Zempléni Kisujság, 1947. január-november (1. évfolyam, 1-49. szám)
1947-03-23 / 13. szám
Március IS üni&epségfei ságának, főliétlen szinte, a fana- íiataljaínak is kell hogy uj —1848 tizmusig hatványozódó haza és . márciusához méltó — életcélt szabadságszeretetéf. biztosítson. Iít valóban a szellem ját- Bokor Pál szólta a főszerepet, mely a ma — 1848 március idusának évfordulóján minden magyarnak szivéből a legőszíntébb hála tört fői azok iránt, akik a legnagyobb érteküknek; életűknek kockáztatásával küzdöttek már egy évszázaddal ezelőtt is elnyomott népünk fölszabadulásáért. Ezen a napon a magyar nép ünnepelni akart, hitet akart tenni amellett, hogy azok kik a nemzet szabadságáért küzdöttek, a ma már legerősebb társadalmi rétegnek; a népnek szivében örökké élni fognak s onnan dicső nevüket nem törölheti le a történelemnek bármilyen vihara sem Sátoraljaújhelynek az ünneplésre különösképpen joga volt, hiszen e város falai közzül indult el Kossuth Lajosnak az első magyar köztársaság kormányzójának pályafutása. — És városunk népe ünnepelt. Március 15-én délelőtt 11 órakor a Kossuth szobornál emlékezett meg Sátoraljaújhely összes társadalmi rétege 1848 március 15-éröi és . hódolt emlékének. — Az ünnepély elején a dohánygyári zenekar a Himnuszt internálta, majd dr. Bisztray László városi főügyész tartott őnnepí beszédet. Szavai feltárták a nép igazi érzelmeit akkor, mikor a következőket mondotta: Száz évvel ezelőtt e megyeházának termeiben hirdette Kossuth Lajos a szabadság eszméit. S hogy a magyar nemzet száz év óta csak most vívhatta ki szabadságát annak tudható be, hogy sohasem voltunk egy akaraton, mindig széthúzások gyengítették a nemzet erejét és ezért volt lehetséges az is, hogy a germán őrület hazánkat kétszer sodorhatta vesztes háborúba és ezáltal a tönk szélére. — A továbbiakban utat jelölt meg a nemzet számára, melyen nem a széthúzás hanem az együvé tartozás érzelmei kell, hozy elíöltsék az emberi sziveket. Általános tetszést és nagy helyeslést keltő szavai után Solymári Ferenc szavalta el igen megkapóan a „Nemzeti dalt.“ Majd Czinke Ferenc olvasta fel a „48-as Ifjúsági Bizottság“ kiáltványát és Kenyeres József adta elő a „XIX század költőihez“ című Petőfi verset mély átérzéssel. Ezekután dr. Lukáts József vm. főlevéltáros adott történelmi áttekintést a szabadság- küzdelmekről. Ismertette, hogy akkori magyar ifjúság miként indult el azon az utón, melyet Kossuth, Petőfi, Táncsics és a 2 ZEMPLÉNI KIS UJSÄG. többi szabadsághős jelölt meg számára. Beszéde keretében mintegy végigvezette hallgatóit a reform események dicsőséges hosszú során. Lukáts József nagyértékü beszéde után Mester Mária szavalta igen szépen Sala László „Építsünk“ című versét. Majd az emlékmű megkoszorúzására került a sor. Végül a Szózat hangjai után a közönség azzal az öntudatos érzéssel távozott az ünnepélyről, hogy a magyar nép e napon most mar nem csak ünnepei hanem büszkén vallhatja magáénak azokat az eszméket, melyet 1848 márciusa hirdet minden kor szabad magyarjainak. Délután a „48-as tfjusági Bizottság“ rendezett a nap nagyságához illő ünnepélyt a Városi Moziban, melyen beszédek, szavalatok és színi-jelenetek váltogatták egymást. Örömmel észleltük, hogy ifjúságunk egyre öntudatosab- ban ragaszkodik ahhoz az eszméhez mely egyedül van hivatva arra, hogy a nemzeti együvétartozáson keresztül, a magyarság élníakarását és fejlődés iránti vágyát nemcsak kifejezésre juttassa hanem meg is valósítsa. Mély átérzés jellemezte az egész előadást, átragadt a nézőközönségre is és lelkes tapssal honorálta azt. Föltört az ifjúság előadásából a szinte állati sóiban élő parasztság egykori színvonalának jellemző képe a „Bánk ban“jelenetén keresztül. Érezhetővé vált Dózsa Györgynek a parasztság legendás vezérének az az iszonyú dílemmatíkus állapota mely nem tudta eldönteni vájjon ielkíísmeretére hallgason-e, avagy a zsarnoki önkény parancsára. És meg- elevenült szemünk előtt Petőfi a törvények előtt, hol a bilincsek csörgésén és Petőfinek még a bilincsnél is erősebb szabadságba vetett hitén keresztül átérezhettük méltán 1848 forrongó és tüzes lelkű fiatalELEGÁNSAN JÁRNI? FORDULJON BIZALOMMAL PAKSY GYULA ÚRI SZABÓSÁGÁHOZ SÁTORALJAÚJHELY RÁKÓCZI-UTCA 3. SZ. A mezőgazdaság pénzügyi viszonyai • A? agrárlakosság pénzügyi hnlyzete változatlaau! nehéz, Nincs pénz a falvakban, mert nincs mit értékesíteni. Súlyosbítja a helyzetet az iparcikkek rendkívül magas ára, melyet a gazdaközönség megfizetni képtelen. A különböző beszolgáltatások pedig, melyeknek a múlt évi gyenge termés következtében sok helyen a legjobb akarat ellenére sem tudnak eleget tenni, csak fokozza a szegénységet, A készpénz adót is képtelenek helyenként megfizetni. A beszolgáltatások behajtásánál, a súlyos büntetésektől tartva, a gazdaközönség inkább beadja vetőmagját és fejadagjának egy részét, csakhogy a büntetés megfizetése alól szabaduljon. A rendes hitelélet még nem indult meg. Aránylag magas kamatláb melleit nyújtanak a bankok kölcsönt, amelyet inkább azok a gazdák vesznek igénybe, akiknek igásáliatok beszerzéséről keil gondoskodni. Az eladósodás még csak kis méreteket ölt, de már kezdetét vette. A hosszú lejáratú, olcsó kamatozású kölcsönt várja a gazdaközönség, amelynek igénybevételével gazdasági üzemét termeiőképessé tudja tenni. A miskolci Földmiveiésügyi Tanács minden alkalommal tájékoztatta az illetékes kormánytényezőket a gazdák súlyos pénzügyi helyzetéről és kérte felterjesztéseiben oly intézkedések megtételét, amelyek nyomán a termelés minőségi és mennyiségi eredményei biztosíthatók. Sárospataki megafon. Kulturélet, intenzív, sőt talán kissé túl is mére • tezett kulturtevékenység folyik ezidő- szerint Sárospatakon. Nincsen hét, amely kulturális vonaton valami újat, valami meglepőt ne hozna az előadások, bemutatók, színdarabok egymást érik: a széplelkek, a kultúrát, a tudományt és művészetet szomjazok most valóban betelhetnek a szellemi élvezetekkel. A közművelődésért nemcsak lelkesedő, hanem ténylegesen ténykedő sárospatakiak — ideértve a legkiválóbb helyi művészeket épugy, mint a lelkes és komoly tehetségektől duzzadó műkedvelők tisztes csoprtjait — ennyire alaposan még sohasem vették ki részüket a magasztos munkából. Csak a minap zajlott le a ref. fgr iskola tanácsszobájában a szemelvényekkel tarkított, magasszinvonalu Shakespeare-ismertetés, valamint a polg. iskola nagytermében az élvezetes Ady-emlékest, máris újabb „csemegéről“ gondoskodtak: március 15*én és 16-án Móricz Zsigmond „Légy jó mindhalaiig!“ c. szinmüvét adta elő a ref. főiskola egyetemes ifjúsága pompás szereposztásban, élvezetes játékkal. A sárospataki ifj. Credo már előnyösen ismert gárdája a kettős húsvéti ünnepen készül bemutatni Farkas Imre „Az iglói diákok" c. hangulatos daljátékát, a ref. tanítóképzőben pedig folynak már Kovács Dezső ny. képezdei igazgató 4 felvonásra kibővített kis-opsrájának „A vajda házá-"nak próbái. Ezzel páthuzamosan sorozatos hit-, gazdaság és természettudományi előadásokat tartottak úgy a ref. főiskolában, mint a kát. polgári iskola nagytermében nem lankadó érdeklődés és osztatlan siker mellett. Kulturális vonatkozásban tehát az 1946/47. évi téli szezon Sárospatakon nem hagy maga után semmi kifogásolni valót, ellensezőleg! Bizonyos, bogy a nehezen közeledő tavasz, az egyre késő melegebb időjárás, az erejét még alig éreztető húsvéti napsugár a patakiaknak olyan tömegét fogja a rügyfakasztó természet öiébe csalni, mely széliem» értékekkel teiitve, lelki csemegével jólakottan gondol majd vissza az elmúlt téli időszak kulturális eseményeire. Spectator, HIRDETMÉNY . Az Igazoló Bizottság tárgyalást fog tartani az alábbi igazolási ügyekben í Kocsis Ferenc, Csics Endre, Péceli János, Székely Sándor italmérők, Fodor István ügynök, Nagy Sándor tisztviselő, dr. Szentgyörgyi Kapás László tisztviselő, Halász István József v. korcs- máros, Estók János hadirokkant. A tárgyalás idejéről az igazolásra kerülő névre szóló értesítést kap. A tárgyalás helye Városháza /földszint Főügyészi helyiség. Felhívjuk a lakosságot, hogy aki nevezettek olyan magatartásáról tud, ami a magyar nép érdekeit sértette vagy sérti, szóban vagy írásban jelentse a bizottság elnökének (Ruszinkó Jenő. Kazinczy u. 26) Névtelen feljelentéseket nem veszünk figyelembe. Sátoraljaújhely, 1947. március 19. Közalkalmazottakat Igazoló Bizottság. OlVasd „i Zempléni Kis Újságot“
