Népújság - Zempléni Népújság, 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám), 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám)
1945-08-19 / 36. szám
2. oldal ZEMPLÉNI NÉPÚJSÁG 1945. augusztus 19. 9 háborús főbünösők tárgplása elé Szeptember elején kezdődik az elmúlt háború három főbünösének tárgyalása Nürnbergben. Göring, Ribbentrop és dr. Ley kerülnek ezúttal biiáik elé, hogy feleljenek mindazokért a gaztettekért amelyeket elkövettek. Bünlajstromuk ösz- szeállitása szinte lehetetlen, hiszen a német fasiszták minden cselekedetéért felelőssé kell tenni őket. 1933. óta ül a német nép nyakán a fasizmus és 1938-ban kezdte véres karjait kiterjeszteni Európa többi országai felé. Karmai 1944- ben már a Szovjetuniót marcangolták. Amerre ért, könny és vér borította el a városok és falvak békés lakosságát. A három vádlott kezdettőlfogva a vezérkarhoz tartozott. Göring, Hitler jobbkeze volt. Hiába mondta elfogatásakor hogy ő nem értett egyet vezérével, hiába mossa magát: ezernyi gaztettét nem felejtette el a világ. Ribbentropp birodalmi külügyminiszter a hóditó náci impérializ- mus külpolitikájának irányitója volt. Szörnyű álma a nemzeti szocialista Európáról, a leigázott nemzetek fölött trónoló német birodalomról, az európai nagytérről, nem vált valóra. Európa népei nem kérnek a német gyámkodásból, mely ed i«? csak elnyomásukat és kirab- :redményezte. A nácik kül- íja a fegyveres SS hordák itikája volt. Európa uj rendjét j szuronyok hegyén akarták alósitani. ^ey a német munkafront volt, a munkaerővel való je. A német szakszervezeti mozgalom letörése után ő volt az aki a német népet kényszermunkára szervezte. A szabad szakszervezetek helyét a német munkafront foglalta el, amely természetesen nem a dolgozók, hanem a német fasiszták, a Göringnek és társaik érdekeit szolgálta. A háború kitö rése után megkezeődött az emberrablás Európa szerte. Milliós tö megeket hurcoltak el kényszermunkára. Megteltek a koncentrációs táborok, a gyárak mellett dróttal elkerített barakokat emeltek és a drótokba villanyáramot kapcsoltak, így nézett ki Európa népeinek „szabad munkája“ náci érdekekért. A három bűnös Ítélete nem lehet kétséges. A tárgyalás célja az, hogy még egyszer a világ közvélemények emlékezetébe idézze, mi is a fasizmus, mit is követtek el azok a banditák akik éveken keresztül tátott szájjal üvöltötték, hogy ők Európa népeinek érdekeit képviselik. Magyarországon is nemsokára biráik elé állanak hazánk hóhérai. A magyar demokráciának be kell bizonyítania, hogy a népbiróság nem komédia. Kíméletlenül kell eljárni mindenkivel szemben, aki hazánk pusztulását okozta. Nsm szabad, hogy a népbiróság intézményét a reakció lejárassa A főbünösöket csak úgy mint mindenkit aki részese volt az ország tönkretevésének, legsúlyosabb büntetéssel kell sújtani. Meg kell mutatnunk a külföldnek, hogy kíméletlenül kiközösítjük sorainkból az árulókat és őszintén óhalytjuk országunknak nemcsak gazdasági, hanem szellemi újjáépítését is. degalotiult a MRF üzemi Augusztus 14-én alakult meg az üzemi pártszervezet. Megválasztották a vezetőséget, mely 9 tagból áll. A 9 elvtársból 5 pártiskolát végzett. Mi is az üzemi pártszervezet ? A Magyar Kommunista Párt szervezeti szabályzata kimondja, hogy olyan helyeken, ahol üzemi pártszervezetek létesítésére lehetőségek megvannak (gyárak, üzemek, vasút, posta, stb.) ott meg kell alakítani a helyi Magyar Kommunista Párt, mint alapszerv irányítása és útmutatása alatt mflkődő üzemi párt- szervezetet. Mindez pedig azért van, VERES P. hó 20-án meglátogatja városunkat, a Nemzeti Parasztpárt nagygyűlésén felszólal Veres Péter az országos Földbirtok rendező Tanács elnöke, nemzetgyűlési képviselő, aki egyben a Nemzeti Paraszt párt országos elnöke is. Nevét és írásait sokan ismerik és éppen azért bizonyára nagy érdeklődéssel várják látogatását. Született 1897-ben Balmazújvároson. Már a 4 elemi után kemény munkára fogták cselédsorban élő szülei, ámbár pártszervezete a vasútnál hogy könnyebb, átfogóbb képet tudjunk kapni a párt szervezetéről. így üzemi és helyi pártszervezetekre széttagolva a tagságot és önnálló szerepet kapva az üzemi pártszervezetek nagyobb ered ményeket tudnak majd felmutatni, úgy a szervezés, mint a nevelés terén. Az üzemi pártszervezet feladata, (jelenleg a vasútról lévén szó) hogy mindazokat a vasutas elvtársakat, kik az üzemi pártszervezet tagjai, olyan egységes egésszé kovácsolják, mely egységben a vasutasság megmutathassa erejét és elhivatottságát az összva8ulasság veze lésére. PÉTER tanítója szerette volna, hogy középiskolában folytassa tanulmányait. Már fiatal korában igen sokat olvasott és mély közösségi érzés fejlődött ki lelkében. A tanács köztársaság idején falujában direktóriumi tag volt. Első komolyabb írását Vámbéry Rusz- tem közöltette le a Századunk hasábjain .Demokrácia és diktatúra“ címmel. Majd kialakult írói egyénisége és sorozatosan jelentek meg könyvei. fi Szovjetunió viszonya a Szovjetunión kívül élő népekhez A lenini—sztálini nemzetiségi politikának nemcsak a Szovjetunió belpolitikája szempontjából van roppant jelentősége. Es nem is csak abból a szemszögből, hogy példát mutat a világ összes népeinek. A lenini—sztálini nemzetiségi politika elveiből fakad a Szovjetunió viszonya a Szovjetunión kívül élő népekhez is. A Szovjetunió jóviszonyban akar élni minden országgal, ha az nem szegődött a fasizmus szolgálatába. A Szovjetunió nem avatkozik más ország belügyeibe. A Szovjetunió elismeri minden nemzet jogát, hogy életét úgy rendezze be, ahogyan azt maga kívánja. A szovjet kormány már 1917 novemberében saját kezdeményezésére érvénytelennek nyilvánította az összes cári szerződéseket, amelyek Oroszországnak más országokkal szemben (pl. Kínával, Törökországgal, Iránnal szemben) elő- előjogokat biztosítottak. A Szovjet kormány önszántából lemondott minden előjogról éB teljességében elismerte az államok függetlenségét. Leninnek a belső nemzetiségi politikáról és a külpolitikáról még a forradalom elején adott irány elvei ma is irányadók. Lenin többek között ezt irta erről a kérdésről: .Mi végrehajtottuk az Ostóberi Szocialista Forradalmat, megteremtettük az uj államot, a béke államát. Elvileg vagyunk ellene minden fajta gyarmati rabló- hódításnak. Belső nemzetiségi politikánk az egyenjogúság, a testvéri együttműködés és államunk valamennyi nemzete és népe kölcsönös megsegítésének politikája. Külpolitikánkban mi a többi népek önállósága tiszteletben tartásának, szuverenitásának vagyunk következetes hivei. Harc a békéért, a népek és ál'amok közti jószomszédi viszonyért, — ez a mi szovjet külpolitikánk alapelve. Mi békét akarunk, de nem vagyunk sem vegetáriánusok, sem pacifisták, sem tolsztojánusok. Mindig készen kell állnunk arra, hogy ellenségeink minden támadási kísérletére azonnal megfelelő választ adhassunk. Mi nem akarjuk és ellenezzük a háborút, mint a rablásnak, zsákmányolásnak, népek rabságba hajtásának eszközét, de szovjet hazánkat Októberi Forradalmunk vívmányait, szabadságunkat és szovjet népünk függetlenségét kötelesek vagyunk megvédeni és meg is fogjuk védeni.“ Ezek az elvek jutottak kifejezésre a fegyverszüneti egyezmények megkötésénél Í8. A Szovjetunió hajlandó segíteni minden országot, ha az őszintén, becsületesen demokratikus és őszinte becsületes kapcsolatokat tart fenn a Szovjetunióval. Magyarország például három évig viselt háborút a Szovjetunió ellen, rengeteg kárt okozott a Szovjetuniónak, a háborúban teljes vereséget szenvedett, de — amikor Magyarország beszüntette az ellenségeskedést, a demokrácia és a Hitler-ellenes harc útjára lépett, — a Szovjetunió segíti demokratikus államiságának felépítésében, lehetővé tette Magyarország számára, hogy demokratikus hadsereget szervezzen, élelmet küldött az éhező lakosságnak és kőolajat a mezőgazdasági munkálatokhoz, A Szovjetunió nemcsak katonai győzelmet aratott a fasizmus fölött, hanem erkölcsi, politikai és ideológiai győzelmet is. A szovjet nép erkölcsi és politikai egysége, a szovjet népek testvéri közössége legyőzte az embert gyűlölő fasiszta faji elmélet ideológiáját. A szovjet nép e katonai, erkölcsi, politikai és ideológiai győzelme a legbiztosabb záloga a tartós békének és az összes népik baráti együttélésének. Botrány a népbiróságon Nem mindennapos jelenetek játszódtak le a népbiróság szerdai tárgyalásán. Dr. Adriányi Béla ügyét tárgyalta volna a népbiróság, de a tárgyalás megkezdése előtt dr. Barna Qéza népügyész bejelentette, hogy nem képviselheti a vádat dr. Adrriányi Bála ellen, tekintettel arta, hogy ő haragos viszonyban van a vádlottal és igy összférhetetlennek tartja a vád képviseletét, mivel, hogy feladatát nem tádná objektiven ellátni. Erre felállt a védő és a következőket mondotta: Nem látom azt a jogászi korrektságot, a népügyész urnái, hogy szivén hordozta volna az ügyet, mert jogában lett volna dr. Adriányi Béla ellen folyt vizsgálat után szabadlábra helyezni őt, tekintettel arra, hogy szökés veszélye úgy sem áll fenn. Majd fölállt a vádlott és kijelentette, hogy Dr. Barna Oézának nincs erkölcsi alapja és joga ahhoz, hogy ő itt, mint ügyész szerepeljen és képviselje ő ellene a vádat. (A közönség köréből többen: Úgy van, helyes.) Mindezek következménye pedig az lett, hogy dr. Barna Qéza eddigi népügyészt őrizetbe vette a rendőrség és lefolytatta a nyomozást. HMm e város közönségéhez Szlovákiából kiutasított árva gyerme - keket fogadjon gondjaiba minden szülő, aki csak teheti. Gondozásba fogadás céljából minden pénteken délelőtt 11 óráig látogathatók a gyermekek. Felvilágosítást ad Tóth Jánosné telep- felügyelőnő.
