Népújság - Zempléni Népújság, 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám), 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám)

1945-10-25 / 54. szám

1945. október 25. ZEMPLE^NI NÉPÚJSÁG 3. oldal. Blankáéi SSL. Szavazz a jtíagyar Kommunista pártra Teljes fordulattal a demokrácia felé mondotta Nógrádi elvtárs sárospataki beszédében tási hatóságok ezekbe a kérdésekbe és sürgős vizsgálatot kérünk. Nem kifogásokat és magyaráz«* tokát várunk, hanem tegye szivére a kezét mindenki, akit érint és Vasárnap délután tartotta meg beszámolóját Nógrádi Sándor elvtárs nemzetgyűlési képviselő 15 választókerület listavezetője. Beszédének elején rámuta­tott arra, hogy a belpolitikai helyzet nagyon zavaros. Meg­állapodás készül arra vonatko zólag, hogy enyhitik a válasz­tási harcot. A budapesti válasz­tások után a reakció támadásba ment át. Nem bírják elviselni gazdasági és politikai veresé­güket. Nemcsak a Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt ellen támadnak, hanem minden pártonkivüli baloldali tényező ellen. • A Független Kisgazda Pártba tömörül a reakció. Más pártot nem létesíthettek s Így a nekik legmegfelelőbb pártba mentek. A répi „MÉP“-isták, Oilman báró, Pfeifferek stb. foglalnak helyet a pártban s az ő aka­ratuk nyomja rá bélyegét a Kisgazda Pártpolitikájára. Nem a demokratikus erők irányítják ezt a pártot. Különböző nyilatkozatok hangzottak el a kormány át­alakítására vonatkozólag. Va­júdnak a demokratikus erők, hogy megtalálják egymást, hogy összefogjanak a reakció ellen és az országot, úgy gaz­daságilag, mint politikailag helyreállítsák. Nem javul a gazdasági hely­zet. Nincs jó pénzünk. Nincs élelem. A reakció gazdasági- téren is támad. Naponta másfél- milliárd pengőt nyomnak. Eddig hatvan milliárd pengőt nyomtak. A párt küzd az infláció leküzdéséért. Konkréj javaslatunk van a pénz rög­zítésére. Meg kell adóztatni azokat a nagytőkéseket, speku­lánsokat s valutázókat, kik egy óra alatt 1 millió pengőt is megkeresnek, és pedig, úgy kell őket megadóztatni, hogy keresetük 80 % át fizessék be adóként s Így lassan a pénz visz- szavándorol Íz államkasszába. Egész pénzügyi politikánk csődöt mondott. De nézzük meg mi a helyzet: A pénzügy- miniszter Oltványi Kisgazda- párti. A Pénzintézeti Központ és a Nemzeti Bank elnöke szintén kisgazdapárti. Az-intéz­kedés és a bajok meggátolá­sának lehetősége az ő kezük­ben van. Mi azt követeljük, hogy be kell zárni az összes feketézőket, kezdve a tőzsde alelnöktől lefelé, hogy ne le­gyen kiszolgáltatva egy 8 milliós nép néhány ezer lelki- ismeretlen bitangnak. Bizonyos tényezők nem akarják elfo­gadni a rendszabályokat. De mi azt mondjuk : Teljes fordu­lattal a demokrácia felé. Így tovább nem mehet! A mun- j kásság nem sportból sztrájkol j és tünteti Oka van rá! Nincs | Újjászervezni Bodrogköz Zemplén vármegye kincsesbányája. Bodrogköz a máro- dik Bácska — Bánát Magyarorszá­gon. A rossz termések dacára Bodrogköz dúsan termő földjei ez éven is ontották az életet a paraszt­ság számára. Miért van mégis az, hogy itt vagyunk Bodrogköz szivé­től pár kilóméterre és a dolgozó . nép éhezik és a legszükségesebb ellátási cikkekhez sem tud hozzá­jutni? Hol van a közellátási szer­vek munkája? Ha újságon vagy magánbeszélgetésen keresztül meg­kérdeztük ezeket a dolgokat, az illetékes szervek halálra voltak sértve. Kérdezzük hát azt, végered­ménybe?? : ki a felelős azért, hogy a Bodrogközön ott fekszik még a tavalyi termény és a raktárakban 30—40 cm. re a faltól kicsirázik a búza? Ki a felelős azért, hogy óriási mennyiségű burgonya vár elszállí­tásra hosszú idő óta Bodrogközön ? i Ki a felelős azért, hogy a leka­szált atztagok ott állnak kicsépe- leilenül, mert nincs üzemanyag és veszélyeztetve vary ezáltal még a gazdag Bodrogköznek is a vetőmag szükséglete ? Ki a felelős azért, hogy immár 19 hónapja Zemplén vármegyében még egyetlen híd sem épült fel? Ugyanakkor szerte az ors>át»ban mindenütt lá.-as munka folyik a hidak felépítéséért, hogy az egész­séges vérkeringés a varos és a falu között létrejöjjön. A sárospataki hid felépítéséhez pl. minden anyag megvan, csupán egy millió pengő volna még szük­séges a hátralévő munkálatok mun kabéreinek fedezésére. Az itt dől­ésiem! Mi nem rontjuk a pénzt «kkor amikor a gyárak­ban dolgozunk és termelünk. A pénzt a siberek rontják. Nógrádi elvtárs beszédét azzal fejezte be, hogy ma a demokratikus erők gyülekez­nek s közös erővel aksrjuk felépíteni ezt az országot. De vegye tudomásul mindenki, hogy sem nélkülünk, sem pe dig ellenünk politikát ebben az országban nem lehet csinálni. a közellátást! gozó munkásoknak semmi élelmük nincs s úgy gondoljuk, hogy első­sorban az újjáépítésnél dolgozó munkásokat kellene élelemmel biz- !o‘jta.ii. Nyúljanak bele a közellá­Óriási érdeklődés melleit kezdte meg a sátoraljaújhelyi Népbiróság dr. Harsányi István sárospataki gimnáziumi tanár háborús és nép­ellenes bűnügyének főtárgyalását. A vádat dr. Alexander Ödön nép­ügyész képviseli, mig a védelmet dr. Búza Béla ügyvéd' iátja el. A vád szerint dr. Harsányi István az iskolában és a tanári testület gyűlésein a német rendszert di­csőítette, az orosz hadsereget gyalázta. Magánbeszélgétései folya­mán ugyanezt tette. Harsányi István a Keleti Árcvonal Bajtársi Szövet­ségnek sárospataki elnöke, a Move titkárja és leventeparancsnok volt. A vádirat ismertetése után dr. Harsányi István védőbeszédébe kezd: „Mindenkor a nép barátja voltam, demokratikus gondolko­dású" stb.*dr. Harsányi a váddal ellentétben németellenes beállított ságát hangoztatja. Bele is éli ma­gát eobe és szavalni kezd: ■N£ higij magyar a németnek I“ stb (Elkésve szavalja!) A verset, mint ő mondja tiz éves korában hibát­lanul szavalta el édesapjának, amiért annakidején húsz filter jutalmat kapott. . . . Dedr H mányi István felnőtt, tanár lett és mitöbb szer Kesztrtje lett a „Határőrének és cikkeket irt: „Igazi fegyelmei 1“ „Uj magyar élet küszöbén ..." stb. S jönnek a tanuk. Bizonyítékok szempontjából nem lényegesek a tanúkihallgatások, mert az asztalon fekszenek a gondoljon arra, vájjon megtett-e mindent, kihasznált-e minden lehe­tőséget annak érdekében, hogy a dolgozó nép széles rétegeinek ne morzsákat, hanem becsületes ellá­tást biztosítsanak ? Miért kérte felmentését az egyik közellátási tisztviselő azzal az in­dokolássá), hogy ő a sátoralja­újhelyi közellátással semminemű közösséget nem vállal ? Bizonyára azért, mert nem a legnagyobb rendben mennek ott a dolgok. Mégegyazer kérdezzük: Ki a felelős mindezekért? Ki akadá- II lyozza az egészséges közellátást? Kik szabotálják, el a dolgozók kenyerét? Kik árusítják feketén a dolgozók fáját? Kik szabotálják a hídépítéseket? Ezek a mi égető kérdéseink, mely kérdésekre Zemplénvármegye dolgozó népe feleletet vár. Nem olyan feleletet, hogy megsértődünk, hanem olyat: beismerjük, hogy amit eddig tettünk az a semmivel egyenlő s holnaptól kezdve neki- gyürkőzünk a munkának s minden dolgozó számára lesz kenyér, bur­gonya, olaj és fa. „Határőr“ című szennylapok és abban a vádlott cikkei. Az angol rádió híreivel kapcso­latban azt írja, hogy „ökölbe szo­rul a kéz". De megjelennek a védőtanuk, a lap felelős szerkesz­tője, aki annakidején beteg volt és nem olvasott újságot, még a „HatárőrM sem, melynek felelős szerkesztője volt. Az igazgató ur szintén nem olvasta a cikkeit, ugy- iáiszik* nem érdekelte alárendelt­jének eszmefuttatása. Tanárok és diákok vonulnak fel, akik mindenre emlékeznek, ami a vádlottra kedvező és amikor a népbirák és a népügyész kérdése­ket intéznek a tanúhoz a háborúról és demokráciák ellen írott cikkekkel kapcsolatban, akkoratanuk zavarba jönnek, nagy pátoszuk alábbhagy és zavartan dadogják, hogy: „Itt bizon /ára tévedett a vádlott, amikor ezeket a cikkeket irtai* A tanuk közül sokan, különösen a tanár urak igyekeztek előadást tartani a vádlott demokratikus gondolko­dásáról, de ilyenkor az elnök figyel­mezteti« őket, hogy ne bocsájtkoz- zanak hosszabb előadásokba, mért a közelmúltban is a tanú letartóz­tatásba került, miután" részletes előadásba bocsájtkozott.* A vádlott la in és magyar tanár volt és bizonyára tudja: facta loquuntur — a tények beszélnek I Különben az este 7 óráig tartó főtárgyalást elnapolták, miután a vád tanúinak egy része nem je- I lent meg. Ki a felelős? A Bodrogközön kicsiráznak az asztagok, a burgonya vagontételekben rothad el és a hidépitő munkásoknak nincs mit enniök Dr. Harsány! István NépbiPóság előtt ítéletre nem került sor

Next

/
Thumbnails
Contents