Zempléni Kisujság, 1947. január-november (1. évfolyam, 1-49. szám)
1947-01-19 / 4. szám
L. évfolyam 4. szám. Ára 50 fillér. Sátoraljaújhely, 1947. január 19. ZEMPLÉNI A Független Kisgazda, Földmürjkás és Polgári Párt ZeinplénVármegyei Szervezetének Lapja PÁRT és NEMZET (B. L) Hogy valaki tagja vagy nem tagja valamely politikai párlnak abból nem következik az, hogy az illető okosabb ember és nagyobb hazafi mint a másik, mert senkit sem elvei tesznek államférfivá, hanem csak az a haszon, melyet a nemzetnek szerezni képes. Nem akarunk vitába szállani egyik párt programjával sem. Tisztelet meggyőződését, feltéve, hogy csakugyan meggyőződés. Ezúttal csakis arról szeretnénk beszélni ami a pártpolitika fö- iött van. Mert kell a nemzeten belül egy tisztultabb magaslatnak lenni ahol pártkülönbség nélkül találkozhat mindenki és kezet foghat egymással aki igényt tart a magyar névre. Nemzetünk történelmében sok olyan katasztrófa volt, melyek a magyarságot egy időre ösz- szetörték és a haladás utján évszázadokra visszaveteték. Ezek a periódusok rendszerint akkor következtek be, amikor a párt- gyülölködés elhatalmasodott az országban. Magyarországot mindég a saját "bűnei buktatták el és saját erényei emelték ismét fel. Elbukott olyankor amikor — Deák Ferenc szavai szerint — „a politikai pártok jobban gyűlölték egymást mint ameny- nyire szerették a hazát“. Ha zord idők járiak a nemzet felett, ilyenkor szükség lett volna ezer esztendő minden bölcse- ségére, bátorságára, összefogására, de ehelyett a pártoskodásra és a pártok egymást túllicitálva gyűlölködő, nagyszájú és önző politikára kapatták a népet, ekkor elbuktunk. Ezután a bukás után évtizedek, évszázadok kellettek ahhoz, hogy a nemzet ismét megtalálja igazi énjét és pótolni tudja mindazt amit a pártoskodás folytán könyel- müen elherdált és amig más népek haladtak, nekünk a mulasztásokat kellett pótolnunk, Történelmünk diagramján pontosan meg lehet állapítani hányszor részegedett meg a magyar nemzet az osztály és párt gyűlölet halálos mérgétől, mert mindannyiszor bágyadni kezdett ereje, zülleni a bátorsága, gyöngülni az akarata, sülyedni a tekintélye. Párt és nemzet két különböző fogalom. Miért is csak az a meghatározás lehat helytálló, hogy a párt a nemzet függvénye és nem megfordítva, mert a történelem tanúsága szerint a nemzetek túléltek minden pártot és túl fognak élni a jövőben is. Egyetlen párt sem lehet öncélú, hanem minden párt célkitűzését összhangba kell hozni a nemzet céljaival, történelmi mulijával, hagyományaival, jószokásaival. Amelyik párt nem ezt követi és a kialakult nemzeti közvéleménnyel ellentétes célkitűzései vannak az nem tud gyökeret ereszteni a nemzet testében. A pártokat véleménykülönbségek szülik, olyként hogy min- denik a nemzet boldogulását akarja elérni, de a vélemény- különbségek folytán más-más módon és más eszközökkel. Éppen ezért kell, hogy a pártérdekek alá legyenek rendelve az egyetemes nemzeti érdekeknek. Ezért minden pártnak, pártvezérnek és mindenkinek akinek csak valami köze van a nemzetvezetéshez át kelt érezni a felelőség súlyát, hogy nagy tétről a nemzetről, a nemzet jövőjéről folyik a játszma a pártokon belül is. Olyan sorsdöntő napokban, milyeneket ma átélünk nem lehet helye a derüre-borura ígérgetésnek és követelőzésnek egyik párt részéről sem, hanem a pártszenvadélyeknek háttérbe kell szorulni a nagy nemzeti érdekek előtt. A nemzet mint olyan sohasem politizál, hanem békét, nyugalmat, rendet, biztonságot akar hogy dolgozhasson a fel- emelkedésért és közjóért ezen előfeltételek és biztosítékok védelme alatt.' Meg kell tehát találni a pártoknak azt a kiemelkedő magaslatot a nemzeten belül ahol pártkülönbség nélkül mindenki kezet foghat és közös megegyezéssel eltávolítani a közéletből minden robbanó anyagot. A vitás kérdések tárgyalását, melyek nincsennek közvetlen összefüggésben a nép anyagi Korunk lüktető, lázas munkával teli életében élő ember bizonytalanul keresi hovatartozását az újjáéledt és felfrissült demokráciában, illetve annak társadalmában. Egymás után pattognak szebbnél szebb jelszavak, hol erről, hol arról az oldalról és a csöndes szemlélő kíváncsian figyeli, hogy vájjon sikerűbe az emberiséget arra a csöndes békével teli mesebéli révpartra terelni, hol a brutalitás es az emberi jogok eltiprása helyett az egyedül domináló erő a szeretet. Ezekkel az aktuális kérdésekkel foglalkoztak az „Uj Ember“ előadói városunkban, január 11 .-én tartott irodalmi estjükön, melyen úgy az egyházi, mint a világi vezető egyéniségek is megjelentek, a zárda tornatermében összegyűlt nagyszámú érdeklődő közönség soraiban. A rossz utazási viszonyok miatt az előadók csak, közel egy órai késéssel tudták megkezdeni előadásukat. Az előadás előtt a Városi Kamarazenekar játszott egy nyitányt, melyet RÖZSüli- geti László karnagy vezényelt nagy hozzáértéssel. A megnyitó beszédet Hómét Gyula apátplébános mondta, melyben köszönetét fejezte ki Mihalovics Zsig- mondnak, az A. C. igazgatójának, hogy az irodalmi estet megjelenésével megtisztelte. Úgyszintén köszönetét mondott a közönségnek is türelmes várakozásáért. A továbbiakban rámutatott arra, — a rövid, de annál értéérdekeivel, de amelyek alkalmasak arra, hogy bizalmatlanságot és nyugtalánságot ébresszenek a társadalom egyes rétegeiben fel kell függeszteni és elhalasztani amig a feszültség enyhül. Ha a politika legfőbb törvénye a nemzet élete, akkor meg kell teremteni az ország nyugalmát a magyarok békességét és egymás megértését. Ez a politikai ambíciók nélkül dolgozók, az adózók, a nemzet érdeke és követelése a politikai pártokkal szemben. Katolika irodalmi estje kesebb és tartalmasabb megnyitójában •» hogy városunk társadalma milyen osztatlan lelkesedéssel várta egyházi vezetőivel az élén az „Uj Ember" hetilap neves munkatársait. Az első vendégszónok Pénzes Balduin bencés tanár volt, ki „Történelmi átértékelések“ cimen (mintáz ,Uj Ember“ vezércikkeinek állandó Írója) két megirt, de még ki nem adott vezércikkét olvasta fel. Igazi értékeink — mondotta — minden időben fennmaradnak és ugyan- egy értékűek, mig viszont azok, kiknek értékük kétes, hirdethettek bár akármilyen eszmét is, a tömeg egy ideig talán bálványozza őket, de ké sőbb kiábrándulna belőlük, kötelet aka = zt nyakukba. Fejtegetései során utalt Gyulay Pálra és Széchenyire is. Ismernőnk kell Széchenyinek nagy értékeit, aki minden átértékelést kibír. Mi tehát vezetőnek és felettünk állónak csak azt ismerhetjük el, — fejezte be beszédét Pénzes Balduin szerkesztő — aki valamilyen formában Széchenyire hasonlít. A következő beszédet Mihelics Vid egyetemi tanár tartotta, — „Katolicizmus helye az uj világban“ cim" mel. Beszédében részletes beszámolót adott a katolicizmust érdeklő kérdésekről. Magasan szárnyaló előadása valódi élményt jelentett városunk kul- turközönségének. Amikor az ember belép egy terembe — kezdte beszédét — keresi a he„Minden változás a haladást szolgálja” Az Akció
