Népújság - Zempléni Népújság, 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám), 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám)
1945-11-15 / 60. szám
2. oldal ZEMPLÉNI NEPUJSA'Q 1945. november 15. A reakció és a béke södése, a munkásosztály előre törése következtében békésen meg oldani. A nemzitköii diplomácia kér déseinek eiöiirébe ismét a szocialista Szovjetunió és a nyugail kapitalista hatalmak viszonya kertit. Mi írrméssetesnek tartjuk, hogy a két rétinél si viszony és az ezeknt.K megölelő társadalmi berendszdtség el ntétei hol gyengébben, hol erőss. óén nyiíatkoi- nak meg. Mi íudjur: azt, hogy a tőkés társadalom mezonlesői a szocialista Szovjetunió megalakulása pillanatától féldsmmel ás gyűlölettel néztek Keletre és az első vllághábora után tizennégy állam tőkései egyeztek meg abban, hogy hadjáratot szervesnek a proletár állam ellen. A Szovjetet azonban katonailag megtörni nem tudták, saját maguk között pedig az ellentétet éppen a tőkés termelés szervezetlensége anarchiájából származó gazdasági válságai miatt egyre nőttek és odáig fajultuk, hogy a kapitálist» államok két táborra a fasiszta diktatúrák és a polgári demokráciák táborára szakadtak. A két kapitalista tábor között nagyobb lett' az ellentét, mint a nyugati demokratikus államok és a szocialista Szovjetunió körött. A háború alatt tehát a fasizmus leverése olyan összetartó erő volt, ami mellett minden ellentét eltörpült. Most, a háború befejezése után ismét előtérbe kerül a tőkés és a szociális termelés ellentéte, a nagyhatalmak együttműködésében ennek megfelelően zökkenők mutatkoznak, da az együttműködés mégis biztosítottnak látszik. Nézzük meg, milyen okok biztosítják af nagyhatalmak eeyüitrnüködásét. A háború után a népek békeakarása, Európa újjáépítésének szükségessége igen nyomós okok az együttműködésre. A második világháborúból a szocialista állam győztesen került ki, ereje a fasiszták mérhetetlen pusztításai eile- t ér- m-^soksze osodott, hiszen t' »’rali ipartelepek a háború alatt *r síitek. De nemcsak gazdaságilag rntfödöfí meg a proletár állam, hanem erkölcsileg is. A világ do! yt sói eddig is a Szovjettől várták felszabadulásukat, és most minden elnyt ott, kizsákmányolt réteg még nagyobb bizssodássa! néz Kelet felé A mísodik világháború kiélezte a •«pitaiista országokban £ doiv ozők és a tőkések közötti ellentéteket; Aminek következmény«; minden kcrmlnyzat balra tolódása. A tőkés á!! uraintak nemcsak a haladással, •» szociális fejlődéssel és ennek képviselőjével a Szovjet unióval szemben r-annak ellentétei, •hanem saját őrs?*,: rak dolgoáéi- vai is hrrboan A tőkés termelés nem vá adható el az imperiálista törekvésektől és ezen a ponton ismáfaa kapitalista államok között van éltei; it, amit a szocialista állam, mint egyensúlyozó erőt használ ki. Amerika gyarmati politikája például, a , nyitott kapu* elve, közelebb ál! a Szovjet politikájához mint Anglia reakciós gyarmat politikájához. Ugyanakkor jellemző, hogy az angol munkáspárt győzelme után az Egyesült Államok sietett felmondani a .kölcsön és bérlet" gz-rsődást, ami * munkáspárt politikai hatalmának gyakorlását meg- nrh-ntt. Vagv «gyük a sziriai kítdést. Angii biztosítani akarja S uezf. és k oDo'Rt az ellentét a francia impsmlisía törekvésekkel szemben. Figyelemre méltó a volt holland gyarmat Jáva sorsa is. Japán 1942-ben lerohanta a szigetvilágot és most, hogy Japánnak ki kell vonulnia, a benszülöt- tek a hollandokat sem kívánják. vissza. Anglia .Kelet békéje" érdekében, de valójában azért, mert az angol és holland tőke az utolsó félszázad alatt Jávában közösen termelte ki a föld kincseit, Jköz- vetitőieg táp fel a hollandok mellett. Au eddig felsoroltakból nyugodtan levonhatjuk azt a következte lést, hogy a kétségtelenül meglévő ellentéteket sikerül az Egyesült Nemzetek Szövetségén balül, épp«n a szocialista Szovjetunió megeröA fasiszta háború a nemzetközi munkásosztály legnehezebb védekező harca volt/ miben élen a Szovjetunió állt. Most e harc győzedelmes megvívása után biztosak lehetünk, hogy Európában a Szovjetunió diplomáciája keresziülviszi a népi demokratikus újjászületést. A mi kötelességünk, hogy a reakció ellen minden téren, igy a süietlen mesék formájában, mik ! mesterségesen szítják az ellentétet a Szövetségesek között, jelentkező reakció dien is felvegyük. Ezt kell tennünk, ha azt akarjuk, hogy Magyarország a fasizmus melegágyából a demokrácia erős bástyája legyen. K. S. Polgármester Ur! Tisztelettel megkérdezek, miért nem kapták meg a mai napig a dolgozók október és november hónapokra a csökkentett finomliszt adagot ? Tudja-e a Polgármester ur, hogy a malmok 80, illetve a kereskedelmi őrlésben 90 %-ra őrölnek, finomlisztet .26 %-ban aknáznak ki. Ha tehát a város kap kenyér- liszlef, ennek arányában jogosan Követelheti a malmostól a finomlisztet is. Illő tisztelettel kérdezzük, vizsgálat tárgyává tette-e, hogy miért nincs fehérüszt éa kenyérliszt és ha igen" megieíte-e a megfelelő intézkedéseket ? A malmokban, olajütőkben megindult az olajütés. Mcgtette-e a szükséges előtcrjeszlést a közellátási kormánybiztos urnák, hogy a dolgozók hoxzájuíhaisansk némi zsiradékhoz ? Ezeket a kérdéseket a dolgozók érdekében azért tesszük fői, mert úgy véljük, hogy a mai időkben a polgármifsíer elsőrendű feladatai közé tartozik a város dolgozóinak kőzellátáea. Fontosabbnak tartjuk, mint a löbbé-kevésbé jóf rosszul vezetet adminisztrációt. Szükségesnek tartjuk, hogy személyesen és hatékonyan ellenőrizze pl. a város közélelmertíi osztályát. Ellenőrizze a hatósági élesztő elosztását, olaj elosztást, hogy a városban n* keringjenek olyan hírek, mint a múltban, hogy pl. a város tisztviselői 10—10 liter étolajat kaptak fejenként, ugyanakkor a város lakosai 1—1 decit, vagy semmit sem. Hogy cukor, liszt és cipöjí'gyct pénzért is lehet kapni a közélelmezési osztályon dolgozó hivatalnokoktól. Azt is figyelemmel kísérheti a Polgármester, hogy városunk egyik földében eladásra került nagyobb mennyiségű petróleum, hogysn kerülhet literenként 2.400 P be, mig körülbelül egy hónappal ez előtt 200 P ért adták. Tisztességes haszonnal kaiku- láltak-e itt a kereskedők? He a Polgármester ur a város közellátázát szivügyávé teszi, biztosra vesszük, hogy a város közellátási helyzete meg fog javulni. Biztosítjuk a Polgármester urat, hogy eredményes- tevékenységét a város lakossága megelégedéssel veszi majd tudomásul és a város minden egyes polgára abban a tudatfan fog élni, hogy olyan ve zetője van, aki nehéz helyzetüket átérzi és a lakosság érdekeit, mint elsőrendű fontosságú kérdést szem előtt tartva mindent elkövet, hogy a mai nehéz élelmezési helyzetet, amennyire csak módjában van, javítani igyekszik. ! Ki mit szól a választásokhoz? j A gyárkémény nem füstöl vidd i man, nincs abrak a nagygyomru Í kazánok számára. K. Gyuri bácsi balkeze mutatóujjával megsiinitja bajszát, s csak aztán mondja « .jóreggclt“ et. Negyvenöt éves és régi szervezett munkás. Jól iame- < rcm, azért kérdem meg tőis barátsággal, .mit Siói ehhez Gyuri bácsi?“ Látom a szemhunyorilá- sán, hogy érti a kérdést. Én mondom, nem ,’kén« belemenni abba a kollekcióba, vagy mi a fenébe. — Értem Gyuri bácsi — sióvá! a koalícióba t — Abba, abb* ne I Ha olyan okosak s. másikok, meg olyan erősek, csinájják jgyedül. Msjd meglátjuk mire mennek. Hát miért haragszik úgy Gyuri bácsi ? Nem én, éppen csak megmondtam, hogy gondolom én, s kiált egy nagyot: gyere csak Pétül Közbe cigarettát sodor szürdoháoy - ból, hadipapirral. Nagy Péter megjön, falusi arcn, bizalmat keltő férfi, úgy hallom uj munkás itt, megböíti a kaiapja szélit, úgy kö- 1 szőnöm, .hogy hiba ne essék a j ház elején.“ Neki feklfazüek ketten a kis kocsinak, hogy a raktár elé ; tolják. Vittük ballagok. Ott megállunk é« neki dűlve s rakodóhid mik beszélgetünk. Nlgy Pétertől megtudom, hogy a falujában attól félnek — 33 uj gazdák elveszik tőlük « földet. , Na csak azt próbálják — mondj* Péter bácsi — meg is keserülik a szentségit, ki dógozott vele, ki bajlódott abba a nehéz időbe, hogy teremjen a főd? B<z nem az urak vólak I Csak gyüjjenek a fődd el venni, ha sst akarják, hogy betörjön a fejük, amibe mindig huncutságot főznek a szegény ember ellen. Mi. betörjük, — mondja meggyőződéssel és sercmí egyet a foga közül. Én pedig látva hogy mérges itt a hangulat, s/épen elköszönök, menjünk haza. Útközben csapódik hozzám B. Pali régi osztály társam, viccesen, komolykodó hangon kérdem tőle: .mit szól Ön a választáshoz?” Nem tarfofh rossznak — mondja — az eredményt, mert 54% os klspnzda többséggel szemben 46% oá a baloldali pártok tömbje, ez a szám elég ahhoz, hogy a hangunkat minden fontos dologban hallassuk és elég ahhoz, hogy a szükséges reformok megszavazása napirendre kerüljön. A munkások, akik nélkül nincs újjáépítés és nincs nemzeti felemelkedés mi mögöttünk állnak, Ds én erre megyek; szervusz. És elsiet, utáhna nézek. Milyen nehéz körülmények között élt mindig; Sz facoléban lenézték egyszerű származása miatt, s most mégis így beszél minden kuser»- ság nélkül, megalázottságát elfelejtette. így szólt a nép, amely nemrég választott. November hó 16 ón, pénteken d. u. 5 órai kezdettel a Vármegyeháza nagytermében PÁRTNAPOT i tartunk. Tárgy: Nemzetközi politikai kérdések. Előadó; Kollár Sándor. Tagjaink megjelenését elvárjuk, érdeklődőket szívesen látunk. Vezetőség. MADISz Teljes számmal gyűlt öme a Vigadó nagytermében a Midi«?, ifjúsága, hogy uj vezetőséget válasszon. A vezetőség lemondásának idő- pontjf» még november 4-« «lőttre esett s ez nem volt véletlen, a lemondott vezetőség ezzel is kihangsúlyozni kívánta, hogy lemondása külző politikai eseményektől függetlenül történt. A tisztujjitő közgyűlés érdekessége volt az is, hogy e tagok egyhangú kívánságára, a szavazás nyílt volt. A fagok ezt sz állásfoglalásukat azzal indokolták, hogy a szövetséget egy nagy családnak tekintik s egymás ciótt nincsenek titkaik. A választandó tisztikart a tagok k;bijlóból kiküldött jeiölőbizotteát; terjesítettó elő oly képpen, hogy egy vezetőségi hely betöltésbe több tagos is jeiöit. Minden adva voit tehát, hory ai ifjúság saját akaratából s min dert befolyástól mentesen olyan ttJte- tiksrt válasszon, smely a felírtatok elvégzésére alkalmas. Az ifjúság a tfaztujjitó közgyűlés után műsorra! egybekötött tánc- estélyi adott, melynek nagy közönség sikere volt. .„g Értesítem a város közönséget, hogy • deportálásból hazatérten .vízvezeték szerelést és Javité vállalok, Etoüienf&i Jókai utr Jó fejőstehénért e adnék. Ajánlatok a Ki ban .Csere." jeligére. A Magyar Komr, zemplénvánr* Sierkcs7f SEBŐ BÉLA é. FeUJös kiad ' t, M „EGYENLi Sí
