Zempléni Népújság, 1946 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1946-08-25 / 35. szám
2. oldal Z E M P L F. N I NÉPÚJSÁG 1946. augusztus 25. fi Kommunisták a városért és a megyéért A Magyar Kommunista Párt sátoraljaújhelyi vezetősége hatalmas városfejlesztési és várospolitikai tervet dolgozott ki Zemplén vár. megye székhelyének, Sátoraljaújhely városának számára. Ezt a tervezetet lapunk jullus 28 l számában tettük közzé. Nem múlt el még egy egész hónap sem azóta és a hatalmas terv egy részéből máris valóság lett. A dolgozók fogyasztási termelő és értékesítő szövetkezete készen van. Az olajütő működésbe lép. A berecki híd újabb és újabb roham- munkásokkal készül. A közellátás megindult. A forintvédő bizottságok működnek. Köztisztaság tekintetében nagy a haladás a városban. Ingyenes orvosi tanácsadó készen áll. Három szeminárium tart előadásokat. A népművelési előadások Is hamarosan megint megkezdődnek. Amint a terv lépésről-lépésre megvalósul, ezzel párhuzamosan folyton bővül Is. Újabb és újabb szükségletek merülnek fel és kívánkoznak megvalósulásra. Az eredetileg csak Sátoraljaújhelyre irányzott városi terv azóta tulment ezen a szűk körön és egész Zemplén vármegyére bővült. A dolgozó társadalom magáévá teszi tervünket, minden épltőszándéku ember hozzáadja a ml munkánkhoz a magáét. így jön ki aztán, hogy egy mindenkiért és mindenki a közért. Most megint elindítunk egy tervet, melyet egy Igazán építő szándékú ember Toronyi 'József, a Zemplénmegyei Földbírtokrendező Tanács elnöke küldött be hozzánk Őszinte elismeréssel közöljük tervéi, mely Zemplén vármegye gyümülcsészetének újjáépítését célozza. Magunkévá tesszük a tervet és rajta leszünk, hogy a legrövidebb Idő alatt megvalósuljon belőle annyi, amennyi a mostani helyzetűnkben adóit körülmények közt megvalósulhat. Mi kommunisták minden erőnkkel ott állunk megnyomorított országunk újjáépítésénél. Sőt tovább akarunk menni. Nem elégszünk meg azzal, hogy a pusztulás után oda visszajussunk, ahol egyszer már voltunk. Mi haladni akarunk, túlhaladni a régit. Mi többet és jobbat akarunk termelni. Meg akarjuk mutatni, hogy a ml népi demokráciánk tökéletesebb munkamódszerekkel a javak nagyobb mennyiségét tudja a dolgozók részére juttatni. Jobb életei akar és tud teremteni a, dolgozók számára. Zemplén vármegye, illetőleg Tokajhegyalja világszerte hire3 szőlő- és bőrtermékeiről. A tokaj- hegyaljai szamorodni és aszubor világhírű márka. Megfelelő szakszerű kiépítés és gyümölcsösök telepítése mellett ugyanolyan híressé tehetjük gyümölcstermelésünket is. Az utóbbi évek gyflmölcstermelási kísérletei, a hazai piacon a Zemplén vármegyében termett gyümölcsöt első helyre, a külföldi export szempontjából pedig, a komoly érdeklődés tárgykörébe tették. Hogy a Zemplén vármegyében termett gyümölcs mennyisége és minősége a jövőben a hazai gyű- mölcskereskedelem és a külföldi export fontos tényezősévé válhasson, oda elsősorban az szükséges, hogy a vármegye területén még alkalmas területek gyümölcsfákkal betelepistessenek, megfelelő faiskolák, hozzáértő kezelők és ezeken kívül a gyümölcstermeléssel kapcsolatos többi szervek létesüljenek. Tokajhegyalja területén mintegy 1500—1800 kh. gyümölcsösnek alkalmas parlag fekszik kihasználatlanul. A Tisza és a Bodrog folyók szabályozásával kapcsolatos ár- és egyéb területeken, mintegy 700—1000 kh. volna betelepíthető gyümölcsfákkal. A vármegye többi részén alkalmas terület még, mintegy 500—1000 kh. lenne, amely értékes gyümölcsfajtákkal betelepíthető volna. Tehát kb. 2700—3800 kh on intenzív gyümölcstermelést lehetne beállítani. Gyümölcstermelési szempontból Zemplén vármegye három különböző, de végeredményben egy egységben összefolyó részre tagolható. Első rész a Tisza és a Bodrog vidéke. Ez a terület 700 — 1000 kát. hold, s ma tulajdonképen csak alig használható, illetőleg kevés jövedelmet hajtó árterület, gátak, töltések és egyéb, a vizszabályozással kapcsolatos részek. Ezeken a területeken telepíthető volna elsősorban alma és körte. Második rész Zemplén vármegye középső része a lokajhegyaljai szőlőkkel kapcsolatos, mintegy 1500—1800 kát. holdat kitevő parlagterület, aljak és egyéb területek. Ezeken telepíthető lenne: kajszibarack, őszibarack, mandula, dió, cseresznye, meggy, szilva. A harmadik rész Zemplén vármegye déli jrésze, a mintegy 500 1000 kát. holdat kitevő részben szőlőkkel kapcsolatos parlagok, aljak, szelíd hajlatu dombok és déli fekvésű lankák. Ide telepíthető lenne a szőlővel kapcsolatos területeken: dió, mandula, mogyoró, kajszinbarack, őszibarack. Fenti területek begyümölcsité- séhez, illetőleg betelepiléséhez, a szükséges megbízható fajták előállításához, faiskolák szervezésére van szükség. A faiskolák beállításánál, illetőleg helyeik meghatározásánál Sátoraljaújhely, Riese, Olaszliszka |és Mád községek volnának kijelölen dők. Ezen helyek a legközponti- asabb fekvésüek, a vármegye felső, középső és alsó részeiből legkönnyebben megközelíthetők, azaz termelvényeik könnyűszerrel juttathatók el a teiepitések színhelyére. A gyümölcsösök telepítése előtt a telepítésre alkalmas területek birtokosai gyümölcstermelői, később pedig gyümölcsértékesitő szövetkezetbe tömöriten- dök. A 2700-tól kb. 3800 kh at kitevő gyümölcsös csak szövetkezeti alapon telepíthető és annak ter- melvényei csak szövetkezeti alapon értékesíthetők. Ha a birtokosokat a szövetkezei megfelelően istápolja, telepítési kölcsönöket, termelési hitelt és értékesítési részesedést nyújt, akkor a szövetkezet egészségesen működhetik. A szövetkezet volna hivatva irányítani és ellenőrizni a telepítést. A szövetkezet nyújtaná a telepítési hitelt, a szövetkezet adná a szükséges eszközöket, gépeket és felszereléseket, a szövetkezet gondoskodna az értékesítésről, a belföldi eladásokról és az export megszervezéséről. A szövetkezet gondoskodna a jövedelem arányos eloszlásáról, a védekező és egyéb anyagok beszerzéséről, azoknak szétosztásáról, szakszerű termelési és egyéb tanácsok adásáról. Ugyancsak a szövetkezet gondoskodna a faiskolák ellenőrzéséről, a fajták felülvizsgálatáról és az évenként történő telepítések keresztülviteléről. Ha a szövetkezet, illetőleg a szövetkezetbe tömörült birtokosok igy működve elérnék a gyümöl- csösitésre alkalmas területek teljes betelepítését, akkor a szövetkezet, illetőleg a szövetkezetbe tömörült gazdák beállíthatnák eladatlanul maradó termelvényeik feldolgozására a konzervgyárat, a gyű- mölcsszáritó berendezéseket és szeszfőzdéket. Ezen tervezet megvalősitása érdekében feltétlen kívánatos volna az állami szervek bekapcsolása is. Kívánatos volna felállítani a Zemplén vármegyei gyümölcsészeti felügyelőséget és megszervezni egy gyümölcstermelő szakiskolát. A vármegye területén működik a Földmivelésögyi Minisztériumnak egy szerve, a Zemplén vármegyei szőlészeti és borászati felügyelőség. A gyümőlcsösitendő területek javarészt kapcsolatosak a szőlővel beültetett területekkel, tehát a kér tészeti felügyelőség, illetőleg a szőlészeti és borászati kerület felügyelőség ügyköre a gyümöl- csészeti felügyelőség ügykörével is kibővithető volna. A gyflmöl- csészet, kertészet, szőlészet rokonszakmát képeznek. Van ezenfelül Sátoraljaújhelyen egy szőlőmunkás iskola. Ha ez az iskola megfelelő nagyob- bitás és bővítés mellett felvenné tantervébe a gyümölcsészet és kertészet tanítását, akkor el lehetne érni a szövetkezeti birtokosok gyü- möicsé8zekké yaló nevelését. A szőlészet?, kertészet! és gyümölcsészeti iskolából kikerült növendékek megfelelően képzett szőlő- és gyümölcsterme- lési munkálatokhoz értő szakemberek volnának. Megüresedő lakások kötelező bejelentése Több ízben tudomásomra jutott, hogy a megöregedő lakások köte- ezö bejelentését az arra hivatottak (háztulajdonos, gondnok, főbérlő) elmulasztják. Ezen rendellenesség megszüntetése céljiból a 6740— lá41. M. E. sz. rendelet 10. §-a értelmében kötelezőleg felszólítom a város valamennyi háztulajdonosát, illetve gondnokát, valamint valamennyi főbérlől, hogy minden lakásváltozást a városi lakáshivá- talban (városháza I. era. 6.) jelentsenek be. Ezen bejelentés elmulasztóit az 5777/1941, M. E. sz. rendelet 49. §. értelmében, amennyiben cselekményük súlyosabb büntetés alá nem esik, kihágás miatt kettő hónapig terjedő elzárással fogom büntetetni. Dankó István polgármester. Utcáink tisztasága Örömmel láttuk az utóbbi napokban az utcaseprőket szorgos munkájukban. Szapora munkájuk nyomán eltűnt az utközépről és az árokból a sok szenny és hulladék. A pénteki jótékony eső aztán tisztára mosta. Annál inkább bántja a szemet a gyalogjárók, járdák elhanyagolt állapota. Felhívjuk az illetékesek figyelmét arra, hassanak oda, hogy mindenki seperje le a járdát a saját lakása, illetve boltja előtt, ami mindössze 5 perces munka. Valamikor a hatósági közegek nagyon ügyeltek arra^ hogy a lakóházak előtti járdák tiszták legyenek és aki ezt a rendet megszegte, az meg is kapta az érte járó büntetést. A jő ízlés és a közegészség érdekében is jó volna ha a Rendőrség most is szigorúan ellenőrizné a járdák tisztaságát és ha egy-két figyelmeztetésük nem használna, akkor a büntetés eszközét alkalmaznák. De reméljük, hogy erre nem fog 6or kerülni.
