lehet kapni mini azelőtt. Augusztus 1 én ki­jött az uj pénz, az árakat a kor-

Next

/
Thumbnails
Contents