Zempléni Népújság, 1946 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1946-01-01 / 1. szám

II. ^vfolyam. 1. szám Ara 300 pengő \ k Y \s^v - « Sátoraljaújhely, 1946. január 1. DEMOKRATIKUS LAP — ME.GJELENIK HETENKINT KÉTSZER Boldog Uj • Evet Kívánunk J KEDVES OLVASÓINKNAK. A „ZEMPLÉNI NÉPÚJSÁG“ SZERKESZTŐSÉGE ÉS KIADÓHIVATALA Ma egy éve, egyszerű, öreg kis nyomdánk első termékei köszön­tötték az olvasók lelkes csoportját. Büszke örömmel töltötté el min­denkor azokáí, akik nem a kriti­kus ‘szemek bírálatával, hanem tudatos vagy ösztönös felszaba­dult érzéssel vették kezükbe sze-. rény újságunkat. Az eltelt egy esztendő minden harca, küzdelme, emlékeink legszebbjeivé váünak, és további töretlen erővel fegyve­reznek fel valamennyiünket. Miről ;irlak a tolt kezdetleges, vagy jártasabb forgatói? Hogyan találtak meg az egész ország sú­lyos problémáinak [megítélésében» vagy megoldásában az egyetlen lehetőséget, az egyetlen uiaí akkor, amikor a rádió vagy a iiirlapszoi- gálát csak néha-néha juthatott el hozzájuk? Ez ne legyen most a mi dolgunk. Állapítsuk azonban meg, hogy helyes utón jártak. Azon a kis terüieíen, ahol meg­fordult hetenkint ^egyszer-kéíszer lapunk, az emberek meggyőződ­hettek arról az) igazságról, mely egyedül képes a mull bűnein okulva a felemelkedés útjára ve zetni. * 1945 nemzetünk életébe a bol­dogabb jövő reményei nyitotta nieg. Óriási erőfeszítések ideje volt a romország dolgozói számára minden nap. Nehéz körülmények között, de mégis megszületett a reakció minden mesterkedése elle­nére az uj birtokrendszer, mely a földnélküli parasztság számára föl det juttatott. A Függetlenségi Front •pártjai a munka helyes irányiiá sával eredményekről számolhatnak be az újjáépítés te. űietén. Koalíciós kormányunk lépései a feladatok megoldásában sokszor határolót <4an haladtak, egy szegény ország dolgozó népét szolgálták, erélye# politikát folytatlak akkor, amikor programra helyett a cselekvés me­zejére lépte!:. Gazdasági bajaink megoldásában a tizenkettedik órát bevárva ugyan, de intézkedíseket foganatosítottak. • Igen. Eredményekben gazdag évet töltöttünk el, nemzetünk újjá­éledéséért, népünk szabadságáért sokat tettünk. De koránt sem eleget. Amikor visszanézünk eddigi munkáinkra és megállapítjuk a hogy lebegjen a jövő év minden feladata. Melyek hát ezek a feladatok? Legégetőbben jelentkezik az a feladat, amelyet már ma nagyon sokan gyomrunkon Jjrzünk: a dől gozó nép szükségleteinek kielégí­tését a lehetőségekhez mérten* A A termelés és a munka frontján nem-lehet leállás. Jaj lenne, ha a lelkiisrneretfenség kufárjai kesé­ben az intézkedések nem hoznák meg a szükséges végrehajtást. A békekötés megnyugtató fénye már felénk vetiti sugarait. Az egész világ demokratikus, szabadság- szerető népe;v elsősorban szom­szédaink, várják, figyelik, milyen mértékben teszünk bizonyságot érettségünkről, demokratikus szel­lemünkről. Eszerint ítélnek meg bennünket, és ettől függ az, hogy megkapjuk e szerény helyünket a békeszerető népek családjában. Függetlenségünkyszabad életünk kiharcolásában pedig egyetlen ut lehetséges számunkra. Megsemmi siíeni a reakció gyökerét is. Köz­éltünkben állandóan fenyegető tünetként csapnak f öt a sovinizmus kata?zfróf üs tünetei. Nemzeti 9e lünk túlértékelése ujabbw divattá vált már. Meg kell találnunk a módját, hogy az itt olt jelentkező, politikánkat hátrányosan befo-já- soió tüneteket megsemmisítsük addig, még káros következményei nem jelentkeznek. Az uj esztendő feladatai súlyosak, felelőséget kívánó?,k, mint az előző esztendőé. Nem tudjuk melyiket állítsuk előre fontosságuk szem-i pontjából. De nem is tudunk kü­lönbséget tenni, meri minden fel­adat égetően sürgős, szükséges és nélkáiözhetetlen. A nemzet, amely történelme során most küzd, most birkózik jövője szempontjá­ból légibbet, legnagyobbat, erő feszítésének lényegét nem vesztheti el egy pillanatra sem szemelő), hisz boldogabb jövője útját ko­váé oija. Ha még oly súlyos a mának átélése, ha a nélkülözések * kibirhatatlannak látszanak is, el- ernyedni, a csüggedés sötét árnyé­kába rejtőzni nem lehet, mert minden előttünk álló nap Ígéretét semmisítjük meg lemondásunkkal, viszont a szenvedések utján elért 'öretien akarat eredménye egy kétségtelenül szebb, boldogabb holnap megteremtésének bizto­sítéka. Amikor népünk, nemzetünk bol­dogabb ujesztendejét nyitjuk, gon­doljunk arra, hogy egy kifosztott megalázott nép felemelése a célunk, amely célért érdemes tovább dol­gozni, reményéiért áldozatot hozni. Ez legyen minds.nnyuink leg­teljesebb akarása és akkor újévi kívánságunk: egy szabad nép, szabad és boldog országa eljön a mi számunkra. o * Országunk e kicsiny szigetén induiunk^át mi is munkára egy boldogabb 1946 ért, a dolgozók millióinak szabadságáért. A Szovjetunió, USA- és Amerika külügyminiszterei készítik eiő a békekötést Magyarországgal Magyar hlsitaios helyen Brömntel Qduözl a béhetárgyaMsok hírét Illetékes helyen a külügy­miniszterek moszkvai tanács­kozásának hivatalos jelentésé­ről a következőket mondották^ — Már a potsdami érte­kezlet során nyilvánvalóvá vált a világ közvéleménye előtt, hogy nem kétséges a teljes megegyezés a szöveiséges n gyhatalmak között. Maga az a tény, hogy Anglia és Amerika az atombomba titkát csak a tárgyalások után hozta nyilvánosságra, bizonyság volt a hatalmak békés szándéka mellett. Ha fel is vetődtek kisebb nagyobb véleményel­térések a szövetségesek között, inkább csak a politikailag tájé­kozatlan közönség túlozta el azok fontosságát, mert a nagy­hatalmak tisztában voltak tör­ténelmi hivatásukkal s ama nagy érdekekkel, amelyeket a kultúra és civilizáció védelme jelentett számukra. Reánk kis nemzetekre határtalanul meg­nyugtató, hogy a megegyezés bizonyosra vehető. Végre mi magyarok is reménykedhetünk abban, hogy szerény helyet biztosítani tuduflk magunknak a népek családjában, amelyek a nagyhatalmak részéről ré­szint a demokráciánkba vetett bizalom, részint pedig eddig bebizonyított képességeink biztosítanak számunkra. Hisz- szük, hogy kivehetjük részün­ket az emberiség nagy felada­tainak elvégzésében, az uj" vi­lágkép kialakításában. ■m ^ifoíilössáp pénzügyi mkkíé várhatói!-Hétfőn délelőtt a hivatali szfln- nap ellenére a Gazdasági Főtanács hosszabb megbeszélést tartott a GyOSz képviselőivel. A mintegy kétórás tárgyaláson az árubejelen­lebonyolitásának módozatait be­széltük meg. E héten a Gazdasági Főtanács újra össezeül. További nagyfctn- tosságu pénzügyi intézkedések vár­hatók, amelyek a korábbiakkal szo­Dr. JJörbéiy €ndre elvtárs győr—fitoson vármegyék és gyor város főispánja Dr. Borbély Endre elvtár­sat a Kormány Győr—Moson vármegyék, valamint Győr város főispánjává nevezte ki. Uj munkahelyén kivánunk

Next

/
Thumbnails
Contents