Zempléni Kisujság, 1947. január-november (1. évfolyam, 1-49. szám)

1947-06-08 / 24. szám

Félóra a színészek között: „Démonok” és „nyárspolgárok”, „hódító” bonvivánok és „minta”-férjek a színtársulatban Bemutatjuk a pontosan fizető színigazgatót és lelkes társulatát az asszony Megjöttek a. színészek, a magyar kultúra vándor—„komédiásai“ hogy hat héten keresztül hirdessék itt e tör­ténelmi ősi magyar város falai között a magyar kultúrát. A városi színház hüs színpadán va­gyunk. Jói esik a rekkenő hőségben a kellemes, hűvös lebegő, ami a szín­padon árad. A színészek emlékező próbát tartanak: „Emberek é* Egerek“ cimü darabból. Már a próbán látjuk, hogy komolyan veszik hivatásukat. Lel­kes, fiatal tehetséges gárda. Az első felvonás próbája után kis szünet van, ezt az időt használjuk fel arra, hogy ismerkedjünk. Megismerkedünk a szí­nészekkel, hogy bemutassuk Okét a „Démonok" Senki sem hinné, amikor a szín­padon látja a kifestett, csinos művész­nőket, a „Démonokat“, hogy ha le­lépnek a színpadról, a legtökéletesebb nyárspolgárok. Otthonüiő, békés vagy pörölő, -attól függ, hogy érdemli meg a férj,- asszonyok, anyák akik szerető gonddal őrzik családjuk fészkét. Koráhdy Sári a társulat jellemszi- nésznője. Egyébként O a diriné, — ez a beceneve a színházaknál a di­rektor feleségének. — Régi színésznő. Gulyás társulatánál kezdte, mint szub- rét, Pécset, Sopronban, Pozsonyban, Székesfehérvárot, GyőrötjátzottSzabad idejében kis pulikutyáját neveli. áaúghy Erzsébet a primadonna. Fia­tal, kitűnő alakú, kimondottan szép fekete lány. Első éve színész és máris mint primadonna indult el Zeneaka­démiát végzett s mint ilyen, növen­dék szerepelt a fővárosi színházaknál is. Majd Székesfehérvárot, Szolnokon és több vidéki városban. De Saághy Erzsi nem csak szép, hanem olyan hanganyaggal rendelkezik, hogy nem is csodálkozunk azon, hogy egyszerre mint primadonna kezdte karrierjét. Alig egy éve színésznő, de máris ki­jelenti, hogy nincs a világnak az a kincse, amiért pályájáról lemondana. — Csak színpadon vagyok színész­nő, az életben nyárspolgár vagyok. — mondja olyan közvetlen egyszerűség­gel, hogy el is hisszük. Saághy Erzsi különben menyasszony s a vőlegénye is itt van a társulatnál. Egyelőre azonban még nem esküdnek meg, de a házasság után is ragaszko­dik pályájához. Szereti az operetteket, de az operákat jobban. Vértes Nelli ősi szinészivadék. Tiz éve játszik. Főbb állomáshelyei Szol­város közönségének. A társulat igazgatója Balogh László. ízig, vérig szinész. Az apja, nagyapja, sőt az ükapja is szinész volt. 15 éve ismerik mint színigazgatót az Alföld és Dunántúl minden városában. A közönség és társulata egyformán ked­velik. A közönség azért, mert jó tár­sulatot tart, a társulat tagjai meg azért, mert Balog László nemcsak kitűnő szín­igazgató, de ember is., aki szinte atyai gondoskodással kezeli tagjai minden ügyét. Azon ritka színigazgatókhoz tartozik, akinél minden elsején pon­tos gázsijizelés van. De nézzük mi­lyen a társulata. és „nyárspolgárok" nők, Szatmárnémeti, Békéscsaba, Ko­márom. Kedvenc darabjai: Janika, To­mi és társa, Uj Isten Tbébában, de ugyanakkor szereti a családi életet is az otthont, süt, főz és takarít. Tóth Ilonka a társulat másik naivája. Törékeny, bájos szőke asszony. Any- nyira szerény, hogy nem is akarja, hogy írjunk róla. — Nem, én nem akarok szerepelni az újságban: írjon csak a többiekről, — mondja. Nem is hinné az ember, hogy en­nek á filigrán teremtésnek már egy 6 éves kislánya van. Ugylátszik ez a mindene. A gyermekről már bőveb­ben beszél: elmondja, hogy a kis Ilonkából táncosnőt akar nevelni. Az apja lábait örökölte, — nem olyan csúnyák, — jegyzi meg mosolyogva, hanem olyan ügyesen mozgékonyak. Az apja ugyanis a társulat táncos ko­mikusa. Csík Sári a S2ubret primadonna. Csinos fiatal szőke nő. Négy éve szí­nésznő. Pesten a Royal-varietében is fellépett. Főleg a klasszikus táncokért rajong. Házasság hármasban, Leány- vásár a kedvenc darabjai. Csáky Vilma a komika. Tizenhá­rom éve van a színpadon. Az életben nagyon komoly s 8 éves fiára büsz­kébb, mint színpadi sikereire, pedig komoly tehetség. lanicsek Rudolfné a társulat kar­nagya. Azelőtt színésznő volt. Most azonkívül, hogy karnagy, nagymama is. unokájának fényképe állandóan ott van a zongorán. Szeret römizni, de mindig vészit, ezt viszont a férje nem tudja, mert Janicsek bácsi a háztartás gond­jaival van elfoglalva. O főz, takarit, bevásárol a piacon, azután elmosogat. Ä „minta-férjek" A társulat férfi tagjai sem marad­nak azonban mögötte a női együttes­nek. Mind jóképű, fiatal férfi s állí­tólag „minta'Mérjek, Saját bevallásuk szerint az asszonyok mintájára Ok is csak a szinpadon színészek és otthon nyárspolgárok. Lehet, hogy otthon ci­linderben sétálnak a szekrény alatt? Nézzük meg Okét közelebbről: Korándy Dénes. Bonviván és sze­relmes szinész. Jó hangú, jó megjele­nésű. Tizenegy évvel ezelőtt indult el a pályáján. Játszott Pécset Fodor Osz­kárnál, Debrecenben, Szegeden, Kas­sán. Újpesten. Szinész család gyerme­ke. Szenvedélyesen szereti pályáját. Kedvenc darabjai: Uj Isten Thébában, janika, Egerek és Emberek, Leány­vásár. Arra a kérdésre, hajlandó lenne e megválni a színpadról, így felel: — Inkább az életemtől. Gálffy József natúrhús, bonviván. Szegedről Indult el, eredetileg tanár­nak készült, matematika, fizika szakos, Egyszer fellépett Szentgyörgyi pro- feszor által rendezett előadáson és ez lett a „veszte“. Nem tudta többé ott­hagyni a színpadot. Megnősült s a család most azt szerette volna, ha már nem lett tanár, vegye át a paprika- gyarat, de Gálffy József kitartott a színpad mellett. Hét éve szinész, de abból ötöt elkatonásodott. Felesége a társulat sugóaője. Agárdy Gábor táncos komikus: — Szüleim azt szerették volna, hogy politikus legyek. Én inkább elmentem szinésznek. mindegy, hogy min nevet­nek az emberek. Szeretnék drámát is játszani, de a direktorommal nem va­gyunk egy véleményen.*Nem szeretem ha a közönség ünnepei, — tiz perc­nél rövidebb ideig, — mondja. Agárdy tiz éve színész s nemcsak kitűnő táncos-komikus, hanem O a társulat díszlettervezője. Minta férj, O az ur a háznál, csak parancsol Kazán István natúrhús táncoskomi­kus. Pár évvel ezelőtt került ki Ró­zsahegyi iskolájábóból. Prózai színész­nek indult, jelenleg táncos-komikus, de még sok minden lehet belőle. Fi­atal jól induló tehetség. Barsy Béla a társulat főrendezője. Tizenhét éve szinész. Több évig volt a Nagyváradi-Színháznál. Azonkívül, hogy főrendező jellemszinész, a társu­lat egyik legértékesebb, legképzettebb, fegrutinosabb tagja. Mit mondunk mi Egyelőre annyit tudtunk meg a szí­nészekről, amit a fentiekben leirtunk. Nem mi állapítottuk meg ezeket, ők mondták. Hogy az adatok mennyiben felelnek meg a valóságnak ezekért ők a felelősek. Mindenesetre a művész­nőkről annyit megtudtunk, hogy való- szinü mind „zárdában“ nevelkedtek, kitűnő feleségek, anyák és amelyik még nem az, biztos az lesz belőle, ha férjhez megy. Azt is tudjuk, hogy jól főznek, igaz, hogy a rossz nyelvek azt beszélik, hogy a nős színészek között akad egy néhány gyomorbajos is, ezek talán házon kívül kosztolnak? A férfiakról is megtudtunk annyit, hogy „mintaférjek“ kitűnő családapák, már amelyik, pardon, úgy értettem, már amelyiknek családja van. Való­színű, ők a „papneveldéből“ kerültek ki. Még azt is megtudtuk róluk, hogy ki hol játszott, értem szinpadon és milyen darabokat szeret. Egyet elfelejtettek még a társulat közölni, hogy ki, mikor és hol volt ujraoltva és milyen gyermekbetegsé­geken esett át? A lényegről azonban, hogy milyen a társulat, mennyire tehetségesek a színészek, csak akkor tudunk beszá­molni, ha már láttuk a szinpadon ját­szani őket. (K.) fii SS É M lázi fűtésre hiplitá Nemzeti Hitelintézet sátoraljaújhelyi fiókjánál S MÁV. AC — Rózsaszentmárton 5:2 (2:1) Második „kőzönségnélküli‘f mér­kőzését játszotta a Máv. Ez, vala­mint a tikkasztó hőség lagymatag­gá, vontatottá tette a mérkőzést. A Máv. felforgatott összeállításban ál­lott ki, a vendégcsapat pedig na­gyon gyenge formában volt. A Máv csapat felállításai Földesi, Po- lányi, Bodnár, Tiszolci, Szolnoki, Mácsi, Vad 1, Kohut, Hadari, Nyirkos, Csabay, Goffát legutóbbi kiállításával kapcsolatban három hónapra ■eltiltották a játéktól. Gruber pedig önkényes levonulása miatt, valószínűleg hosszabb ideig nem játszhat. Az első félidőben volt vafVroi lendülete a mérkőzésnek, Hadari gólt lőtt. ugyancsak szép gólt lő­nek először önmaguknak aztán a Máv -nsk a rózsaszentmártoniak. A második félidőben egyre job­ban erőt vesz a játékosokon a fül- lasztó meleg. Gól ugyan öt is esett! egyet Hadari, egyet Csabai lő, egyet ismét maguknak lőnek a vendégek, ezenkívül két gólt kap a Máv. is, de a játék nívója nem javult. A mérkőzés végső eredménye 5:2 (2:1). Juhász jól bíráskodott. Eger — Egyetértés 1:2 (1:1) Meg nem érdemelten hagyta Egerben a két pontot az Egyetér­tés, Már az utazásuk is szerencsét­len voll: az autójuk elromlott és órák hosszat kellett az országúton a tűző napon vesztegelniük. Egy miskolci segélyautó délután 4 órá­ra vontatta be őket Egerbe. Az utón több játékos rosszul lett a nagy hőségtől. Az Egyetértés en­nek ellenére is jobb volt ellenfe­lénél és igen szép játék után meg 'is szerezte Nagy lövésével a veze­tést, amit az egriek csak nehezen tudtak kiegyenlíteni. A második félidőben Í3 az Egyet­értés volt a többet támadó fél, mégis az egriek értek el gólt. A kapu-vonal mellé esett labdát, amelyről a határbiró is megállapí­totta, hogy nem jutott túl a gól­vonalon; a közönség által megfé­lemlített bitó gólnak Ítélte. így a mérkőzés 2:1 (1:1) eredménnyel végződött. Vasárnap junius 8 -án az Egyet­értés itthon játszik bajnoki mér­kőzést a MELSE-vel, a S ' Máv AC pihen. — Dr. Czilbecz István orvos-fogorvos f. hó 27-én kezdi meg rendelését Sátoraljaújhelyben Kazinczy utca 3. 1. em. (Dubay féle házban) Rendel: d. e. 9—iO-ig d. u. 3—5-ig. Felelős kiadó: Kemény András Lapunk megjelenik minden szombaton. Hirdetések milliméter soronként. 0.30 Frt. Előfizetés: negyedévre 6, félévre 12, egész évre 24 forint. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely. Széchenyi-té. 3. Telefon: 78 szám. Folyószámla: Nemzeti Hitelintézet Fiókja. Nyomatott: Vajda-nyomda Sátoraljaújhely

Next

/
Thumbnails
Contents