Népújság - Zempléni Népújság, 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám), 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám)
1945-05-19 / 20. szám
1. évfolyam. 20. szám Ara 1 pengő Sátoraljaújhely, 1945. május 19. Szerkeszti ség: SÁTORALJAÚJHELY Széchenyt-tér 8. szám. Telefonszáni: 10. Megjelenik szombaton délben Előfizetési dijak: Egy hóra .....4P. Negyedévre . . . . 12 P. Gazdasági életünk hullarablói Irta: Kiss Endre ß Béke van, mindenki örül neki, mindenki élvezi, azt gondolja mindenki, ha már eljött a béke, el jön vele minden jó is, mit ez a szó jelent. Ez a szó jólétet, nyugalmat, életet, szeretetett és megbékélést jelent mindenki számára, aki a demokráciának él, becsületesen dolgozik és őszinte benne az építési vágy, hogy segítsen minden erejével ezt az országot felépíteni. De a békén szépséghiba esik. Az reakciós gazdasági élet egyik főbűne az volt, hogy olyan fekete árakat engedett kialakulni, mely árak mellett a szegény nép jóformán betevő falatját sím tudta megvásárolni. Mi a helyzet ma: Ha körülnézünk a városban, tömegével látunk üzleteket, melyek minden elképzelhető és elképzelhetetlen árut kínálnak megvételre, de olyan árakon, hogy a munkásságnak ugyanolyan helyzete van, mint volt a reakció legnagyobb tombolása közepette. Meg kell nyíltan mondanunk, a kereskedelemben nem ismerünk fajt, s nem ismerünk el kiváltságokat. Egyet ismerünk, becsületes, vagy pedig becstelen kereskedőket. Nem lehet hivatkozni senkinek a múlt szenvedéseire, mert ez nem jogcím arra, hogy visszaélve a demokráciával a munkásságot megzsaroljuk. Kereskedők között vannak zsidók és keresztények vegyesen. A zsidóságnak a következőt üzenjük: Kevés olyan népréteg van Magyarországon, mely annyit köszönhet a Magyar Demokráciának, mint a zsidóság. Minden szabadságot élvezhet és részese lehet egy olyan demokráciának, melynek soha a történelem folyamán még nem lehetett részese. Tehát a zsidóságnak legelső sorban kötelessége, hogy ezt a nagy szabadságot a magyar demokráciának meghálálja. És pedig meg kell hálálni azzal, hogy elősegíti ezt a fiatal demokráciát minden eszközzel és a legbecsületesebben dolgozik, nem pedig rövid hónapok alatt milliókat harácsol össze. Mi támogatjuk azt a proletár és kispolgári zsidó rétegeket, melyek hajlandók becsületes munkások módjára beilleszkedni és építő munkát vállalni a magyar demokráciáért. De nem azonosítjuk magunkat a zsidóságnak azon rétegével, melynek kapitalisztikus törekvései vannak és pénz éhségükben hajlandók még a reakcióval is szövetkezni, zsidóságnak ez a rétege a reakció kezére játszik és ellensége a demokráciának, ezért ne lepődjenek meg majd, ha idővel ugyanolyan elbánásban fognak részesülni, mint bárki más, aki ha sonló szellemben él és cselekszik. Ugyanezt üzenjük minden kereskedőnek, hogy jól gondolják meg magukat s ne folytassák ezt a magatartásukat, mert igen súlyos következményei lesznek. Mi nem a kereskedők ellen haicoiunk, hanem az ellen a szellem ellen, amit itt meghonosítottak és, amely lehetetlenné teszi az életet mindazok számára, akik becsületesen dolgoznak a magyar demokráciáért. ítél s népbiróság az új rendelet alapján A kormány 1945. április 27-én kibocsátotta és május 1. napjával életbeléptette az 1440/1945 sz. rendeletet. Ezt a rendeletet a sátoraljaújhelyi nép- biróság és népügyészség csak május 15 én kapta meg, igy működését ezen két hétre kénytelen volt felfüggeszteni. A szigorításokat tartalmazó uj rendelet elsősorban kibővítette a háborús és népellenes bűnösöknek körét, hatályon kivűl helyezte az alaprendeletnek azon intézkedését, mely lehetővé tette azt, hogy a népbiróság népellenes vétségben is kimondhasson valakit bűnösnek. A háborús és népeilenes bűnösök ezután csak büntetben mondhatók ki bűnösnek. Főbűntetési nemek a halál, az alaprendeletben nem szereplő kényszermunka, fegyház és börtön. A háborús főbünösökkel szemben kimondott halálbüntetést, amennyiben a népbiróság őket kegyelemre méltónak nem találja — két órán belül kötéllel vagy golyóval végre kell hajtani. Amnnnyíben nyomatékos enyhítő körülmények nen forognak fenn, a népbiróság által ki szabbható legkisebb büntetés két év börtön. Ezen uj rendelet szellemében foly tatra a sátoraljaújhelyi népbiróság mű ködését f. hó 16 ári, amikor Zádor já nos bodroghalomí volt községi bírónál továbbá Zsoldos László bodrogolaszi ifj. Csorna Sándor vámosujfalui és Ke lemen István bodrogolaszii iegényekne bűnügyeit tárgyalta le. A háborús és népellenes bűnesetei ményekkel terheit Zádor János bűnügy teljesen befejezhető nem volt, mert ki tanú, a kik a nyomozás során vádló ellen minden befolyástól mentesen minden kényszerítő eszköz alkalmazás nélkül rendkívül terhelő vallomást te tek, a főtárgyaláson történt kihallgat; suk alkalmával ezen terhelő vallom; súknak leglényegesebb részeit elfogai ható indok nélkül visszavonták. A né| ügyész indítványt terjesztett elő ezi két tanúnak azonnali letartóztatását A népbiróság szükségesnek találta kihallgatást foganatosító rendőrsé tisztviselőnek és jegyzőkönyvvezetőn tanukénti meghallgatását, e célból tárgyalást elnapolta s újabb tárgyak határnapul május 19. napját tűzték A német SS alakulathoz 1944 jui usában katonai szolgálatra jelentkez s oda felvett, de kiképzésre be ni hivott ifj. Csorna Sándort jogerősen 1 évi börtönbüntetésre, Kelemen Istvi egy évi börtönbüntetésre Ítélte, a ni ügyész azonban súlyosbításért felebi zést jelentett be, Zsoldos Lászlót a ni bíróság csupán ezen háborús bünl kísérletében mondotta ki bűnösnél jogerősen egy és félévi börtönbünteté Ítélte. _ Jtagoya városa az amerikai óriásrepülők bombazuhatagában idéz harcok Okinawa szigetén! Németország éhínség elfitt l Németországban a szövetségesek katonai kormányt alakítanak A Japán anyaországtól 600 km-re, Okinawa szigetén kíméletlen elszántsággal és ádáz erővel folynak a harcok. Az amerikaiak megközelítették a japánok főtámaszpontját. A japánoknak nagy a vesztességük halottakban és sebesültekben. Az amerikai csapatok több ezer foglyot ejtettek. Május 17-én nagyméretű bombatámadást intéztek Nagoya városa ellen. A Németországot megszálló csapatok parancsnokának kijelentése szerint a megszálló amerikai haderő célkitűzései a következők; 1. Megsemmisíteni Németország még eddig megmaradt háborús erőforrásait. 2. Kiirtani a nácizmus még élő csökevényeit. 3. A háború és népellenes bűnösök ellen biztosítani a megtorlást. Németország ipari és munkásereje csak a Szövetségeseknek termelhet. A maguk részére, csak a Szövetségesek igényeinek kielégítése után gyárthatnak. Megnyitották a német elemi iskolákat, amelyekben a szövetségesek által gondosain átvizsgált hétféle fajtájú tankönyvek szerint folynak a tanítások. A középiskolákat legfeljebb ősszel nyitják meg. Németországnak csak annyi élelmet szállítanak a szövetségesek, amennyivel megakadályozzák az éhínséget. Kíméletlen szigorral járnak el a háború bűnöseivel szemben. Vérükkel és verejtékükkel kell meglakolni bűneiért. Ne foglalkozzanak azzal még gondolatban sem a nemeeti szocialisták, hogy olyan helyzetbe kerülnek, hogy terjesztgethessék mételyes és fertőző elveiket. Majd mennek szépen árkokat és sirt ásni, Németország nyugati határát lezárták, hogy megakadályozhassák a német háború és népellenes bűnözők kiszivárgását Hollandiába, Belgiumba, Luxemburgba, Franciaországba.
