Népújság - Zempléni Népújság, 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám), 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám)
1945-09-06 / 41. szám
2. oldal ZEMPLÉNI NÉPÚJSÁG 1945. szeptember 6. Arcátlan kirohanás a kommunisták ellen! A tárgyilagos megfigyelő megállapíthatta, hogy a Magyar Kommunista Párt a felszabadulás óta az ország újjáépítéséért, a demokratikus Magyarország felépitéséért, felbecsülhetetlen munkát végzett. A Kommunista Párt rázta fel az ország lakosságát a vereség dermedtségéből, elindította a közigazgatást, a vasutat, a postát, a konszolidációt. Harcot hirdet az adócsalók ellen. A demokratikus testi és szellemi munkásság is önkéntes rohammunkákat vállalt, harcol a drágulás, az infláció ellen, gyakran még jogos bérkövetelése rovására is. A haladó tisztviselőtársadalom minden erejét megfeszítve dolgozott küszködve a létszámhiánnyal is, a legutóbbi időkig valósággal éhbőrért. A pénzügyőrök önként lemondtak tettenérési jutalékaikról, hogy ezzel is hozzájáruljanak az újjáépítés terheihez. Az ember azt hinné, hogy mindezért a Kommunista Pártnak osztatlan elismerésben van része. Nincs is kétség, hogy a becsületes demokratikus társadalom részérői úgy is van. Ennek nem egyszer láttuk spontán meg»} íívánuiasát is. De nem úgy a reakciósuk, a sötétben bujkálók részéről. Ennek bizonyitékát látjuk az alább, páratlanul arcatian kirohanásban is. A pénzügyőrség elismerést érdemlői fáradnatatlan tagjai kinyomoztak, hogy Rimaszécsi Molnár józset kovácsvágást lakos kertjében titkos szesziepánó Készülékét tart üzemben, ameíy alkalmas arra, hogy a kincstár szesz jövedéket súlyosan megkárosítsa. Azért, üogy hivatalos kötelességüket teljesítsek megjelentek R. Molnár József lakásán, illetve kertjében, hogy a készülékét hivatalosan lepecsételjék es őrizetbe vegyek. Ekkor R. Molnár József az eljáró pénzügyőrt megfogta, fotdreráncigáita, öklével többször a fejére ütött és azt kiabálta: ,Te büdös kommunista, agyonverlek, elintézlek, mind egytől-egyiK.“ Saját bevallása szerint is ezeket kiabálta : „Te piszkos kommunista, ezert meglakolsz.“ Ezután a csűrön keresztül kilökte az útra. Majd fejszét fogva ismételten fenyege- töleg támadott, mire a megtámadott pénzügyőr kénytelen volt eltávozni. Habár a pénzügyi hatóságok megtették már a szükséges intézkedéseket a hatósági közeg ellett elkövetett bűncselekmény megtorlása céljából, a Kom munista Párt erélyes megionást kíván R. Molnár József politikai bűncselekménye miatt is. Ezek a bujkáló reakciósok azok, akik a Kommunista Párt és a munkások azon törekvéseit, hogy az ország lakosságának szenvedései megrövidüljenek, enyhüljenek titokban és nyíltan gátolják. Felforgatók, Izgatók, verekedők, adócsalók, faji és vallási gyülölködők. A becsületes, jószándéku törekvéseket gáncsolják. Bujtogatnak. A becsületesen kötelességüket végző hivatalos közegek ellen fejszét rántanak. Szidalmazzák a demokratikus munkáspártokat. Veszedelmesek. Felhívjuk ezért erre az esetre a rendőrség figyelmét is és követeljük Riina- szécsi Molnár azonnali internálását. A népbiróságot pedig kérjük, hogy statuáljon példát, ítélkezzen a törvény teljes szigorával. Meg kell akadályozni a reakciósok ilyen példátlanul arcátlan támadásait a demokratikus pártok ellen még akkor is, ha azok netán valamely párt védelme alá bújtak is. A béke biztosítéka ! i A fasiszta hatalmasság főszempontja a világelrendezésével kapcsolatosan az volt, hogy azokat az államokat, melyek tömegüknél fogva j nagy erőt képviselnek, mint elnyomókat ráültessék a kisebb népcsopor ■ tokra, Ezek szerint uj és kizsákmányoló lett volna a világ minden részén az a hatalom, amelyet Hitlerék jónak láttak. Tisztán és világosan áll előttünk a Szovjet ellentétes álláspontja. Békét teremteni a három nagyhatalom nélkül nem leli t. De a béke nem kivan a „kicsiktől“ alárendeltséget, nem lesz hatalmas az elnyo mok képviselője, sőt arra törekszik, hogy mentesen, minden hatalmi túlsúlytól, illetve kizsákmányolástól, éljenek szabad életet. Óriási feladat ennyi pusztítás után visszavinni a népeket a béke állapotra. Nagy feladat főként azért, mert az uj béke nem hasonlíthat a régihez, ahhoz, amely oly rövid idő után háborút újabb pusztulást eredményezett. Más gazdasági és ipari élet, és más társa talmi viszonyok váltják fel a kapitalista rendszert. Természetes következmény az is, hogy azok az óriási gyarmatok, melyekben a dolgozó társadalom annyira érezte a mellőzést, alárendeltséget, ezek után más viszonyt tartanak fönt az állammal szemben. Világos tehát, hogy uj állami életek uj viszonyok nem jöhetnek addig mig teljes erővel le nem számolnak a múlt háború okozóival. A katonai megsemmisítés még nem zárja ki a további veszedelmek csiráit. A fegyveres erők között mindig ott állt a gazdasági feltétel az ipar és igen sok egyébb tényezők. Ezekkel le kell számolni, még pedig a legteljesebben. Ha mind ez megtörtént még mindig ott van a lélek, a szellem, mely könyörtelenül ragaszkodik munkához. Mindezek felszámolása hozza magával aztán egy uj rend megteremtését, és ennek kifejlődését. Ma már a katonai feladatok elintézést nyertek. Megszűnt a fasizmus utolsó maradványa: Japánban teljes összhangban és megértésben zúzta szét a három hatalom a szigetek lakóit. Távolkelet is rájött, bombák és fegyverek özönében a múlt helytelen és bűnös tévedéseire és a demokrácia hatalmas képviselőivel uj szellemben igyekeznek együtt működni. A demokrata nagyhatalmak élükön a Szovjet Unióval figyelemmel kisérik életünket és a szomszéd népek életét. Ez a ténykedés azonban nem jelent elnyomást. A Szovjet nép tiszteletben tartja szabadságunkat, jogainkat. Azonban az az áldozat, amelyet felszabadításunkért hozott, a reakció és a fasizmus kiirtásában szinte szükséges számunkra. A mi békénk csak akkor lesz kellő alapokra fektetve, ha legkíméletlenebbül és a legnagyobb körül tekintéssel úgy gondoskodunk az ilyenek kiirtásáról. A nép és azok a szomszéd államok, amelyek kellő előre látással és gondossággal rakják le megváltozott életük alapjait, biztosak lehetnek abban, hogy megtalálják helyüket a népek között és a három nagyhatalom biztositéka lesz annak a békének, amely nem háborúra készíti elő a lelkeket, hanem egymást megértve a békés fejlődés korszakát nyitja meg. Csők, megvesztegetés a rendőrségen Ha az ember csak kissé is fog lalkozik a rendőrséggel, nem mindennapi dolgoknak jöhet a nyitjára. Még mindig akadnak tisztviselők a rendőrségen, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni, hogy a rendőrségen is most már más szellemnek kell uralkodni. Az elmúlt 25 év erőszakos, korrupt, becstelen, hirhedt rendőrségi módszereit alkalmazza még mindig egyes tisztviselő. Tudomásunk van róla, (anélkül, hogy neveket kelljen említeni, hiszen az érdekeltek és környezetei is bizonyára tudnak róla), hogy például egy lopással kapcsolatos kivizsgálásnál, a nyomozási iratok eltüntetésére irányuló 30 000 pengős megvesztegetési kísérlet, sőt kiszabadításra irányuló csókkal egybekötött erőszakoskodás is előfordult. Dicsérőleg ki kell emelnünk, dacára annak, hogy az egyszerű kötelességteljesitésben semmi dicsé- retreméltó nincsen, hogy azért vannak a rendőrségen, sőt reméljük, hogy túlnyomó részben ilyenek vannak, becsületes, korrekt, részrehajlást és korrupciót nem ismerő tisztviselők is, akiknek a tisztességes viselkedésén minden kiszabaditási és eltüntetési kísérlet kudarcot vall. Kérdezzük azonban meddig fogja még tűrni a rendőrség a saját kebelében az ilyen egyesek garáz dálkodását? Vagy hagyják a ren dőrség amúgy is már kissé meg- csorbitott tekintélyét egészen lejáratni? Azt hisszük itt lenne az ideje erélyes kézzel belenyúlni ebbe a darázsfészekbe és . mindnyájunk megelégedésére megtisztítani a rendőrséget az olyan elemektől, akik becsületet és erkölcsöt, sőt jónevelést is elfeledve nem á mai kor, a demokrácia szellemében és a nép érdekeit szem előtt tartva dolgoznak. Meg kell még jegyeznünk, hogy az említett ügy esetleges kivizsgálásánál adatokkal szívesen rendelkezésre állunk. 0 Szovjet Unió fepipi Ipartelepe Az Ural iga i felvirágzás». caak az 1917. évi Okiőberi forradalom után kezdődött, főleg a sztálini ötéves tervek idején. Erélyes, komoly rendszabályokat hajtottak végre abban az időben az uráli ipar; technikai elmaradottságának I küzd b rr. Uj lökést kapott az Ural akkor a gyors és rohamos fejlődés felé. Sztálin kezdeményezésére az ötéves tervek idején az Uralb ,n megkezdték az óriási Ural Kuznyec* medence komplexum építését. Ipari gyáróriások egész csoportját kellett rmgábafoglalnia ennek a komplexumnak. Ez megváltoztatta az Ura! iparának arculatát, a Szovjetors/ág. egyik leghatalmasabb modern ipari gazdasági körzetévé változtat a. Az Urai- kuznyec medencei kompkxum alapjai az uráli vasérc és az elsőrendű szibériai koksz kooperációja képezte. A sok milliárd tonna kitűnő minőségű vasérc aitit a Magnit-hegységben felfedezték iü már régen ismert volt a Viszoíiij és Biagoddt hegységekben nemcsak azt tették lehetővé, hogy m. gában az Urdban hatalmas fémipar felépüljön, hanem azt is, hogy ezzel a vasérced bőven ellássa« a szibériai i, m.kct, Szibéria pedig Különösképpen a Kuznyec szénmedence elsőrendű kokszégetéme alkalmas sze- nevei, elláthatta szénnel az uráli üzemeket. Az Urai Kuznycc-medci.ee Kompi? xum szinten rét ív-.ti más hatalmas iparóriások felszerelésében és nyersanyaggal való ellátásban. A szovjet nép krrarió munkával hajtotta végre ezt a hatalmas munkatervet. Nagyon rövid idő alatt olyan hatalmas üzemeket építettek fci az uraiban, mint p Idául a Mjgoiíogors ki Fémipari Kombinat, amelynek nincs párja Európában a hatalmas nchézgépipari üzem Szverd- lovszkban, amelyet ni a „Uralmadnak neveznek: óriási fém- es gépipari üzemek Nizsnij Tagilban; a gigászi nagyságú kémiai üzem az Ural északt részén Bereznikában, a világ legnagyobb kar- nolrt-érc lelőhelyén, Szorikamszkban a kálium kombinát es számos más üzem gyár, bánya és viiianyielep. Évről évre növekedett az Ural ipari, katonai ts gazdasági ereje. Az Uraioat) öntőit vas ts acél, réz ts cink, nikkel és kobalt mind nagyobb helyett íoglajt el a szovjet gazdaság mérlegében. Az ötéves tervek idején az Uraiban jelentős fejlőd sítek indult a gépipar is. Az „UraimasM jogosan nevezték el a gyárak gyárának. Az „Uralmas“ berendezéseket és felszereléseket gyártott az uj es újjáépített üzemek számára. Magas- kemencék féraaikatrészeit, ktoomingokat és hengerelő gépeket, bányafelvonőké- szüiékekd, a vtl'a-ygyárak nagyméretű bonyolult s felelős alkati észéit gyártotta. A tagiíi vagongyár óriási mennyiségben gyártja a nagy teherbíró képességű vasúd kocsikat. Az Urai termelése mind jelentősebb az Urai iparának összetermelése mind nagyobb helyet foglal el Szovjet unió egész termelésben. Amikor a hitleri Németország hitszegően rátöri a Szovjet unióra, az Ural tnár a Szovj íunió leg- hatalnrasabbkatonaiga daságr bázisa volt.
