Zempléni Kisujság, 1947. január-november (1. évfolyam, 1-49. szám)
1947-02-02 / 6. szám
FELELET A Szociáldemokrata Párt helyi lapja kedvet kapott egyik budapesti laptársától, — s megkérdezi tőlem feleletet várva, hogy miért védtem a sátoraljaújhelyi népbiróság előtt dr. Szat- máry Dezsőt, a nyilasok főispánját és mit kaptam a védelemért? Hasonló kérdéseket kaptam már 1920-ban, amikor az akkori érdeklődők azt kiváncsiskodták, hogy miért védem a kommunista párt helyi vezetőinek kb. 80—90 százalékát, akkor, amidőn az abban az időben szintén nem volt népszerű feladatnak mondható? Mindkettő esetben mint ügyvéd jártam el, amint a védelemhez akkor sem volt semmi köze a képviselői minőségemnek, úgy most sincsen. Nem is tudok róla, hogy a népbirák a védői székben bennem mást látnának, mint az ügyvédi eskü alapján eljáró ügyvédet. Az orvos sem kérdezi a be tegtől, hogy mitől s kitől sebesült meg avagy milyen gondolkozásu egyén az előtte fekvő, hivatásszerűen gyógyít, ha lehet enyhíti a bajt. Dr. Szatmáry Dezső ügyvéd kollegám volt. Felkért arra, hogy vállaljam el ügyének védelmét En átnéztem az iratokat s láttam, hogy nagyfokú igazságtalanság történne, ha az ügyészi vád alapján, a bíróság alkalmazná azt a büntetési tételt, amelyre hivatkozás történt s amelynek maximuma halál. Eljutott a kezeimhez a sárospataki Szociáldemokrata párt egyik választmányi gyűlésének jegyzőkönyvi kivonata, mely az iratokhoz van csatolva s melynek tanusitása szerint a pártszervezet foglalkozott dr. Szatmáry ügyével s megállapította, hogy senki sem tud terhelőt ellene « „bár dr. Szatmáry jobboldalu beállítottságu volt, politikai elveit a nép vagy annak egyes rétegei ellen a gyakorlatban soha sem érvényesítette, mindig igyekezett másokon, — sokszor kimondottan baloldali személyeken — segiteni még főispán korában is. Közismert németgyűlölő volt s ez volt rugója sok cselekedetének is. A vezetőségi tagok szerint dr. Szatmáry sem hatalmával, sem más vonatkozásban nem követett el visszaélést és számos ténykedéséért Sárospatak lakossága csak halával gondolhat vissza reá". Hasonló szellemű Nyilatkozat-ot adott a sárospataki kommunista párt vezetősége is hozzátéve azt is, hogy nincs kifogása az ellen, hogy ügye elintézése után Szatmáry Sárospatakra visszatérjen. A sárospataki Nemzeti Bizottság is úgy nyilatkozott, hogy Szatmáry né- raetgyűlölfí volt s a nyilaséra alatt neki köszönhető a középületek épségben, maradása, a búza ingyenes szétosztása a népnek stb. Meg kell állapítanom, hogy a tárgyalás folyamán az adott nyilatkozatok valónak bizonyultak s bírói megállapítást nyertek azzal, hogy Szatmáry- nak semmi más bűne nincs, minthogy elfogadta a fó'ispáni kinevezést, semmi súlyosító körülmény nem volt észlelhető terhére, kizárólag csak mentő 2 ZEMPLÉNI KIS ÚJSÁG. körülmények, melyek tanusitjak azt is, hogy élete kockáztatásával igyekezett és segített is a polgártársainkon. Éppen ezért a biróság a megengedhető legkisebb büntetést szabta ki s halál helyett 2 évi fegyházra Ítélte. Az Ítélet ellen a népügyész kötelezettség- szerüen fellebbezett de a budapesti népfó’ügyész az iratok átvizsgálása után, a fellebbezést visszavonta s igy az itteni biróság döntése jogerős lett. Hogy mennyire megérdemelte a védelmet Szatmáry, a következőket ragadom ki a megáliapitott tények kö- ~zül. Amikor kinevezték főispánnak, s egyes régi jóismerősei emiatt szemrehányást tettek neki, ő azt a kijelentést tette, hogy nem tudott kitérni a nyilas parancs elől, de megfogadta, hogy az egész működése arra fog irányulni, hogy megyéje lakóin segítsen. ígéretének eleget tett. O akadályozta meg, hogy Sátoraljaújhelyben a villanygyárat felrobbantsák, hogy a gyógyszerkészleteket, a kórház berendezési tárgyait, közte a röntgengépet elvigyék, ő akadályozta meg, hogy a sárospataki főiskolai könyvtárat felrobbantsák, igyekezett a hid rombolást is megakadályozni, erre Ígéretet is kapott, de megszegték az Ígéretet. Több száz leventét a németek útba indítottak Németország felé s már Miskolcig el is vitték, ő utánuk ment és visszahozta őket s igy nem tudták a németek harcba vélni őket. Falvaknak, ahol a németek rekvirálni akartak, egy nappal előbb megizente, hogy hajtsák az állataikat az erdőbe s igy mentsék meg azokat a németek elől. Kivétel nélkül mindenkit felmentett a katonai szolgálat alól, aki hozzáfordult s egyben megkérdezte az illetőt, hogy nincs e még valakije akit fel akar mentetni mert azt is felmenti. A Gestapo erélyes követeléseire is megtagadta az úgynevezett „Fekete könyv" kiszolgáltatását, melyben fel voltak sorolva a baloldali elemek s amely könyv kiszolgáltatása esetén az ott szereplőkre nézve a legborzalmasabb sors vart volna. Részt vett a sárospataki „tizes“ bizottság gyűlésén, ahol csak a baloldaliak voltak s nem hogy nem jelentette fel őket, hanem a segitsegét Ígérte meg. De nem folytatom tovább s mert nekem hivatásom teljesítésében csakis a lelkiismeretem lehet dőniő tényező s mert az ma is helyesli ezen tettemet, úgy nem bántam meg, hogy védtem egy olyan embert, aki formai bűne mellett embertársaival, fajra, vallásnemre való tekintet nélkül, jót tett s nagyon sok tragédiát elhárított annak dacára, hogy szabotáló s nyílt cselekményei nyomában ő reá várhatott volna a legnagyobb büntetés. Egyébként a védelem dicsősége elsősorban a szociáldemokrata s kommunista pártot il* leti meg, mert — a fentiek szerint — ebben engem megelőztek. Az ügyvédnek munkájáért díjazás jár. Büntetőügyekben a felek ennek összegét egyezkedéssel állapítják meg. A jobban keresett ügyvédek rendszerint többet kérhetnek s kapnak. Tehát semmi tagadni valóm nem volna, ha az ügyön jól kerestem volna. A valóság azonban az, hogy Szat- máryvai sem a védelem elvállalásakor, sem későbben költségről nem is beszéltem. Amikor az ügy elsőtökön befejeződött, eljött hozzám az egyik rokona s közölte, hogy a költségeket ő akarja rendezni, egyben kérdezte, hogy mennyit számitok. £n azt roonegyes budapesti újságíróknak elragadtatása olyan személyek irányában, akiknek „tüneményes kiugrása“ fényes karrierje meteorként ragyog a nagyvilágban. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy minden tiszteletünk és hódolatunk korunk kimagasló alakjaié, ám cseppet sem osztjuk ujságirő- társaink elgaioppirezott enthusiasmu- sát, amellyel ezeket a nagyságokat körültömjénezik, körülnyaidcsgatják. Bár „copyright by Europa Riport and Szivárvány", mégis idciktatjuk annak a riportnak gasztronómiai vonatkozású részét, amely „Ebéden Korda Sándorral és öt titkárával Párisban" címmel jelent meg egyik fővárosi képeslapunkban:.., „Kagylót eszünk, rajnai fehér bor csillog a csiszolt poharakban. Rántott békacomb a következő fogás... Negyed- méteres szivarral kínál. Aranygyűrű öleli körül a szivart: Havannában készítik számára ... „Ugyancsak a Szivárvány permetezi be az ízléstelen rek'ám rikító színeivel Révész Bélát, akinek világrengető müvéből, „A béke anatómiájáéból „uj Bibliaként" citálgatnak idézeteket „számos ame- tikai templomban." Az “Uj Magyar» ország“ Rabinovitsch Georges-ről, a béketárgyalások zseniális tolmács- virtuózáról ir lelkendező cikket azzal a konklúzióvá), hogy széles e világon nem akad ember, aki 2 Rabino- vitscs „káprázatos produkciójáért járó havi 3.000 dollár honoráriumot irigyelné. Csodálkozásunk a paroxismusra Nyilatkozat. Alulírott kijelentem, hogy a helybeli MaDISz-nak tagja rém voltam és nem is vagyok. A 8 tagú intézőbizottságba meg nem választhatott a helyi MaDISz, mert gyűlésükön részt nem vettem és a gyűlésen elnöklő tagnak, ki hozzám jött, a gyűlés előtti napon kijelentettem, hogy a MaDISz ban a tisztséget nem vállalom el. Különben 1945 decemberétől a Független Ifjúságnak tagja vagyok. Sátoraljaújhely, 1947, I, 25. Nyirkos Gyula. dottam, hogy 12 forintot, mert ennyit adtam ki a meghatalmazás bélyegére, más dijat nem számítok, mert van koS- legalitás s én egyik kollégámat védtem. Megkaptam a köszönetét cs a 12 forintot végkiegyenlitésül. Dr. Dubav István hág, mert nem tudjuk megérteni, mi akar ez lenni .-Ízléstelenség, igazgatás, vagy egyszerűen bárgyuság..? Vég nélkül csodálkozunk azon, hogyan lehetséges az, hogy a szociálist« rendszer diadalmas előretörése idején, tehát manapság akadhat olyan újságíró, aki „rajnai fehér bor, rántott békacomb és gyűrűs szivar“, valamint havi 3.000 dolláros jövedelmek feletti elragadtatását nemcsak hogy nem rejti véka alá, hanem ellenkezőleg nyomtatásban, nyilvánosan is kifejezéste juttatja! Hát vannak, léteznek Magyarországon még ma is olyan emberek, akik az ország súlyos gazdasági gondjaitól elvonatkoztatva a kapitalista rendszer fonákságait és tulhajtásait tálalják fel émelyítően izetien, poshadl garnirunggal körítve. Vájjon tudnak-e, hallottak-e már valamit ezek az újságíró urak a földreformról, a nagybirtokok szétosztását', mammutjövedelmek megszüntetésétől, a vállalatok szocializálásáról s ha igen, vájjon kialakult-e meggyóződéses álláspontjuk ezekkel kapcsolatban? Mert szerény nézetünk szerint Magyarországon a kollektivizmuséit, a radikális szocializmusért, Párisban és Amerikában pedig individuumok mammutjövedelmeiéit s lucullusi életformájáért rajongani, egy kissé — hogy is mondjuk? — no igen, egy kissé talán mégis csak összeférhetetlen dolog!? A február hó első napjaiban meginduló költségvetési vitában a Miniszterelnökségi s azzal kapcsolatos kisebb tárcák (államfői, nemzetgyűlési, állami adóságok, nemzetközi kötelezettségek, békeszerződést terhek, állami közigazgatási nyugellátás, legfőbb állami számvevő- szék, közigazgatási biróság, mí- niszterelnökhelyettesek és allam- miniszter) előadót tisztségének ellátásával dr. Dubay István képviselőnk kapott megbízást. felhívjuk a hirpi «KELMÉT, HOa HIRDETI! sokét a vajpi■TÍR3i CIMEI2ÉK Sárospataki megafon. Visszatetszést kelt Spectator.
