Zempléni Népújság, 1946 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1946-01-20 / 4. szám
2. oldal ZEMPLÉNI NÉPÚJSÁG 1946. január 20. I. számú feljiivás Sátoraljaújhely város hfizünságáhez! A kiütéses tífusz betegség fellépett tObb környékbeli községben, de egy esetben már itt a városunkban is. A betegség főszezonja éppen a most következő télvégi és tavasz-eleji időszak. A veszedelem a kapunk előtt vanl Tudnunk kell, hogy ezt a betegséget kizárólag a tetü terjeszti. Ahol nincs tetü nincsen kiütéses tífusz sem. Tetüt véletlenül bárki is felszedhet, de hamar meg is szabadulhat tőle, mert a tetü tartósan csak piszkos emberen marad meg. A tisztátalan ember ezért gyorsan eltetvesedik. Az ilyen ember aztán lakásában vagy bárhol, ahol megfordul, lehullatja, szétszórja a tetüt. A kiütéses tifusz terjedését segíti elő, saját és hozzátartozóinak, esetleg más embereknek vesztét okozhatja az, aki ápolatlan, piszkos és nem igyekszik a tetütől mindenáron megszabadulni! A tetütől gyorsan meglehet szabadulni és pedig a következőképen : a fejtető elpusztul, ha este a hajat petróleummal kenjük be s a fejet kendővel bekötjük. Másnap ecetbe mártott sürü fésűvel a serkék is kifésülhetők. A ruhatetü leginkább a fehérnemű ráncaiban a test közelében telepedik meg. Aki hetenk.ut vált ° tiszta fehérneműt, az ritkán tetve- sedik el. Az eltetvesedett fehérneműt főzéssel, a fáső ruhákat forró vasalóval kOnnyen tetümente- siteni lehet. Az olyan egyéneknek vagy családoknak, akik magukkal tehetetlenek, vagy nincsen módjuk 6 a házi "tét vet leni tés elvégzésére, a városi fertőtlenítő mindig rendelkezésére áll. Ezek ismeretében felhívom Sátoraljaújhely város kOzOnségét, legyenek segítségünkre a [kiütéses tifusz elleni küzdelemben. Senki sem lehet érdektelen vagy közömbös, mert hivatalában, üzletében vagy bárhol felszedett tetü által, bárki megbetegedhet. Ezért egyénenként mindig ügyeljünk testünk és környezetünk tisztaságára. Ha valaki mégis eltetvesedik, fenti módon gyorsan megszabadulhat attól. Általánosságban pedig, akinek tudomására jut olyan egyén vagy család, aki hanyagságból vagy magatehetetlenségéből nem akar, illetve nem tud a tetütől megszabadulni, mindenki érezze magával és a közösséggel szembeni kötelességének az ilyeneket a tiszti orvosi hivatalhoz bejelenteni. A hatósági orvosok a városi egészségőrrel folyamatosan végzik a tetürazziákat, támogassuk őkét ebbeli munkájukban. Saujhely, 1946 január 16. Molnár István tisztiorvos. Átadták a forgalomnak az ujjáépitet Kossuth hidat ünnepélyes külsőségek kOzött megindult Pest és Buda közOtt a forgalom, az első újjáépített állandó hídon. A munka hőseinek tiszteletére a főváros ebédet adott, amelyen résztvettek a kormány tagjai Tildy miniszterelnök vezetésével, valamint a hídépítő mérnökök és munkások. Tildy miniszterelnök, mint a demokrácia biztosítékát méltatta a munka eredményét és a munkásság hősiességét. Gerő elvtárs közlekedésügyi miniszter vázolta a hid építésének történetét. Nagy nehézségek ellenére az idéglenesnek tervezett hid már rendeltetését szolgálja, még. pedig, mint állandó és végleges hid. Egy évre terveztük, még csak nyolc hónap múlt el, de a hid áll. Hála a munkásság nagyszerű szellemének, a mérnökök lelki- ismeretének, de az egész társadalomnak, mely ezt lehetővétette. Köszönetét mondott a szovjet katonáknak, akik minden lehető segítséget megadtak. A munkásság részéről egy mér- nOk tett ígéretet, hogy ugyanez a csapat tovább folytatja a munkát a többi hid felépítéséig. 9 pénzügyőri nyomozócsoport harca . a csempészel! ellen Újabb nagyobb szabású leleplezésre jutott a sátoraljaújhelyi pénzügyőri nyomozó csoport. Gál Imre bornagykereskedő lakását keresték föl, ahol a házkutatás folyamán közel 2000 drb tűzkövet és 10 pár cipőt találtak. A vakmerő csempész 18 hektoliter borért egy pár muraközi lovat hozott be Szlovákiából. Reméljük, hogy rövidesen a tetten ért, sokmás közismert csempésszel és spekulánssal nem csak a közvélemény ítéletét veszi majd tudomásul* hanem a már kibo- csájtott szigorú rendeletek értelmében bíróság előtt kapják meg példás büntetésüket. Miért éheznek a dolgozók? Mikor valami kár vagy baj ér bennünket, ami fájdalmasan érint mindig megszoktuk kérdezni, vagy kutatjuk, hogy ki, vagy mi az oka. Az ország egy véres szerencsétlen háborút átvészelve ismét bajban van, ami nem csak a ma élő generációkat sújtja mint a háború, hanem a jövendő generációkra is feltétlenül hatással lesz. Ez a nagy baj az éhség. Nem válik életerős egészséges ember abból a gyermekből aki éhezett. Eltekintve attól, hogy az ország nagyon szegény, hogy a termés nem volt olyan, amilyennek lenni kellene. Kérdezzük : miért kell annak a gyermeknek éhezni? A Karcsa községhez tartozó Becskedi tanyai magtárban tárol ősz óta több vagon kenyérgabona tengeri és krumpli. A karcsai földművesek adóterménye, de rendeltetése is ismeretlen. Hogy mi lesz itt ennek a sorsa az a nép előtt relytély. A krumplinak egyrészét már elszállították kellő időben, másik része azonban megfagyott, tehát közfogyasztásra alkalmatlan. A kukorica valamint a kenyérgabona az ápolatlan elférgesedett magtárban a patkányok és egerek martaléka. A karcsai dolgozó megértve az idők szavát zúgolódás nélkül adta be jterményét adóba mert tudta, hogy segíti ezt a rombadölt országot meképiteni, de érthetetlen előtte az újságok híradása, mely Budapest és nagy magyar városok dolgozóinak éhhalál előtti állapotáról számolnak be, mikor neki minden beadott terménye itt fekszik a puszlutásnak kitéve, amit ő maga is a szájától vont meg. Kérdezzük: Ki az oka? . . kinek érdeke az, hogy a dolgozók milliói éhezzenek, kinek érdeke az, hogy ez a termény itt elpusztuljon, de nem csak itt hanem Bodrogköz minden községében. Kinek érdeke az, hogy ezt a nyomorult országot még nyomorultabbá tegye. Az éhezők jajkiáltásait halljuk, de nem értjük mindaddig mig terménnyel telített magtáraink érintetlenül állanak. De főként azokat az illetékeseket nem értjük, akik nem törődnek ezekkel a létfontosságú dolgokkal. Viszont ezek sem értenek valamit: az idők szavát. Az Egyesült nemzetek előkészítő bizottságának londoni értekezletén a Szovjet kiküldött a következőket mondotta: Első állomás ez a tartós béke megteremtésére. A kis nemzetek itt megtalálhatják a kapcsolatot a nagy nemzetekkel és megtalálják helyüket a békeszerető nemzetek családjában, Üres márványtáblák ásítanak szerte az országban a kórházak kapualjaiban. Egynek-egynek felét megtöltik a multszázadbeli adakozók nevei. Az Erzsébet kórház márványa is 13 esztendeje vár olyan adakozóra, aki megérdemelné, hogy nevét rávéssék. Vájjon meddig lesz üres a márvány ? Le nem igazolt* és nyugdíjas iegpzfi a ricsei körjegyzői hivatal vezetője Tudomásunkra jutott, hogy az Alispán Űr Avar Imre nyugdíjas jegyzőt helyettesítette be a ricsei körlegyzői hivatal vezetésére. Még feltűnőbb az, hogy nevezett igazoláson nem esett át. De volna egyébb szomorú megállapításunk. Avar Imre, már évek óta külön él családjától, igényeinek megfelelően egy színésznővel közös háztartásban. A közvélemény és a ricseiek nem ezt az esetet tartják elitélhetőnek, hanem azt, ami a hivatali működésben tapasztalnak. A jegyző ur élettársa esténként táncórákat ad, amelyre elmegy hü kísérője is, hegedűvel a hóna alatt, hogy a táncoló pároknak zenét szolgáltasson. Az már csak olyan természetes, hogy ezek az estek sokszor későre húzódnak, amiért a jegyő ur legjobb esetben 10 órakor, sokkal gyakrabban 11 órakor lépi át hivatala küszöbét. Nem jó megoldás az ilyen Alispán ur, kérjük a sajnálatos tévedés azonnali kivizsgálását, és elintézését. „Uj Magyar Fold“ a falu képes gazdasági hetilapja, a Földmivelésügyi Minisztérium féhivatalos szócsöve az uj év első napján megjelent. Az „Uj Magyar Föld“-et kiváló mezőgazdasági szakemberek szerkesztik és a.Ma- gyar Mezőgazdasági Művelődési Társaság tdja ki, főszerkesztője S. Szabó Ferenc földmivelésügyi államtitkár. Az „Uj Magyar Föld" az első magyar mezőgazdasági szaklap a falu életéből vett képekkel és kitűnő szakemberek tollából származó szakcikkekké szórakoztatva tanít, tájékoztat és ad felvilágosítást, tanácsot mindenről, ami a gazdát érdekli: Szövetkezeti élet, állattenyésztés, nözénytermesztés, kertészet, rendeletek ismertetése, földbirtokpolitika, majd a „Tűzhely tájékáról“ cimü rovat a háziasszonyoknak ad időszerű, hasznos tanácsokat és a „Gazda a gazdáknak“ cim alatt a lap olvasói, maguk a gazdák Írják meg tapasz- taiataikat. Az „uj Magyar Föld“ előfizetési dija egy negyedévre 8000 pengő, egyes sz. ára 800 (lengő. Postataka- rekpénztári csekkszámla sz. 4417. Az „Uj Magyar Föld“ a falu képes gazdasági heti lapja, szövetkezetek, egyesületek, testületek fizessenek elő, de rendelje meg minden gazda, az újonnan föld- hözjutottak éppen úgy, mint a régi birtokosok. Az „Uj Magyar Föld* nem hiányozhat egy gazda asztaláról sem. Szerkesztőség és kiadóhivatal r Budapest,»VII. Erzsébet-körut 7» A
