Zempléni Kisujság, 1947. január-november (1. évfolyam, 1-49. szám)
1947-03-16 / 12. szám
önt belénk. Most is a szabadság emlékét ünnepeljük. Illő tehát, hogy egy évszázad távlatában reáhelyezzük kezünket a történelem haladásának pulzusára és figyeljük annak lüktetését. Mikor 1848 márciusához érünk a magyar nép szive lázasan dobogni kezd. Lázasan küzd az elnyomott nép szabadságáért. A történelem lapjainak arany- círádás betűi mintha dicsfénybe tündökölnének és belőlük valami fény áradna, mely megelevenedett képeinek, meggyőző erejével szinte földöntúli mámorban kiáltaná felénk: „A magyarok Istenére esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk.“ A március idusa részünkre, magyarok részére azonban egyéb útmutatással is szolgál. Ma is a szabadság boldog pillanatait éljük. Népünk csak most tapasztalta igazában magán is, hogy mit jelent szabadnak lenni. Ma még talán felfogni sem tudjuk, hogy milyen távlatokat nyit meg népűnk előtt a szabadság. Egyre azonban már is rá kell ébrednünk, éspedig arra, hogy ezt a kivívott szabadságot nem szabad engednünk senkinek sem megrútítani. Méltónak kell iennönk 1848 márciusának tradíciójához, ha azt akarjuk, hogy minden magyar hazájában félelem nélkül, bátran és büszkén énekelhesse a bűnhődő nép imáját és fájó fohászát az egek Urához : „Megbünhődte már e nép. a múltat s jövendőt.“ Bokor Pál I Szagtársaimhoz Valami bűzük Dániában tán a második n«.gy világégés uiáa s a böjti szelek elhozták hozzánk, hogy megfertőzzék ve!e a Hazánk? Vagy honnan jön ez a penetráns szag, mely még keservesebb mint a maszlag, Tele van vele a falu és város, a légzőszervekre nagyon káros. Arra jöttem rá, per sundam bundám, hogy ez az átható bűz nem is dán. Tanúm rá a dohányzó nemzedék, oka a Magyar Dohányjövedék. Monopolizál, termel, fermentál, jó cigarettát, dohányt exportál, nekünk pedig eladja a kapát, mely sirba visz unokát, nagyapat. Cigarettákban válogathatunk, három minőségül is kaphatunk. Van köztük rossz, rosszabb és legrosszabb, egyik rövidebb, a másik hosszabb. Van bennük jó adag keserűség, egy kis savanyúság, egy kis csípősség. En nem keresek csomót a kákán, de finánclábszár is van benne jócskán Szagtársaim! Mellre ne szívjátok, s a Dohányjövedéket ne szidjátok, mert ő szoktat le minket a pazarlásról, s még egy rossz szokásról, a dohányzásról. Siculus. 2 ZEMPLÉNI KIS ÚJSÁG. Sárospataki megafon. A nemzeti zászló Megjelent a Magvető Könyvtár legújabb száma nemzeti szimbólum, a nemzeti színek az országhatárokon belül a nemzet ünnepeinek kifejezői, azokon kívül pedig az államot reprezentálják. A nemzeti zászló tiszteletét sok államban külön törvénybe iktatták, Természetesen a művelt országok legtöbbjében nincsen arra szükség, hogy a lakosságnak a nemzeti lobogóval szembeni tiszteletét törvény, vagy rendelet erejével biztosítsák: a nemzet tagjai az önmaguk iránti tiszteletnek adnak kifejezést akkor, amikor a nemzeti zászlót és színeket rendkívüli becsben tartják. Sajnos, nálunk a nemzeti zászlónak és színeknek megbecsülése még igen sok kívánni valót hagy maga után. Nemzeti ünnepeink valamelyikén tekintsünk csak végig Sárospatak, vagy akár Sátoraljaújhely fellobogózott ulcasorain s megdöbbenve fogjuk tapasztalni, hogy nemcsak magánosok, hanem a közhivatalok közül is sokan minősíthetetlen szinü rongyfoszlányokat tűznek épületeik homlokzatára. Rendőreinknek — a külföldi rendőrökhöz hasonlóan — eszükbe sem jut a nemzeti lobogók ily nyilvános meggyalázóit rendreuta- sitani. Pedig különösen Sátoraljaújhelyen kellene ügyelni erre, hiszen területén — mint határszéli városban — állandóan sürögnek-forognak más országbeliek is. Ezek aztán — nemzeti öntudatuk sokkal éretlebb lévén — örömmel ragadják meg az ilyen alkalmat arra, hogy rólunk alkotott lesújtó véleményüket — valljuk be: joggal — sulyosbilsák. Hej, pedig milyen gyönyörű a magyar nemzeti lobogó! Ha nem süt rája az Isten áldott napocskája, akkor is villog, szikrázik az a három pompás szín, a legtökéletesebb, ieg- harmonikusabb színösszeállítás: a piros-fehér-zöíd. Színeik varázsa költőket ihletett meg, a katonák százezrén késztelfe véráldozatra, vászna világolimpiászokon pattogott a sorozatos sportgyőzelmek büszke szelében s ime, 1947-ben akadnak még magyar emberek, akik e ragyogó trikolór helyett — mosogatórongyot aggatnak házaik falára. Több tiszteletet, több megbecsülést adjunk tehát nemzeti szimbólumunk legelsőbbikének: a magyar zászlónak! Tartozzunk végre már azokhoz a művelt nemzetekhez, amelyeknél a nemzeti zászló megbecsülése nem külső kényszerből, hanem a mélyebb, erőteljesebb egészséges nemzeti öntudatból fakad. Spectator, Missziós napok A Ferences Missziószövetség a közeljövőben missziós napokat rendez, Sátoraljaújhelyben. Egyelőre csupán annyit tudtunk meg, hogy a budapesti központot P. Károlyi Bernát ferences atya fogja képviselni, A páter Magyar- ország legjobb hitszónokainak egyike, és egyben a paokingí magyar missziós kerület megszervezője. Nagy érdekessége lesz még a missziós napoknak, hogy Síkno Tamás a kínai fiú is városunkban érkezik aki már magyarul is kitünően beszél s így ő maga is beszámolhat a kínai missziókról és hazájáról. Több vezető személy nyilvánosság elé tépése is várható. Tekintettel arra, hogy a misziós napok, de különösen a kínai fiú érkezése elé nemcsak Sátoraljaújhely hanem az egész Zeuplén megye nagy érdeklődéssel tekint, a következő számunkban részletesen számolunk be a missziós napok programjáról. Az Ipartestületi Dalárda hangversenye A 35 éves múltra visszatekintő Ipartestületi Dalárda f. hó 7.-én nagysikerű hangversenyt rendezett a városi színházban Várady Lajos karnagy vezetése mellett. A műsoron sok szép ének és zeneszám szerepelt. A negysikerü hangverseny műsorát gyarapitotta még a sárospataki Taniio képző Intézet énekkara Tóth Károly zenetanár zongorakiséretévei. A Független Ifjúság Országos Központjának vezetőképző tanfolyamai A Független Ifjúság Ors/.ágos Központja az ország minden területi egységén megrendezi vezetőképző tanfolyamait. Eddig a következő helyeken tartottak ilyeneket: Hódmezővásárhely, Orosháza, Miskolc, Szentes, Vecsés Szerdahelyi Judit és Gaál János színművész nagy sikert arattak. Tóth Tibor kegyesrendi tanár vezényletével a sátoraljaújhelyi Kamara- zenekar elismerésre méltót nyújtott. Pikéthy Tibor „Húmoreszk“ c. szerzeményét dr. Farkas Dénes piarista tanár mély érzéssel mutatta be. A befolyt tiszta jövedelmet jótékony célokra fordították, (Pest vm.) Szánk, (Komárom vm.) Nyíregyháza, Lengyeltóti, Vencsellő, Dunatöldvár, Csanádapáca, valamint Baranya vármegye négy községében. A tanfolyamok mindenütt nagy sikerrel folytak le és továbbiak szervezése van folyamatban. Hirdessen a Zempléni Kis Ujságtian A Független Ifjuság’Országos Központja kiadásában megjelenő Magvető Könyvtárnak osztatlan sikere van országszerte. A közelmúltban jelent meg ennek keretében A Független Ifjúság Működési Szabályzata. (Ára 2.50 Ft) A legújabb kiadvány Mikes Sándor: Politika szabadság cimü munkája. Ez a füzet két vezetőképző eló'adás anyagát foglalja magába és az értelmes parasztfiatalságnak egyszerű világos nyelven mondja el, hogy tni a politika és milyen az igazi, demokratikus, szabadságra vezető közéleti tevékenység. Személyi változások a Független Ifjúság Országos Központi vezetőségében B. Rácz István nemzetgyűlési képviselő, a Független Ifjúság országos elnöke lemondott tisztségéről. A Független Ifjúság Országos Tanácsa helyébe Mizsei Béla képviselőt választotta meg, aki a Nemzetgyűlés legfiatalabb tagja. Eddig a Független Ifjúság országos vezetőségében mint társelnök szelepeit. A Független Ifjúság Országos Tanácsának tagjai közül Varga József volt alelnök mondott le. Helyébe és a korábban megüresedett helyekre az Országos Tanács Béres Lajost, B. Rácz Istvánt, Solymár Istvánt és Tölök Pált hivta be. Újabb változások történtek a Magyar Kollégium Eegyesület vezetőségében is. A MAKE elnökévé a kollégium ügyeit vezető Intézőbizottság Ortutay Gyulát hivta meg. Helyettese Dobi Istváu lett. B. Rácz István alelnök és Varga József főtitkár lemondtak tisztségükről. Az Egyesület uj főtitkára Abód László', a Független Ifjúság országos titkára. A földmivelésügyi miniszter 5000 tonna tavaszi árpa és zabvetőmagot osztat ki az ujgazdák és az ínségesek között Az elmúlt gazdasági évben a mezőgazdaság súlyos aszálykárt szenvedett, ezért különösen az ujjonan föld- hözjuttatottak, de általában a régi gazdálkodók is árpa- és zabvetőmaggal nem rendelkeznek. Az Ínség enyhítésére Bárányos Károly földmivelésügyi miniszter úgy intézkedett, hogy 5000 tonna árpa és zabvetőmagot osszanak szét az újonnan földhözjuttatott és az Ínségben szenvedő gazdálkodók között. A fenti mennyiség az MSZK, a FOK és a Magyar Növénytermelési Hivatal közreműködésével kerül kiosztásra, a kerületi termelési miniszteri biztosi körzeteknek megfelelően. A gazdák a kapott vetőmagmennyiséget kölcsönképen kapják és azt természetben 20 százalékos többlettel az uj termes betakarítása után kell majd visszaadni az államnak.
