Népújság - Zempléni Népújság, 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám), 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám)
1945-10-11 / 50. szám
2. oldal Z E M P L ENI NÉPÚJSÁG 1945. október 11. A sült. galamb a szánkba repült... A Kisgazdapárt ■ is jelentőséget tulajdonit a budapesti községi választásoknak, azonban a politikai munka a Kisgazdapártban sokkal inkább az országos választások felé irányul. Ez természetes is, mert akárhogy is dönt Budapest a vasárnapi választáson, a főváros községi képviselőtestülete nem folytathat az uj nemzetgyűléssel szemben egészen önálló politikát, Budapesti politikáról nemcsak hogy a régi vonatkozásban nem lehet szó, mikoris a főváros az egész országot presszionálta a maga súlyával, de még sokkal kisetib vonalon sem, mert Budapest nem helyezkedhet szembe a magyar vidék, az ország döntésével. A magyar vidék döntésében viszont kétségtelenül pregnánsabb kifejezésre jut a Független Kisgazda Párt által képviselt szemlélet, mint a budapesti választások sotán. , Eredményeket lehetne találgatni, de ennek sok értelme nincsen. Nincs értelme, mert Budapest nagyon kiszámíthatatlan és nagyon bizonytalan összetételű. Végeredményben a most szereplő politikai pár tok közül talán az egyetlen Szociáldemokrata pártnak volt jelentős tömege Budapest szavazói között, igy a többi pártok az uj emberek szavazatait kapják. Ezek az uj emberek viszont, hogy hová szavaznak, az kiszámíthatatlan. (Kis Újság, 1945 okt. 7.) Ez az idézet mulaija legjobban, hogy maga a »Független Kisgazda Párt“ sem gondolt arra, hogy Ők ennyi szavazatot fognak kapni a budapesti törvényhatósági választásoknál. Szinte látszik, hogy a fővárosról már szinte le is mondtak és a „Dolgozók egységlistájának“ győzelmét bizonyosra vették. Lekicsinyítik a fővárosi választások jelentőségét és azt mondják, bárhogy alakuljanak a {óvárosi választások a Kisgazda Pártnak vidéken van döntő Stöbbsége. Mi az oka annak, hogy a Kisgazda Párt 25 %-os többséget kapott? Vájjon Budapest lakosságának 52%-a Kisgazda? Vájjon a Független Kisgazda Párt fel tud e mutatni az elmúlt 10 hónap alatt elért eredményeiből olyat, melyet Budapest lakosságának 52%-a helyesel? Vájjon a Kisgazda Párt budapesti tagjai nem-e,*» polgárság, a nagybankok, a nagytőke, a hajdani földesurab, a nemzetroníó svábok, a feketézők, a valutások és a sibe- rek siserehadáből tevődik össz$? És vájjon Budapest lakosságának 52%-a a Független Kisgazda Párt tagja? Nem l A Kisgazda Pírt, amely maga sem hitte, hogy 52% os többséget kap, olyan elemektől kapta szavazatait, mely elemek úgy a Magyar Kommunista Párt, mint a Szociáldemokrata Párt programmjáf, eddig már megvalósított, továbbá éppen ezen körök aknamunkájának következtében meg nem valósult, követeléseit akadályozta, szabotálta és befészkelte magát abba a pártba, melynek semmiféle követelése és programmja a dolgozók és a nemzet felemelkedésének érdekében nincs és nem is volt. Itt húzódnak meg a feketézők, mert a Független Kisgazda Párt vezetői nem kiáltják oda, hogy „halál a feketézőkre“ ás „börtönbe minden ingyenélővel*. A Független Kisgazda Párt vezetői nem mondják, hogy pusztuljanak a munkásságot kiszipolyozó nagytőkések és nagybankok, továbbá a földreform körül a parasztság körében olyan hangulatot teremtenek, mely a parasztság között bizonytalanná teszi a földreformot és a földesurak egyre szemtelenebb követelésekkel lépnek fel, a parasztsággal. szemben. Mi ©mindezeket a káros és a magyar nép vérét szipolyozó elemeket el akarjuk tüntetni a közéletből. Nem fogjuk törni, hogy herék módjára éíősködjenek a magyar nép nyakán és hiába húzód nak meg a Független Kisgazda Párt „védőszárnyai“ alatt, onnan is el fogjuk őket tüntetni. Kisgazdapárt % vagy: régi földesurak pártja A szokásos pénteki pártnapunkon Kollár Sándor elvlárs tartott előadást „Demokráciánk legégetőbb kérdései“ címmel. Beszélt arról, hogy a magyar dolgozó rétegek, munkások, parasztok, haladó értelmiségiek vállalták és vállalják az ország felépítését a háborús romokból, de nem hajlarsdők nyomorogni azért, hogy egy széles réteg könnyen éljen naplopásból, spekulációból, lánckereskedelemből. A tisztességes szabadkereskedelemböí, mikor az áru a termelőtől a nagy és kis kereskedőn keresztül csupán kétí szeri haszonnal jut a fogyasztóhoz j lánckereskedelem lett, a szabad- j kereskedelemből pedig szabad- j rablás. A MKP 3 éves újjáépítési tervét a reakciós körök is a legnagyobb elismeréssel fogadták. Ellenben fordítottak egyet a dolgon és nép gyűléseiken, újságjaikba» azt hír- ! detik, hogy nem az újjáépítésről I dönt a választásokon a magyar nép, hanem világnézetekről. A „világnézeti“ magyarázatokkal csupán a figyelmet akarják elterelni arról, hogy az általunk vezetett újjáépítés nem tetszik nekik, mert mi nem bankárok, fő'desurak és ingyenéiők Magyarországát akarjuk felépíteni, hanem valóban a dolgozók Magyarországát akarjuk megteremteni. De vájjon lehet-e számítani arra, hogy a Független Kisgazdapárt, kinek soraiban meghúzódnak bankárok, lenem igazolt hivatalnokok, ügyvédek, volt földesurak, grófok, egyszóval mindazok, kiknek minden gondolatuk a régi reakciós Magyarország ’visszaállítása. — Fognak teremteni egy uj népi demokrácián alapuló Magyar- országot? A Független Kisgazdapártban, de különösen annak vezető rétegeiben a fent említett elemek vannak képviselve, kik olyan messze állnak a kisgazdák érdekeitől, mint Makó Jeruzsálemtől. Az előadást élénk vita követte és a hozzászólásokból meg lehetett állapítani, hogy párttagságunk és pártnapunk vendégei igen szívesen jönnek pártnapjainkra, mert sok eddig tisztázatlan kérdés körü^ megbeszélésre, pártnapjaink igen alkalmas az általános helyzet megismerésére. A Szovjet parlament ] Nem mindenkinek van tiszta képe arról, hogy mi a lényege a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségében az államhatalom szerveinek, kit és hogyan (választanak a szovjet parlamentbe, mi ben állnak jogai és működésének köre, milyen a szervezete. A Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége, mint neve is mutatja, szövetséges állam, amely az egyenrangú szocialista szovjet köztársaságok önkéntes egyesüléséből ^alakult. A Szovjetunió 16 szövetséges köztársaságot egyesit, amelyekhez 19 autonóm köztársaság, 9 autonóm terület és 10 nemzeti körzet tartozik. Az ország legmagasabb szerve a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségének Legfelsőbb Tanácsa, amely két házból áll, a Szövetségi Tanácsból és a Nemzetiségi Tanácsból. Az a jog, hogy valakit az Sz. Sz. K. Sz. Legfelsőbb Tanácsába képviselőnek beválaszthassanak, minden 18 ik évét betöltött állampolgárt megillet, függetlenül nemétől, lakhelyétől, vagyoni helyzetétől vagy nemzeti hovaíaríozan- dóságától. A Szövetségi Tanács és Nem zetiségi Tanács ülésszakait évente kétszer hívják egybe és mindkét tanácsban egyidejűleg kezdődnek és végződnek. X A Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanácsi" elnökei vezetik a tanácsok üléseit és gondoskodnak azok rendes menetéről. Mindkét Tanacä együttes ülésénél az el nökök váltakozva vezetik az üléseket. A Legfelsőbb Tanács mindkét háza: úgy a Szövetségi Tanács, mint a Nemzetiségi Tanács egyenrangú. Mindkettőt egyeplő mértékben illeti meg a törvényhozó hatalom, úgy hogy valamely törvényt akkor tekintenek elfogadott nak, ha azt mindkét ház szavazatainak többsége elfogadta. Milyen kérdések tartoznak a Szövetségi Tanács és a j Nemzetiségi Tanács hatáskörébe? Ide tartoznak mindenekelőtt azok a kérdések, amelyek a Szovjetunió és más államok kölcsönös viszonyára vonatkoznak: nemzetközi szerződések kötése és jóváhagyása, a béke és háború kérdései, a külkereskedelem. A Szövetségi Tanács hatáskörébe tartozik az Sz. Sz. K. Sz. népgazdasági terveinek összeállítása, az egységes állami költségvetés jóváhagyása, a föld megművelésére, a közoktatásra, az egészségvédelemre és sok más hasonió kérdésre vonatkozó alapvető elvek (megállapítása. Természetesen a szovjet parlament — a Szövetségi Tanács és Nemzetiségi Tanács képviselőinek munkásságát egyedül az ülésszakok nem merítik ki. A képviselők az ülésszakok között is sokoldalú tevékenységet fejtenek ki. E tekintetben elsősorban a képviselőnek választóival való állandó kapcsolatára kel! utalni. A szovjet képviselő valóságos szolgája népének és minden cselekedete arra irányul, hogy mindenekelőtt választóinak, az egész népnek érdekeit képviselje. Ezért lehet oly gyakran találkozni a szovjet parlament képviselőjével munkás- és parasztgyfllé- seken, valamint a szovjet értelmiség körében. Beszámol nekik s arról a. munkáról beszél, amelyet ő az ország legfelső szervében végez, úgy annak ülésszakaiban, mint az Sz. Sz. K. Sz. Legfelsőbb Tanácsának egyes bizottságaiban. A nép viszont bizalommal fizet a maga választottjainak és támogatja mindazokat az intézkedéseket, amelyek saját államának, katonai és gazdasági erejének erősítésére iráyuinak. Ebben rejlik a szovjet demokrácia további virágzásának és erősödésének záloga. Kijutó fiú felvétetik lapunk Kiadóhivatalába
