Zempléni Kisujság, 1947. január-november (1. évfolyam, 1-49. szám)

1947-11-30 / 49. szám

Ami Hekus Dönci bünlajstromából kimaradt... JCárom őzvegtjasszonnyal „váltott jegyet” és fosztotta ki őket egy évvel ezelőtt JCekus 5)őnci Sátoraljaújhelyen Kereskedelmi iskolai tanárnak adta ki magát a házasságszédelgö, aki Sátoraljaújhely után Miskolcon folytatta üzelmeit... Mészáros István, a Párizsi Áruházi kéjgyilkost heteken 'keresztül „futatta“ a fővárosi sajtó. A vo.t nyilaslegény, aki az Andrássy úti „hűség-házában“ tanulta ki a mesterségét és „szabadult" mint gyilkos, nagy karriert futott a pesti sajtóban. Heteken keresztül a lapok első helyén, ahol vezető politikusok és államférfiak szoktak nyilatkozni, jelentek meg a szenzációs híradások, az aiviiág és a sajtó dédelgetett kedvencéről aki már becenevet is kapott, „Hekus Dönciről." Ezekből a hiradásokbál sok mindent megtudtunk. Megtudtuk, hogy Hekus Dönci rendőr-; gyilkosságot is követett el, betört, csalt, lopott majd megszökött a Markó utcai fogházból, elfogták, halálraitélték, de fel nem akasztották. A napi sajtó már túlzásba vitte a Hekus Dönci kultuszt s jó, hogy arról nem emlékeztek meg az újságok hasábjain, hogy milyen is volt Hekus Dönci emésztése.!. Keveset tudunk azonban arról, hogy hogy élt és mit csinált Mészáros István, mielőtt a fővárosba került s iti a rendőrgyilkosságot és a Párizsi Áruházi kéjgyilkossá-; got elkövette. A „Zempléni Kis Újság“ munkatársának hosszas nyomozás után sikerült megállapítani, hogy Hekus Dönci 1946 tavaszán Sátoraljaújhelyen is járt, ahol különféle szélhámosságokat és sorozatos házasságszédelgé­seket követett el. Mint áltanár egyszerre három özvegyasszonynak ígért Ujhelyen házasságot • a vőlegény, mind a há­rom „boldog“ menyasszonyt kifosztotta s eltűnt Ujhelybői majd Miskolcon tűnt fel, ahol folytatta szélhámosságait. Egy áltanár három menyasszonya 1946 május volt, amikor egy fel­tűnően jólöltözött férfi jelent meg Sátoraljaújhelyen, aki csakhamar az érdeklődés középpontjába került s a pletykáló öregasszonyok mindennapos témája lelt. A férfi azzal vonta ma­gára a figyelmet, hogy egyszerre há­rom újhelyi özvegyasszonyt is kitün­tetett kegyeivel s naponta küldte ne­kik a virágot s egyébb figyelmessége­ket. Hogy honnan jött senki sem tuuta, csak annyit tudtak róla. hogy állítólag a kereskedelmi iskolában ő az uj könyvviteltanár, névszerinti Csá­szár István. Császár István azzal kezdte, sa~ újhelyi karrierjét, hogy albérleti la­kást keresett. Talált is egy szobái a főutcán egy kis családházban egy öz­vegyasszonynál. Az özvegyasszony elő­ször uem akarta a férfinek kiadni a síobát, de a „tanár ur“ — mert igy mutatkozott be — értett az emberek nyelvén s hamarosan megmagyarázta az özvegynek, hogy vele nem jár rosszul, mert nemcsak, hogy pontosan fizető jó lakója lesz, hanem termé­szetben is sok mindent fog lakásadó* nőjének juttatni. Végülis az asszony hagyta magát rábeszélni s a „*anár ur“ a szobát megkapta. Alig, hogy az uj bérlő lerakta koffereit és bement a városba úgy mond körülnézni, kifutó gyerek kopogtatott be a lakásadóuő ajtaján. A gyerek hatalmas kosár vi­rágot nyújtott át az özvegyasszonynak, melyhez egy névjegy volt csatolva. A névjegyen a következő állt: Kedves­ségért kedvességet Császár István kér. iskolai tanár... Másnap egy szekér fa került a la­kásadónő pincéjébe, majd sonka kol­bász és egyebek... Harmadnap a lakásadóna és az albérlő már együtt vacsoráztak s utána együtt sétáltak a szőlőhegyek felé... A negyedik na­pon a „tanár ur" már két gyűrűvel állított be és kijelentette, hogy egyet­len vágya, hogy az asszonyt feleségül vegye. Az özvegy, aki már túl volt a legszebb „férfikoron“ is nem sokat kérette magát s őrömmel mondta ki a boldogító igent... Csakhamar hire szaladt a városban a készülő uj frigy­nek. A kávézó nénik azonban gyanú­san dugták össze a fejüket és suttog­tak különféle furcsa dolgokról. „Megy a gyűrű vándorútra.. A városban azt beszélték, a keres­kedelmi iskola „uj tanáráról", hogy valóságos kékszakái és egyszerre több újhelyi asszonynak csavarta el a fejét. A „tanár ur“ főleg az özvegyekre ve­tette ki hálóját s mialatt lakásadó- nőjénes megkérte a kezét, Aranka özvegyasszonyt is sűrűn látogatta és halmozta el figyelmességeivel. Itt is virágokkal kezdte s néhány napon belül eljutott a kézfogóhoz, de baj volt a gyűrű körül, mert az inflációs időkben nem lehetett karikagyűrűt kapni. Az özvegy meghalt férje és saját karikagyűrűjét adta oda szerel mesének, hogy véséssé ál a beírást s alakitassa át a gyűrűt a saját kezére. A „tanár ur“ mindezt meg is tette, csak a gyűrűket „véletlenül“ a lakás­adónőjének vitte el s annak húzta áz ujjára. A „fiatal“ özvegynek, aki már ugyancsak nem volt az a kimondott tüzrőípattant menyecske pedig azt ha­zudta, hogy néhány napba kerül, amíg a gyűrű átalakítási munkálatait elvégzik. Arról azonban még a ká­vézó öregnénik sem tudtak, hogy a „tanárurnak“ még egy harmadik meny­asszonya is van, aki ugyancsak kapta a virágkosarakat és mint később ki­derült, ugyancsak mr.gr.3 ellenértékét adott a szerelemért... Eltűnik a vőlegény .. . Pontosan egy hétig volt Császár István állítólagos kereskedelmi iskolai „tanár ur“ Sátoraljaújhelyben s a he fedik napon azzal állított be elsőszá mu menyasszonyához, lakásadónőjéhez, hogy este vizitelni mennek a keres­kedelmi iskola igazgatójához, de előbb jöjjön vele a templomba; mert addig is, amíg hivatalosan házasságra lépnek, tegyenek egymásnak fogadalmat az is­tenházában. Az asszony, aki nem sze­rette a teatrális dolgokat, ettől az egy dologtói vonakodott, de végül is el­ment Császár Istvánnal a templomba. A vőlegény itt hangosan imádko­zott és kérte az Istent, hogy áldja meg eljövendő házasságukat, majd igy fejezte be fohászát: — „Istenem verd meg közülünk azt, aki a másikat elhagyja vagy megcsalja“ Az asszony elnevette magát, mire a vőlegény sértődötten vezette ki a templomból. Otthon nagynéhezen ki békültek, majd az asszony elment a fodrászhoz, hogy az esti vizitre kiszé - pitesse magát. Nagy volt azonban a boldog meny­asszony meglepetése, amikor hazament é3 a vőlegényt nem találta otthon. De még nagyobb volt, amikor reggelig, sőt másnap és harmadnap, sém jelent­kezett a „tanár ur.“ Lehullik a lepel.., A boldogtalanná vált menyasszony megunta a várakozást és felkereste a kereskedelmi iskolát, ahol az igazga­tótói érdeklődött eltűnt vőlegénye, Császár István „tanár ur“ után. Az igazgató kijelentette, hogy ilyen nevű tanára a saujhelyi kereskedelmi iskolának nincs és nem is volt s mel­lesleg megjegyezte:-rr Érdekes asszonyom, hogy On ma már a harmadik hölgy, aki ilyen nevű tanárt keres az iskolában. Az özvegyasszony most már rosszat sejtett és sietve igyekezett haza, ami kor az utón találkozott sorstársával, a másik özvegyasszonnyai, aki éppen őt akarta felkeresni, mert tudta, hogy Császár István tanár nála lakott. — Szervusz édes, éppen hozzád készülök, szeretném meglátogatni vő­legényemet, Császár István tanár urat, aki nálad lakik. Már három napja nem volt nálam, csak nincs valami baj A két asszony ezután percek alatt rájött, hogy házasságszédelgö karmai ba kerültek s most már sietve igye keztek otthonukba, ahol a iegfájdal masabb meglepetés várta őket, mert amikor a szekrényekben értékeik után keresgélni kezdtek, kiderült hogy ez is eltűnt, az is eltűnt. Az ékszerektől kezdve a ruhaneműkig minden elvi- heiőt magávalvitt az ál kereskedelmi iskolai tanár „menyasszonyai“ lakásá­ról. Hogy a szélhámos áiianár Császár István tulajdonképpen Mészáros István­nal a nemrég halálraítélt Párizsi Áru házi kéjgyilkossa', Hekus Dóncivel azonos, ez akkor derült ki, amikor az első számú menyasszony a rendőrség­re ment, hogy feljelentse szélhámos álvőlegényét. Az asszony az utcán ta íálkozott egy férfiismerősével, aki nem rég tért vissza hadifogságból. A férfi még nem tudta, hogy áz asszony pő túljárt a „vőlegénnyel“, csak emléke­zett rá, hogy néhány nappai ezelőtt látta öt egy volt fogolytársával Mészá­ros Istvánnal karoníogva menni az ut­cán. — Gratulálok nagyságosasszony az eljegyzéshez, jól választotta Mészáros Pistát, még a fogságból ismerem — mondotta a férfi, hogy kedveskedjen az özvegynek. Az asszony igy tudta meg, hogy a vőlegénynek még a neve sem ' igaz. A feljelentésnek természete semmi eredménye sem lett. Miskolcon is... V‘v. rV*--' A házasságszédelgö Mészáros Ist-r> ván—Hekus Dönci Ujhelybői elvezető útját nehéz volna követni. Mindössze annyit tudtunk megállapítani, hogy innen Miskolcra utazott, ahol mint ta­nító férkőzött egy uricsalád bizalmá­ba s egy hét alatt elcsavarta a család egyetlen leánykájának fejét, akinek szintén házasságot ígért. Egy kirándu­láson a család egyetlen komoly „va­gyonával" Leica fényképezőgépével felvételt csinált ifjú menyasszonyáról, majd másnap magáhozvette a gépet azzal, hogy beviszi a fényképészhez a filmeket előhívatni és többé nem tért vissza. A szerencsétlen miskolci kisleány azóta egy egészséges fiúgyermeknek adott életet... Ez csak két hét a szélhámos lelki- ismeretien házasságszédelgö többszö rös gyilkos Mészáros István—Hekus Dönci életéből, aki már régen meg­érett az akasztófára, vájjon mikor akasztják ? ( — ds. ) — Házasság Tamás Irén és Jasso András Sándor Sátoraljaújhelyen há­zasságot kötöttek. (M. k. é. h.) Priuszom van Bármilyen furcsán hangzik, de igy van, bevallom annak ellenére, hogy ezzel egyáltalán nem szoktak az em­berek dicsekedni. Én sem dicsekvés­ből mosdom, sőt inkább felpanaszolom, bízva abban, hogy panaszom eljut az igazságügyminiszterig. De hogy az igazság e legfőbb apostola is megs­értsen és főleg megsegitsen, hogy ne legyek kénytelen mint „megbélyeg­zett" járni az országban, röviden el­mondom „bűnözésemet“; A baj olt kezdődött, hogy a múlt rezsimben az ellenzéki sajtónál dol­goztam. így nem egyszer megtörtént, hogy nem volt egészen egyező a vé­leményünk, már mint a lapríak és a hivatalos kormányzatnak. Többek kö­zött egy alkalommal Gruber „test­vérrel“ volt egy kis hírlapi nézetel­térésem, melynek során Gruber sajtó utján elkövetett rágalmazásért, becsü­letsértésért be is pereit. A magyar királyi törvényszék B. XII. 12.462/942. sz. alatt hozott ítéletével a fenti vád­pontokban vétkesnek mondott ki, s 100 P pénzbüntetésre ité|t el. Ar ítéletet azonban már csak a felszaba­dulás után a magyar demokratikus bí­róság hajtotta végre, amikor ugyanis felszólitottak, hogy vagy fizessem meg a 100 pengőt, vagy ha ezt nem tet­szem 5 napra leültetnek. Kissé fur­csán hatott, hogy a demokratikus bí­róság végrehajt egy Ítéletet, egy bün­tetést, amelyet azért kaptam, mert a demokráciáért harcoltam és szembe- szálitam a nyilas eszmékkel s lelep­leztem Gruber „testvér“ „nemzet­mentő“ bűntetteit. Kicsit rosszulesett, de kényelemszerető ember vagyok, hát fizettem. Most azonban, hogy másodszor ta­lálkozom ezzel az Ítélettel, amelyik most már megbéiyegzően nehezedik rám, szót emelek, Tiltakozom az ellen, hogy az erkölcsi bizonyítványomból a hatóság kihúzta ezt a mondatot:» Er­kölcsi magaviseleté ellen rendőri szem­pontból kifogástalan“, kihúzták csak ezért, mert annak idején nem vallottam egyet Gruber „testvér" tanaival. Talán mégsincs egészen rendjén, hogy a demokratikus Magyarországon Gruber „testvér“ miatt iegyen egy újságírónak priusza! (—ny - ás.)

Next

/
Thumbnails
Contents