Zempléni Kisujság, 1947. január-november (1. évfolyam, 1-49. szám)
1947-02-09 / 7. szám
L. évfolyam 7. szám. Ára 50 fillér. Sátoraljaújhely, 1947. február 9. ZEMPLÉNI A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt ZemplénVármegyei Szervezetének Lapja Főszerkesztő: Dr. Búza Béla Felelős szerkesztő: Dr. Dubay István KÉT HIRT (B. B j olvastunk a legutóbbi napokban megjeleni ujságköz- leményekből, Romániával kapcsolatban, melyek igen élénk érdeklődést keltettek bennünk. Az egyik hir arról szólt, hogy Romániában a politikai pártok teljes békességben élnek egymással, s ez a békességes légkör nagyban elősegíti az egész ország nyugodt életét, a gazdasági élet egészséges fejlődését. Szemelvényeket közölt ez az újságcikk különböző párt- állásu lapokból, s mindegyikben a felelősségérzetet jelentő nyugodt és tárgyilagos hang csendült meg. Nem voltak ezekben céltalan pártviták, személyi támadások, ijesztő és nyugtalanító hírek. Természetesen nem tudjuk elbírálni, hogy ezek az idézett lapszemeivények átlagos és állandó közéleti légkört tükröztek é vissza, vagy csak véletlenül voltak ezek ilyen nyugodt hanguak. A tudósitó azonban ilyennek tünteti fel a romániai közhangulatot, s azt is megírja, hogy a pártélet és a parlamenti vita is ilyen modorban folyik le. Érthető, ha ezeket a híreket irigykedő érzéssel olvastuk, összehasonlítottuk vele a mi közéleti légkörünket, — összehasonlítottuk azt a hangot, mely a mi sajtónkat jellemzi, — gondoltunk azokra a szenvedélyes - párlvitákra, amelyek nálunk napirenden vannak, — gondoltunk azokra a nyugtalanító hirekre, amelyek itt is ott is csaknem állandóan megjelennek a lapokban és politikusok felszólalásaiban, s mindezekre való visszagondolás után szinte áhítozva kivánjuk a békés fejlődés feltételét jelentő nyugodt hangot, tárgyilagosságot, a szenvedélyek lehető ietompitását a sajtóban és a közélet más megnyilvánulási helyein. Ezeknél a megjegyzéseknél nem gondolunk csak bizonyos irányzatokra és pártokra, — általánosságban beszélünk, és nem kivánjuk kivonni a kritika alól azokat a kifogásolható közéleti megnyilatkozásokat sem, melyek a hozzánk felfogásban közelálló helyekről származnak. Szerelnénk ha jobbról balról egyaránt az a közéleti modor nyilvánulna meg, mely egyedül méltó egy fiatal demokrácia értelmes, komoly, dolgos és józan polgáraihoz. Ebben a légkörben tudhatna fejlődni és nőni nagyra a mi felfogásunk szerint ennek a fiatal népuralomnak uj ülíetésü fája. A másik érdekes hir, mely Romíniával kapcsolatban az utóbbi napokban megjelent, arról szól, hogy Románia hajlandó a közeljövőben megkísérelni egy vámuniós rendszert Magyarországgal, egyelőre próbaidőre. Ez a hir elképzeléseinkre különös erővel hatott. Mi régen is azon az elvi állásponton voltunk, hogy az önnálió vámterülethez való merev ragaszkodás nem jelentheti feltétlenül a nemzet igazi érdekeinek a szolgálatát. Úgy láttuk és úgy éreztük múltakban is, mikor Európa számtalan nagy és kis nemzet szigorúan lezárt vámsorompóival volt tele, hogy ez jelentheti talán az egyes államhatalmak politikai céljait, és szolgálhatja ezeket, de semmi esetre sem szolgálja a népek érdekét. Mi tehát a magunk egyéni felfogása alapján igaz örömmel olvastuk ezt a hirt. Abban a meggyőződésben vagyunk, hogy minden sorompó eltüntetése közelebb hozza egymáshoz a népeket, könnyebbé teszi elsősorban a gazdasági téren való érintkezésüket, — de ezen felül a kölcsönös megértést és kölcsönös megbecsülést is megteremtheti. — Mennyi keserűség, mennyi panasz tompulna el és csökkenne erejében, ha a népek egymásközti érintkezése, egymástól elszakadt ismerősök, barátok, rokonok találkozása lehetővé volna téve vagy legalább is meg volna könnyítve. Örömmel olvastuk tehát ezt A Nemzeti Bizottság és a Függetlenségi Frontba tömörült pártok f. hó 2.-án d, e. 11 órakor a Városi Színházban zsúfolt közönség előtt tartotta meg az ünnepélyt. A sátoraljaújhelyi Munkás-zenekar a Himnuszt játszotta el, majd dr. Orosz György a Nemzeti Bizottság elnöke méltatta a nap jelentőségét. Kovács Lajosné igazi művészettel szavalta el Dienes Lajos „Köztársasági ima a magyarok Istenéhez“ című költeményét. Az ünnepi beszédet Dankó István polgármester tartotta. Bacsányí János „A Látó“ című magas szárnyalásu költeményét Maár János a Független Ifjúság tagja adta elő mély átérzéssel. Dr. Tóth Tibor piarista tanár nagyszerű vezénylete meliett a Városi Szalon- zenekar „Bánk Bánk“ egyvelegét játszotta fegyelmezett ősz- játékban. Az Iparos dalárda Várady karnagy hozzáértő dirigálása mellett Kodály Kató- nadalát és Petőfi—Lányi Szülőföldem szép határa dalokat énekelte nagy tetszés mellett. Várnai Zseni „Köztársaság“ cimü nehéz költeményét Kenyeres lózsef szavalta dicséretre méltóan. Rózsalígetí „Hóvirág“ című magyar dalegyvelegét, majd a Szózat-ot játszotta a Munkászenekar, oly pompás összjáték- ban, hogy a hallgatóság toma hirt, és a magunk részéről szívből kivánjuk, hogy ez a kísérlet eredménnyel járjon, és legyen kiinduló pontja az emberek megbékülésének és egy boldogabb emberi korszak megteremtésének. bolva követelt még ráadást. Büszkék lehetünk a zenekarunkra, mert az Rózsalígetí karnagy vezetése óta annyit javult, mondhatjuk tökéletesedett, hogy felveheti a versenyt bármelyik nagyváros zenekarával. Megérdemlik a támogatást. Nyilatkozat A „Zempléni Népújság“ folyó évi február hó 9.-i számában „Dubay ur javíthatatlan" cim alatt egy Ízlésének megfelelő elmefultatásban foglalkozik velem s becsületemet sérti. A választ a bíróságnak kell majd megadnia, mert a sajtópert késedelem nélkül folyamaiba teszem. Dr. Dubay István. Párthir A parlament legutóbbi pénteki ülüsében a Kisgazdapárt képviselőinek paraszti tagozata egy kiáltványt tett közé, a parlament épületében előzőén megtartott gyűlésük eredményeként az ország dolgozó népéhez. A kiáltványban leszögezi álláspontját a mai politikai helyzet kapcsán elitéli az összeesküvést, erélyesen kiáll vezetői meilett s kijelenti, hogy nem enged éket verni maga és értelmiségi tagjai közé. Zemplénvármegye kisgazdapárti páitszervezete táviratilag jelentette be a miniszterelnöknek a kiáltvány tartalmához való csatlakozását. A Köztársaság ünnepe
