Népújság - Zempléni Népújság, 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám), 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám)
1945-11-11 / 59. szám
1945. november 11. ZEMPLÉNI NÉPÚJSÁG 3. oldal. Vallás a Szovjetunióban (Kivonat) A Szovjetunióban a hivőket és hitetleneket egy és ugyanaz a forró hazafias érzés, ugyanaz a törekvés hatotta át: minél előbb szétzúzni a német fasiszta rablókat. Nikoláj, kievi és ha- licsi metropolita, áki a bábom első napjaiban Ukrajnában tartózkodott, ezt mondja: „A nyugati vidék több helyén személyesen volt alkalmunk megfigyelni ezt a hatalmas vallásos és hazefias felbuzdulást. A hivő iakosság azonnal a győzelemért imádkozott a templomokban, a többi polgárokkal vállvetve könyörtelen ellenállást tanúsított az ellenséggel szemben, belépett a népfelkelő csapatokba és azonnal rátért az ellenség mögöttes területén működő partizáncsapatok szervezésének útjára.“ A patriarchal széket ideiglenesen betöltő Szergiusz metropolita 1941 junius 22-én „a krisztusi pravoszláv egyház pásztoraihoz és nyájaihoz" intézett felhívásában ezt irta: .Nem első Ízben kell az orosz népnek visszavernie a hitetlenek támadását, nem első Ízben kell verni őket. Ne hozzunk hát szégyent ml se őseink dicső nevére, mi pravoszlávok, akikben az ő vérük és az ő hitük él tovább.“ A körlevél ezekkel a szavakkal végződött; .A krisztusi egyház áldását adja mindazokra a pravoszlávokra, akik hazánk szent határainak védelmére kelnek. Az Ur biztosítja számukra a győzelmet." A szovjethazafiság szelleme hatotta át Szergiusznak az orosz pravoszláv egyház főpásztoraihoz intézett felhívását, melyben arra szólitotti fel őket, hogy rendezzenek gyűjtést a ! Dmitrij Donszkoj néyét viselő 1 hadoszlop harcikocsijaira és repülőgépeire. Az egész ország ismeri sok olyan pap nevét, akik nemcsak megtakarított pánzüket adták oda az államnak a Vörös Hadsereg erősítésére* de nap- nap után hozájárultak tevékenységükkel az ország védelmi erejének emeléséhez. Az orosz görögkeleti egyház leningrádi funkcianáriusainak egy csoportját, köztük Aleksziusz metropolitát, 1943 októberében a „Leningrád védelméért" éremmel tüntették ki. Aleksziusz, mikor a szovjetkormány kezéből ezt a kitüntetést átvette, ezt mondta: .Köszönetét mondok a szovjetkormánynak a magas kitüntetésért, melyben részesített. A pravoszláv egyház városunk- ban élő hívei erejükhöz képest támogatják dicső Vörös Hadseregünket és kérik az Istent, hogy juttassa győzelemre az orosz fegyvereket és hozza el a német fasiszta rablók teljes szétzúzását. Biztosítom a kormányt, hogy hős városunk pravoszláv egyházi funkcionáriusai és hívői ezentúl is ki fogják venni részüket szeretett hazánk védelmi alapjának gyarapításában és kérni fogják buzgó imáikkal a Mindenhatót, hogy minél előbb űzze ki drága orosz földünkről a hitlerista hitetleneket és imádkozni fognak népünk vezérének, Joszif Sztálinnak egészségéért." Ebből a néhány szemelvényből is láthatjuk a vallás és egyház viszonyát a Szovjetunióban. Ezért van erő', jólét egység. Ezért legyőzhetetlen ez a hatalom. Hova tartozzék az ifjúság. Ez a probléma nem uj, és múltja nem csökkenti, hanem csak alátámassza jelentőségét. Ha sokszor volt az ifjúság kérdése szólam és jólhangzö propaganda fogás, lényegében eleven kérdés maradt a múltban, és eleven kérdés marad a jövőben is. Ez a kérdés széthúzódó s a legtöbb hiba akkor történt, amikor a fiatalokat csak egy ifjúsági réteg szemelőít tartásával akarták valahova tömöriteni, s legtöbbször elsikkadt az a cél is, ami a kiválasztott rétegnek érdekét szolgálta volna és helyébe reakciós politikai érdekek léptek. Az ifjuzág nem csak azt a réteget jelenti, akik az iskolák padjaiban Qlnek, és nem csak az iskolán kívüli munkás, vagy ^értelmiségi fiatalokat, háztartásban vagy hivatalban dolgozó leányokat, hanem az említett rétegeket együttvéve. Ha tehát most már válaszolni akarunk arra a kérdésre .hová tartozzék az ifjúság“, az egész ifjúságot nézve nem mondhatjuk nyugodt szívvel azt, hogy a politikai pártokhoz tartozzak, mert az iskolák ifjúsága más irányú feladatai miatt sem lehet a politikai pártok ifjúsági tagozatának tagja. Az iskolák ifjúsága maradjon tehát az iskolában, mozgalmakban csak akkor vegyen részt, ha feladatai ezt megengedik és a kérdéses mozgalom, amit a diák választ, nem pártpolitikai érdekeket, hanem az ifjúság érdekeit szolgálja igazán. Az iskolánkivBIl ifjúság azon? ban nem tariozhst az iskolához! valahol helyeit kell kapnia. Ha válását, hol is foglaljon állást, figyelembe kell venni* azt, hogy a kiválasztott mozgalom a nagy közösségnek, a nemzelnsk szolgálja e érdekét és nyújt-e neki lelkiekben annyit, amennyi szükséges ahhoz, hogy as iskolánkivBli ifjú a mozgalomban erkölcsi támaszát, pályaválasztásban pedig nehézségeiben könnyíteni akaró támogatóját tudja. A lányok a mozgalomválasztásnál feltétlanfll szemelött kell tartaniuk azt, hogy az általuk választott mozgalom olyan erkölcsi alapokon áll-e ami biztosíték arra, hogy as a leányt élethivatására előkészíti, tanácsokkal ellátja, vagyis a lelki és ssellemi nevelését előmozdítja, lelki irt ad és nem lelki mérgek«). Az ifjúságnak olyan tömeg mozgalmakat kell tehát találnia, amelyek azért alakultak, hogy a pártpolitikától mentesen, az ifjúság céljait szolgálják, olyan tudatosító munkával, mely a nemzet érdekének mindenben megfelel, kifogástalan erkölcsi alapja ven, mert az erkölcsöt egy nép sem nélkülözheti, ha csak könnyelműen ezzel nem pusztulását akarja elősegíteni. Ezeknek a társadalmi mozgalmaknak még rendelkezniök kell »sokkal a meglátásokkal is, melyek szükségesek ahhoz, hogy az ifjúság tőlöh olyan útmutatást kapjon, melynek az életben hasznát látja, 8 mely az egész ország szellemi irányával, társadalmi rendszerével nem ellentétben, hanem harmóniában ál!. Mindezek a feltételek úgy hangzanak, mintha nem is társadalmi egyesületekre, hanem egyházi szervezetekre volna szükség. Az egyházi mozgalmak csak egy célt szolgálhatnak, hogy a kérdéses egyhástagot vallásában megerősítsék, vagyis tántoríthatatlan kereszténnyé tegyék. Az élethez azonban a keresitényi életen kivQl még sok más nélkülözhetetlen ismeretre is szükség« van az ifjúságnak ahhoz, hogy helyét megálhassa, ezért a vallásos mozgalmak a társadalmi egyesületek helyét nem foglalhatják el. Valószínű, hogy a közeljövő elhozza azokat a megoldásokat is, melyek a most bolyongó ifjúságnak méltó helytt biztosítanak a társadalomban, ezzel is igazolva, hogy a nemzet lelkében az ifjúság van mindenek előtt. Moszkva a Szovjetunió fővárosa Mosskva, a végtelen és hatalmas Szovjetunió nagy fővárosa, a sok nemzetiségű szovjet állam népeinek büszkesége és szentélye. Moszkva története a régmúlt időkben kezdődik. Két év múlva lesz 800 éve annak, hogy a mai szovjet főváros első alapkövét lerakták. Hosszú élete folyamán Moszkva a legnagyobb történelmi eseményeknek volt tanúja. Az ősi Moszkva ragyogóan visszatükrözte a történelmi Oroszország életit, az orosz állam csodálatraméltó történelmi útját. Dj Moszkva nagysága nem a múlté, a szovjet fővárosnak nagy szerepe van a jelenkor eseményeiben is. A mai Moszkva az emberi haladig és civilizáció, a népek szabadságának, függetlenségének és barátságának a jelképe, a legkorszerűbb tudományok és kultúra központja. A szovjet főváros nevét aranybetflkkel írták fel az emberiség történetének lapjaira, mert Moszkva annak az országnak a fővárosa, amely vezette az emberiség gigászi harcát a fasizmus sötét lovagjai, az egész világot leigázással fenyegető hitlerismus ellen. A Szovjetunióra gáládul és bítazegóen rátört hitleristák elleni kemény harc négy éve folyamán, Moszkvából irányították a front és a hátország egész gigászi munkáját, a szovjet haza szabadságának ée függetlenségének megvédése, a győzelem érdekében. A háború győzedelmes befejezésekor pedig a Győzelem napján, Moszkvában vonult fel a diadalmas Vörös Hadsereg, amely kitűzte a győzelem zászlaját Berlin fölött. Ma Moszkva, Ugyanúgy, mint az egész hatalmas Szovjetország, belépett a békés fejlődés, az ujjáépitkesés komakába. Nagy az érdeklődés Moszkva iránt az egész világon. A Szovjetunió fővárosa nagy nemzetközi tekintélyt vívott ki magának, minden ország népei Moszkvára szegezik tekintetüket. Lapunkon keresztll folytatólagos cikksorozatot köziünk Moszkváról Esti szaktanfolyam iparosok és kereskedők részére Sátoraljaújhely m. város Szabíd- mflvatödési Tanácsa a helybeli iparosok és kereskedők részire szaktanfolyamot rsndez. A szaktan- folyamon előadásra kerül: ipari könyvvitel, üzleti levelezés és kereskedelmi számvitel. A 60 órás tanfolyam előadói, a kereskedelmi iskola szaktanárai. Az előadások helye « helybeli kereskedelmi iskolában lesz. A tanfolyam előadásai f. év november hó 12 én (hétfőn) kezdődnek és ettől kezdve mtndan hétfőn, szerdán és pénteken este 6—8 óra közötti időben, napi 2 órában tartatnak meg. Hiszem, hogy esen igsn értékes és nagy eredményt Ígérő tanfolyam kellő érdeklődésre fog találni az iparos és kereskedőtársadalomban. A tanfolyam anyaga felöleli mindazon szükségleteket, amelyre az uj világrendben minden önálló iparosnak és kereskedőnek szüksége van. Ezúton hívjuk fsl az érdeklődőket elentkesésre. jelentkezni lehet itilyák János ipartestületi elnöknél és Végh János összmunkások szakszervezetének elnökénél.
