Népújság - Zempléni Népújság, 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám), 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám)

1945-06-30 / 26. szám

3. oldal ZEMPLÉNI NÉPÚJSÁG Bfifi 1945. június 30. A Szovjet Hősi emlékmű leleplezése Ragyogó napsütéses junius 24-én déli 12 órakor az orosz katonai küldöttség, az összes pártok, a magyar honvédség küldöttsége, valamint a hatóságok és egyesületek jelenlétében a szovjetorosz és a magyar himnusz-al kezdődött a Szovjet hősi halottak emlékére kegyelet­ből emelt emlékmű felavatási ünnepsége. Dr. Bisztray László po'gármester meg­nyitó beszéde után a vörös hadsereg diszőrséget álló tagjai hármas sortüzzel adóztak hősi halott bajtársaik emléké nek. Ezt követően a Vörös Hadsereg nevében Bruszkov őrnagy felszólalásá­ban ezeket mondotta: Mi összegyűltünk, hogy emléket szen­teljünk a Vörös Hadsereg hős katonái­nak, kik életüket áldozták a Szovjet Unió és az előrehaladó emberiség sza­badságáért. A Szovjet unió és Németország kö­zött békés egyezség voH megkötve, azonban 1941. junius 22 én Hitler meg­parancsolta csapatainak átlépni a határt, és háborút indítani Oroszország ás 200 milliós nemzetiségű népe ellen, és igy bandita módon Németorsrág megszegte az egyezményt. A történelem tudja, hogy a legtöbb háború a német imperiálista törekvések következménye. A német ve­zérkar és bérenc államainak a terve vit- lámháboru Oroszország ellen, nem való­sult meg. Németország eiszámitoita ma­gát. 1943. év kezdetén a németek széj­jel voltak verve Sztálingrádnál és a Vö­rös Hadsereg kezd itt előrenyomulni az egész keleti fronton. 1944 ben a német hadsereg olyan erős csapásokat kapóit, hogy ennek folytán a bérencállamok is ki estek a háborúból és az illetékes or­szágok kormánya a népnek Ígért or szágnagyobbitás helyett, (mely Orosz­ország rovására ment volna) kénytelen volt felelni bűneiért. És 1945-ben a há­borús cselekmények a szövetségesek összes frontjain olyan gyorsan és sike­resen fejlődtek, hogy a német hadsereg széjjel volt verve és 1945. május hó 9 én, a német főparancsnokság térdre volt kényszerítve és aláírta a feltétel - nélküli megadást. Az Orosz, amerikai és angol kormá nyok nem tűzték ki célul a ném.t né­pet megsemmisitefli, hanem ők csak tönk­re akarták tenni annak harcigépezetéi, háborús forrásait és vezérkarát, ami tel­jesen meg is történt. Mit hozott a háború? 1. Millió és millió ember megsemmisí­tését. 2. Sok árvát apa és anya nélkül. 3. Gazdasági élst tönkretételét. 4. A nagy munkával felépített városok lerombolását és sok más bajt. Ezek a négyéves háború következmé­nyei, amit az embertelen barbár fasiz­musnak köszönhetünk. Most már vége a háborúnak Euró­pában. A mi dicsőséges Vörös Hadse­regünk hazatérőben van és utján látja a sok emlékművet, amelyeket a há'ás emberiség hazánk hős katonáinak, kik életüket áldozták hazánk és az előreha­ladó emberiség szabadságáért. A mi kötelességünk szünet nélkül dolgozni, és mimnél hamarább begyó­gyítani a háború okozta sebeket. Örök hála és dicsőség a Vörös Had­sereg hős katonáinak, hogy megszaba­dította az emberiséget a fasizmustól. Éljenek a szabad Európa demokrati­kus népei. E beszéd után a vármegye főispánjá­nak helyettese az emlékművet átadia a város közönségének. A város közönsé­ge nevében dr. Bisztray László polgár- mester vette át és mondott kÖRzönetet. Az ünnepség további részében a Ma­gyar Kommunista Párt Ünnepi beszédét Nagy Béla tiikár elvtárs mondotta el az alábbiakban: Magyar Testvéreim és Eivíársaim I Itt állunk egy emlékmű előtt, hogy ke­gyelettel áldozzunk azoknak a hatalmas hősöknek, akik távoli hazájukból eljöt­tek ide. felszabadítani bennünket. Ezek a hősök elindultak, hogy elhozzák szá­munkra a szabadságot. Sok ezer kilo­méteren át kergették maguk előtt la jog­talanság és emberteiénség bandáit, Sztá­lingrádtól Berlinig sokezer ilyen hősi emlékmű hirdeti az ő dicsőségüket. Ezeknek az embereknek a hősiességé! mi szegényesen gondolkozó magyarok talán fel sem ludjuk mérni, mert gon­dosuk csak mzg magyar testvéreim, mit tettek ők ér<ünk ? Mit lettek ők az emberiségért? Nikik nun keiítit volna itt is vérezni és itt is meghaini, ha nem törődlek volna az elnyomott milliókkal. Ős megtehették volna, hogv^mikor sa­ját földjükről kiűzték az ellenséget, rneg- ; pihentessék a fegyverüket és ők a mi elnyomottságunkat, a mi fájdaimu lkat ; is érezték és jöttek, hogy minket is v í i szabadítsanak a bilincsektől, j Legyűrik őszinték magyar Testvéreim, i Szálljunk magunkban és idejűnk, vaj- I jón közülünk ki tette volna ezt meg? j Ugye, hogy senki. Mi még a saját sza­badságunkért is gyávák voltunk harcba ! szállni, ők pedig akik ellen fegyvert fogtunk, nem nyugodtak addig, amig i bennünket is föl nem szabadítanak. Ez a hősiesség Magyar Testvérem 1 Ez a legnagyobb hősiesség, amikor még az ellenségeink szerencsétlensége is fáj nekünk és elmegyünk meghalni ellen­ségeink szabagságáért. Ezért nem bír­juk mi még gondolatban sem megköze­líteni azoknak a hősiességét, akiknek emlékét ez a műalkotás őrzi. Fogadjuk meg, hogy kegyelettel meg­őrizzek és szivünkben fogadjuk őket. Egyszersmind fogadjuk meg azt is, hogy soha többé nem engedjük földünkre az elnyomókét. Fogadjuk meg, hogy örök­re emlékeztetni fog hennünket ez a csil lógó márvány és többet nem leszünk gyávák, mini mosi voltunk. Éljen a Hős Felszabadító Vörös Hadsereg, Éljen Sztá­lin Marsall Örök dicsőség,az elhunyt hősöknek. Ünnepi beszédet még a Szoc. Dem. Párt nevében Kovásznál Rezső titkár elvtárs, a Nemzeti Paraszt Párt nevében Toronyi József, a Független Kisgazda Párt nevében dr. Lukács József, a Pol­gári Demokrata Párt nevében Koncz Lajos. Az ünnepség befejezéseképpen a programmbari meghatározott sorrendben a Vörös Hadsereg képviselője, a pártok, hatóságok és egyesületek elhelyezték ke­gyeletüket kifejező koszorúkat. A Rákóczi induló hangjai mellett, a lélekemelő keg/eíetes ünnepély véget ért. A deieífitíi ünnepséget díszvacsora kővsUe, melyen Gyomin alezredes mon­dóit igen meleghangú pohárköszörvtőt, ■ ;]d a Nemzeti Bizottság pohárköszön- tőjé hangzott el. Bisz*/ay polgármester ur pedig em­léklapot nyújtott át a Szovjet tervező­nek és technikusnak egy-egy kishordó tokaji kíséretében, majd ezeket mondotta a technikusok felé fordulva: kívánom, hogy ne csak ilyen emlékműveket, ha nem minnél hamarabb felépíthessük egész Európát! Egy Népbipósági tárgyalás margójára Mindnyájan emlékszünk még arra, hogy a Horthy reakció milyen szervezett vérengzést hajtod végre Bácskában. Vadállati módon gyilkolták le mindazokat a szerbeket, kik nem voltak hajlandók a Horthy reakció igája alá hajlani fejüket. E borzalmas tettet titokban tartani nem lehetett, és Káilay akkoii miniszterelnök kénytelen volt a képviselőházban beismerni, hogy feketehalmi Czeydner és társaj 2500 szerbet gyilkollak le. A 20 000 né! is több voit azoknak a szerbeknek a száma kik áldozatai Ütlek e bűnös rendszernek. De még ezzel sem elégedtek meg Horthyék. Börtönben vetettek mindenkit, kiről feltehető volt, hogy nem jó szemmel nézi az ő gaztetteiket. így került Sátoraljaújhelyre is 300 szerb partizán elvtárs, kik szenvedték itt a Horthy reakció minden átkát. Sorsukba bele nyugodni nem tudtak és nem is akartak, és egy napon lefegyverezték őreiket és kitörtek a fogházból a hegyek­ben. Következménye ennek az SS bandák emlékezetes szörnyű beavatkozása. Ujhely utcáin vérfolyt, partizánok vére ,. fiatal elvtársaink vére, kik magasra emelték a fejűket a reakció előtt s fiatalságuk minden erejével elnyomóik étién fordullak. Emléküknek örökké élni kell minden elvtársunk szivében, mert akiket a náci fegyverek megöltek, azok igaz ügyért haltak meg. 9 bányavidék és nagyobb ipari városok részesülnek élelmíszerkészietekbfil Tekintettel arra, hogy a Szovjetunió Kormánya a székesfőváros részére nagyarányú élelmiszerkölcsönt küld, Faragó Gábor közeílálásügyi miniszter úgy határozott, hogy a vidéken levő élehmiszerkészleleket most már nem a főváros részére, hanem a bányavidé­kek ás a nagyobb vidéki városok ré­szére biztosítja. KOMSZOMOI A Komszomoit (Kommunista ífjusá Szövetség) az egész Szovjeunióban áll lános szeretet és tisztelet övezi. Fia fiúkkal és lányokkal, akiknek Komsz mól igazolványuk van, találkozhatunk nagy szovjetország minden részébi Férfiasán küzdenek a fronton, erejűi nem kiméivé dolgoznak a gyárakb? üzemekben, kivatalokbén és a kolhi földeken. Az ifjúság mindenütt és mi denkor a hazahű szolgálat példáit m tatja. Példái ők a hősiesRémv*, az álhat tosságnak és a munkaszeretetnek. , Komszomoi, — mondja Sztálin — mi dig harcosainak első soraiban álk Nem tudok olyan esetet, mikor elmar? volna forradalmi életünk eseményeitő Mi is hát a Komszomoi, milyen f adatokat átüt maga elé és kiket vt fel tagjai sorába? A Komszomoi ifjúsági tömegszervez amely soraiban egyesíti az élenjá politikailag képzett dolgozó ifjúság s; les tömegeit. A Komszomoi a fiatalságot a ko munista erkölcs szellemében neveli, rm tarfcja a fiúkat és lányokat a szociali együttélés szabályainak követésére, társadalmi tulajdon tiszteletére és nii őrzésére ás megtartja őket becsüle teljesíteni a társadalmi kötelezettségei A Komszomoi az ifjúságot a forró odaadó hazafiságra neveli. A Komszomoiban a fiúk és leány politikailag fejlődnek, megtanulják k merni magukat a történő esemén; között és a szovjetország öntudatos f gáraivá válnak. A Komszomoi segít a fiúknak és I nyoknak felemelni kuitúrsrínvonalu kiszélesíti látókörüket és beléjük ne a könyv és művészet szerétét. A fiatal felvilágosíiására a Komszomoi igen ifjúmunkás és pionír újságot, folyóir és könyveket ad ki. Az iskoláiban a Komszomoi seg népnevelési szerveknek tanítani a dié kát és öntudatos, fegyelmezett, becs tes, sokoldalúan fejlett polgárokat vélni belőlük. A Komszomoi szervezetek figyel mel kísérik az ifjúság technikai ta; mányait. A háboiú sok diákot vili az ipa a kolhozfőldekre. A Konmszomol I deményezésére a koimány a városok és a falvakban esti tanfolyamokat tott meg annak az ifjúságnak a rés? amely beakarla fejezni középiskolai nulmányait. A Komszomoi szervez gondoskodnak arról, hogy a leheli szerint minél több diák kerüljön ezt az iskolákba és hogy maguk az isk eredményesen dolgozzanak. A goni kodás a fiatalság életéről és kultúra- ségleteiről a Komszomoi egyik alaj adata. A Komszomoi szervezetek tű ságra és egyben kedélyességre törek nek az ifjúsági internátusokban, az t nevezett „Vörös sarkok“ kitűnő mu jára, könyvtárak, olvasót eimek, kli építésére. A fiatalság részére különi művészi műkedvelő köröket, Írod technikai köröket szerveznek, vala hangversenyeket és estélyeket rende: Nagy figyelmet szentel a Komszi az ifjúság testnevelésére és hadi ki zésére, a saját sorain belül kés/ítve az ügyes, rettenthetetlen harcosok kitartó fáradhatatlan munkásokat. /Pnlwlatéo *s -4 «-*.1*4-

Next

/
Thumbnails
Contents