Népújság - Zempléni Népújság, 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám), 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám)
1945-06-23 / 25. szám
2. oldal INnrUJOAU jumuü Mvy « TIETEK A FÖLDI Az ószövetségi próféta a nemzeti élet nagy romlása után azzal biztatja azzal vigasztalja a nyomorúságba sülyedt népet, hogy a nép minden fia a saját földjét fogja művelni abban az országban, amely romokban hevert ugyan, de az újjáépítés nagy munkája után olyanná lesz ismét, mint az Éden kertje. „ ,.. Egybe gyüjtelek titeket és beviszlek titeket a ti földetekre ... Azt cselekszem, hogy lakják a városokat és a romok megépíttetnek és az elpusztult földet mivélik, ahelyett, hogy pusztán hevert minden átmenő szeme- láttára. És ezek mondják: Ez a föld, ez az elpusztult, olyanná lett, mint az Éden kertje, s a rommá lett és elpusztult s lerontott városokat megerősítve lakják... * A próféta szava a mai magyar nemzedékhez is szól* Tanítása elsősorban arra figyelmeztet, hogy a romokban heverő ország újjáépítésének legelső feltétele az elhagyott és pusztán heverő föld megművelése. A magyarság élete annyira hozzá van kötve a földhöz, hogy föld nélkül és a földön végzett munkája nélkül elképzelni sem tudja az életet. A magyar embernek a föld birtoklása és a föld szeretete adja meg az élet igazi értelmét és ebben találja meg a haza igazi fogalmát is. A saját földjéhez való ragaszkodás valami csodálatos megható érzéseket ébreszt a magyar lélekben. Ennek * az érzésnek ad kifejezést József Attilának, az újabb magyar lira nagy mesterének gyönyörű verse is: m Anyjához tér Így az a gyermek, kit idegenben löknek, vernek. Igazán csak itt mosolyoghatsz, itt sírhatsz, Magaddal Is csak itt bírhatsz, óh lélek I Ez a hazám." A magyar nép túlnyomó több sége, éppen a föld munkásainak milliói mégis földnélküli jánosok voltak mindmostanáig, A nagybirtokrendszer, amely gátja és akadálya volt hazánkban minden haladásnak és szociális felemelkedésnek* guzsbakőtötte a magyar nép legmunkásabb rétegének életét. Egy egész világnak kellett körülöttünk összeomlani, hogy új élet lehetőségei nyíljanak a föld munkásainak milliói számára. Bármilyen nagy is országunkban a háború pusztítása és bármilyen nagy is ennek következtében a nyomorúság, de a föld munkás serege számára mégis nagyot fordult az idő kereke: tietek a föld ! ! A föld amelyen eddig is dolgoztatok, a föld, amely elhagyottan és pusztán hevert, a ti munkátok révén fog ezután is teremni, de mostantól fogva nektek fog teremni. Elpusztult országunk, pusztává lett földi hazánk pedig elsősorban a ti munkátok révén fog újjáépülni. Szükség van ugyan most minden munkáskézre, megfeszített erővel kell ismét dolgozni a gyárakban, a műhelyekben a a hivatalokban, de minden erőfeszítés hiábavaló volna, ha nem teremne a föld, az áldott magyar föld. Aratás ideje felé közeledünk. Nemsokára csendül a kasza a sárguló buzavetések között. A sok nehézség és megpróbáltatás ellenére a magyar föld áldását ígér a maga munkásainak. Mintha onnan felülről fény esett volna az új földtulajdonosokra, a magyar parasztokra... Mintahogy a nemrég elhunyt ékes tollú népi költőnk, Gulyás Pál irta: „Már nem hajol földig, mint hajdanán, mikor árvalányhaj lengett kalpagján... Már nem hajol meg, már van akaratja, mert fény esett a parasztra I* Itt az idő, hogy a magyar parasztság bátor hittel és öntudatos szervezettséggel álljon be az újjáépítés szolgálatába. Most különösképpen reá kell döbbennünk arra az igazságra, hogy a parasztsors: magyar sors 1 Vasárnap, junius hó 24-én, a Nemzeti Parasztpárt nagygyűlésén Mint már székfoglaló beszédében is jelezte a főispán elvtárs, éjt nappalá téve akar dolgozni, mint látjuk ezt a munkatempót meg is valósította a vár- megyeházán. Beiktatása óta kétszer járta be a vármegyét és tájékozódott a vármegye összes ügyes bajos dolgai iránt. Egyik főirányelvem, mondotta a főispán elvtárs, a pártokkal való legszorosabb együtmüködéa, úgy látom az eddigi jelekből a legteljesebb mértékben sikerülni fog. Ugyancsak a legszélesebb kapcsolatokat akarom megteremteni az Orosz parancsnoksággal és közeledésein úgy látom igen szívélyes viszonzásra talál. Előkészítettem az alapjait a sátoraljaújhelyi Szovjetbarátok egyesületének megteremtéséhez. Remélem, hogy ezzel is csak mégjobban fogjuk kapcsolatainkat kimélyiteni. A vármegyeházán első teendőm, mondotta nyilatkozatában főispán elvtárs a junius 12-ikére kitűzött választások elhalasztása volt. Ezt tettem egyrészt azért, mert ugyláttam, hogy a régi rendszerből igen sok tisztviselő maradt itt és nagyon sok a felvidéki, akiknek a múltbeli magatartását még nem is ismerjük, • L A P S Z A magyar nép becsületét védte a szerb népügyész és Vajdaság népbírósága Bogdán Margit tanárnő bünperében. Pedig talán Uitrajna kivételével seholsem mocskolták be annyira ezt a becsületet, mint a Vajdaságban. A magyar reakció legsötétebb alakjai, akik az újvidéki vérfürdőt rendezték, akik a hősi Jugoszlávia hitlerellenes har cát [hátbalámadták — beszennyezték a magyar nép nevét délszláv szomszédai előtt és mindent megtettek, hogy a gyű lölködés magvát szórják el a két szomszédnép között. Mi történt volna, ha Jugoszláviában nem egy demokratikus népkormány került volna uralomra I Micsoda borzalmas bosszút állt volna egy reakciós szerb kormány a magyar fasiszták bűntettei miait — a magyar népen. De Titó szerbei és horvátai nem ismerik ezt a bosszút. Nem a magyar népet büntették közös elnyomóik bűneiért. Az igazi demokraták politikai tisztánlátásával és határt vontak a magvar városunkban is hitet tesz a földmunkás népe összetartásáról és erejéről. Mutassuk meg minél többen, hogy együtt érzünk és együtt akarunk dolgozni fas velük az újjáépítés szolgálatában 1 Ugyanez nap d. u. 4 órakor pedig a birtoklevelek átadása jelent majd ünnepélyes alkalmat arra, hogy a földmunkás fiai megmutassák, mennyire ragaszkodnak és milyen elmulhatatlan szeretettel kapcsolódnak a magyar földhöz. Hadd szóljon hát ez alkalommal minden újtulajdonoshoz. bármily keveset is kapott a drága magyar földből, Veres Péter költői ihletésű szava: „Ez a föld a tiéd. tartsd meg hát magadnak magyarom, ha nem lehetsz már benne szálfa, legyél hát cserje, vagy legyél csak gyom!* ezért egyenlőre állásukban nem véglegesítem őket. Ugyancsak első intézkedéseim közé tartozik az, hogy elrendeltem a törvény- hatósági bizottságban csak az öt párt és a szakszervezetek képviselői vehetnek részt. Pártonkivüliek nem lehetnek tagjai annál is inkább, mert erre miniszteri rendelet van. A megyében végzett köiutam során Kornitzer szerencsi szolgabirót nem találtam szolgálati helyén, és ezért őt 100 P pénzbüntetésre Ítélem. Nagy Andor Szerencs főszolga- bírája ellen több panasz merült fel, és most Nagy Andor beadta lemondását, melyet el is fogadtam. Intézkedés történt, hogy az internáló táborban végre olyan állapotok jöjjenek létre, hogy ne nyaraltatási akció legyen az internáló tábor, hanem komoly büntetés azok számára, akik azt megérdem lik. A belügyminiszter végleges kinevezéssel uj parancsnokot köldött a sátor aljaujhelyi internáló táboiba. Julius 1-től az utcáról való élelem behordása megszűnik. A főispán elvtárs és a polgár- mester ur támogatásával az élelmezés központilag fog megtörténni, tehát vége lesz a nyaraltatási akciónak. reakció és a magyar nép között. Az a mdeg hang, amellyel az újvidéki tárgyaláson Petőfi szelleméről, a magyar szabadságharcról beszéltek —- a demokratikus Magyarországon a legmélyebb visszhangra talál. Az a páratlanul álló ítélet, amellyel a magyar fasiszta tanárnőt magyar népi becsületétől fosztották meg — a délszláv—magyar barátság útjának fontos határkövét fogja képezni. Egy másik szomszédunk is okulhatna ezen a jugoszláv példán! (Szabad Nép) A csehszluráli köztiirmtágot — mondotta Benes — meg kell tisztítani az áruló német és magyar elemektől. Ezt a kérdést a Szovjet- Únió, Nagybritdnia és Amerika kormányaival való mrgbeszélé seink értelmében kell megoldanunk. Egy pillanatig sem kételkedem abban, hogy ezek a tárgyalások eredményesek lesznek és megegyezésre kerül sor. Jellemző egyébként, hogy a németek bűntudatukban önként haevlák el hazánkat Dr. N. S. B. Dr. Borbély Endre íőispán elvtárs nyilatkozata a „Népújság“ számára E M L E Benes utalása arra, hogy a magyar-J kérdést a nagyhatalmakkal való megbeszélés értelmében oldják meg, azzal a reménnyel tölthet el bennünket, hogy ezt a bennünket oly közelről érdeklő problémát tárgyilagosan és szenvedélymentesen fogják rendezni. (Szabad Sző) Délkelet-Európa népeinek békéjét a Szovjetnnló barátsága biztosítja Fjedorov Nikolaj a moszkvai rádióban a következőket mondotta: „A reakció kedvenc eszköze volt a múltban a nemzetiségek egymás ellen való uszítása. Déikelet-Eurőpában különböző reakciós rendszerek állandóan egymás ellen uszították a nemzetiségeket. A Habsburgok évszázadokon keresztül ezt a politikát kö/etlék. Az első világháború után Magyarországon Bethlen, Gömbös, Imrédy, Sztójay és Szálasi reakciós bandái, Romániában pedig Maniu, Bratianu és Horia Sima követtek el mindent, hogy a két nép megbékfl- lésének útjába akadályokat gördítsenek.* Fennen hirdették, hogy a magyar-román ellenségeskedés kiegyenlíthetetlen és mindent megtettek, hogy a két nép ne élhessen egymás mellett békében. Hitler politikája ezt a helyzetet nagyon jól kf tudta használni. A vadállati fajpolitika fajelmétdet hirdetve uszította és játszotta egymás ellen a népeket, de a rémetek egyaránt lenézték és megvetették románokat és a magyarokat. A Vörös Hadsereg győzelmei megváltoztatták ezt a hel/zetet. A két országból elűdék a reakciósokat és a demokratikus Magyarország kezet nyújtott a demokratikus Romániának. Erdély, amely a német fasiszta zsold- ban álló reakciós rendszer idejében valósápos lű/fésrck volt, ífiöSf a két nép barátságának záloga lett. Nemrégiben jelentette ki Groza román miniszterelnök, hogy nincs akadálya a magyar román barátságnak. Gyöngyösi magyar külügyini niszter hasonló értelemben nyilatkozott. A szocializmus országának egyre növekvő ereje és barátsága biztosítja a kis népek közötti békét Délkelet Európában. Természetesen ennek előfeltétele a demokrácia teljes kiépítése és a fasizmus nyomainak teljes eltüntetése a kis államokban“. (Szabad Nép) Követendő példa Megkell állnunk egy percre a Magyar földmunkás közösség szeretete, újjá építési akarata előtt, A legnemesebb példát mulatta itt szemünk előtt a volt Waldbott uradalom cselédsége, akik a városi kaszáló félholdjának díjtalan lekaszálását vállalták a üözöaség és újjáéprtés érdekében. Ezen a példán keresztül, majd kétezer év parasztságának munkája elevenedik fel példaképül. S annál értékesebb ez a példa, mert a parasztság a legnehezebb munka idején vállal verejtékkel leli újabb és ingyenes munkát az új Magyarországért. A költő soraival keli befejezni e szavakat, mert hú tükre az ő értéküknek költö verse: A Magyar parasztnak nehéz, nagy munkája, Tartja e hazát fönn, ezer áldás rája, Bő maggal fizessen minden buzaasztag, Hálával a nemzet a Magyar parasztnak. — A Nemzeti Paraszlpárt Zemplénvármegyei Szervezete f. hó 24,- én vasárnap d. e. 11 órakor Sátoraljaújhelyben a Városi Színházban, d. u, 3 órakor Sárospatakon a tornacsarnok előtt nagygyűlést tart, amelyen felszólal - nak S. Szabó Ferenc államtitkár, d'. Szalay Zsigmond a párt országos vezetőségének kiküldöttei, továbbá a kerületi titkárai ct bAmtícui/ <
