Zempléni Kisujság, 1947. január-november (1. évfolyam, 1-49. szám)
1947-08-24 / 35. szám
2 Ha magyar vagy szavazz a Kisgazdapártra I 2 Állati kegyetlenséggel irtottak ki egy családot Mádon. Ez a bácsi ölte meg anyukámat... vádolja a His BorcsiH Csaba a falu legjámborabb emberét Csak bosszúból gyilkolhatták le Borcsik Jánost, feleségét és 9 éves kisfiát Huszonöt embert vettek őrizetbe, de a gyilkos még nem került kézre \. * R Megdöbbentő' bestiális kegyetlenséggel elkövetett hármas gyilkosság történt Mádon. Vasárnap- tói hétfőre virradó éjjel ismeretlen tettes vagy tettesek állati kegyetlenséggel meggyilkolták Borcsik János 52 éves kertészt, annak 37 éves másállapotban lévő feleségét és 9 éves kisfiát. A rémdráma Borcsik-Szilvásvölgyben lévő egy szoba konybás kerti házában játszódott le. A hármas, illetve négyes gyilkosságot Korotnai Mihály és testvére fedezték fel, akik isszonyatos felfedezésüket jelentették Laborczi József főjegyzőnek s a jegyző értesitette a tállyai és a szerencsi rendőrséget A rendőrség a helyszínen megállapította, hogy Borcsik Jánost manlicher puskával lőtték le, majd hét szúrást ejtettek testén. Borcsik feleségét, a negyedik hónapban lévő fiatalasszonyt, hat késszurással gyilkolták meg, mig a 9 éves kisfiút, közvetlen közelről a gyermekágyban lőtték homlokon. A lövés valósággal szétloccsan- tóttá az ártatlan gyermek fejét. , A gyilkos, vagy gyilkosok semmit sem vittek el a házból, igy a nyomozás arra következtet hogy nem egyszerű rablógyilkosság esete történt, hanem Borcsík János és családja bosszúnak lettek áldozatai. Csodálatos véletlen folytán a Borcsik családból két kis gyermek, akik jelenvoltak, de aludtak szüleik és testvérük lemészárlásánál, az ötéves Csaba és a kétéves Ilona életben maradtak. Valószínű, hogy a gyilkos, vagy gyilkosok nem vették észre az alvó gyerekeket. A gyilkosok nem vittek el semmit, de nem is hagytak hátra semmi áruló jelet, amelynek alapján a nyomozás elindulhatna és a minden emberi mivoltukból kivetkőzött, szinte a szadizmus határain mozgó bűntény elkövetőinek nyomára vezetne. A rendőrség mindent megtesz, hogy az elvetemült gyilkost, vagy gyilkosokat kézreke- ritse. Eddig huszonöt embert állítottak elő, akik gyanúba vehetők a szörnyű családirtás elkövetésével, de pozitív bizonyíték még egy ellen sincs. holdas gyümölcsöst, a borházat, ahol a borzalmas dráma lejátszódott. Később belépett a kommunista pártba, de nem ártott senkinek, s néhány héttel ezelőtt kilépett a pártból. Nem voltak ellenségei, s csodálatosképen mégis minden jel arra mutat, hogy bosszúból gyilkolták meg. A borzalmas családirtást, mint a főKét kis árva és három koporsó... Az augusztusi napfény forrón tűz a mádi házak között, araikor Szent István napján megérkezünk a községbe. Döbbenetes szenzációja van a különben, békés csendes kis községnek, most temetik a meggyikolt Borcsik Jánost, feleségét és kisfiát. Megkondui a falu harangja, s az emberek ünneplőbe öltözve lehajtott fejjel hosszú sorokban igyekeznek felfelé a domboldalon a község temető- kertjébe. Még mindig azokról a borzalmakról beszélnek- melyek a szilvásvölgyi kis családi házban lejátszódtak. A temetőn a temető bejárata előtti tisztáson három koporsó van. A ko porsók körül sok-sok ember, főleg asszonyok, leányok, de sok a férfi is. itt van a fél falu, aki csak tehette eljött. Egy ezüstre és egy feketére mázolt puhafa koporsóban fekszik a meggyilkolt anya és apa, s a kettő közül emelkedik ki a kisgyermek ezüst koporsója. melyben Borcsik Tibor az alvásból felriasztott gyermek alussza örök álmát. A koporsókat mezei virágok borítják, a falu népe hozta. Az anya koporsója oldalán lévő székeken töpörödött fejkendős öregasz- szony zokog a meggyilkolt Borcsikné édesanyja Sándor Józsefné. Mellette sirdogálnak Borcsikné iestvérhugai. Az egyik szőke asszony ölében kékszemü göndöthaju kisleány ül, az árvánma- radt kétéves Ilonka. Hirtelen készített fekete ruhácskáját simogatja, s játszik az anyja koporsóját boritó virágokkal. Kis gyermekagya még nem tudja felfogni, hogy mi történikitten, még nem tudja mit jelent az, hogy nem érzi többé az anyja forró ölelését, s apja féltő simogatását. .. A másik szőke asszony vézna kisfiút a másik árvát az ötéves Csabát tartja az ölében, a gyermek csendesen ül szemei szinte rátapadnak a bárom koporsóra csak a jó isten tudná megmondani mire gondol... jegyzőtől megtudjuk, — aki részt vett a vizsgálat lefolytatásában — Borcsik egyik távolabbi szomszédja, Korotnai Mihály és testvére fedezték fel. Hétfőn reggel 6 óra tájban Korotnai egy hordós szekérrel jött át Bercsikékhoz vízért, A ház küszöbén üldögélt a kis Csaba és Ilona. Korotnai megkérdezte a kisfiút: — Anyukátok, apukátok hol van? — Anyuka és apuka meg vannak halva, bent feküsznek — válaszolt egykedvűen a kisfiú, majd zsebébe nyúlt, kivette az ajtókulcsot, s felyította az ajtót. Korotnai nem akart hinni a gyermeknek, betekintett. A konyhában hatalmas vértócsában feküdt Borcsik holtteste. Korotnai fellármázta a szomszédokat s azokkal együtt mentek be házba. A konyhában a gyermekágyban szétroncsolt fejjel vérbefagyva találták Borcsik 9 éves Tibor fiát, mig a szobában az ágy előtt összekuporodva merevedett Borcsikné holtteste. Korotnai szörnyű felfedezéséről értesítette a jegyzőt, s még a délelőtt folyamán megérkezett a tállyai és szerencsi rendőr >ég. Mi történt a Borcsik házban? „Csak mégegyszer lássam őket7’ Az emberek némán állnak a három koporsó körül. Csend van, döbbenetes csend csak az öreg Sándorné zokog fel néha... A nap forrón tűz s az émelygős, kesernyés hullaszag ösz- szevegyül á virágok édes illatával, szinte ki’birhatatlan. A pap késik, vagy a gyászoló gyülekezet jött tulkorán. Az öreg Sándorné reszketve emelke dik fel a székről kitárja kezeit s el- csukló hangon zokogja; — Nyissátok fel a koporsót, csak még egyszer akarom látni őket. Hiába beszélnek az öregasszonynak, addig sir* rimánkodik, mig felfeszitik a koporsót, de csak kettőt, az anyáét a kisfiúét. A kép isszonyatos. A szemfedőnek használt asztalteri* tők fellebbennek: Borcsikné szenvedéstől eltorzult, sovány kis arcából félig nyitott szeme riasztóan mered a körül- állókra. Még rettenetesebb kép tárul a gyászolók elé a gyermekkoporsóból, ahol a felismerhetetlenségig szétroncsolt Borcsik Tibor holtteste fekszik. Az anya a nagyanya, az öreg Sándorné ájultan roskad össze. A koporsókat gyorsan leszögezik. Megérkezik a református pap. A gyászszertartás után a három koporsót leengedték közös sírba. es „Anyuka és apuka meg vannak halva” A falu népe kisebb csoportokban vonul el a temetőből. Nem esik másról szó köztük, csak a szilvásvölgyi drámát tárgyalják. Borcsikról beszélnek. 1944-ben került Mádra Zalaegerszegről, Illésházy tábornok hozta kertésznek. Múltjáról nem sokat tudnak, mindössze annyit, hogy több nyelven beszélt, egyesek szerint elszegényedett uricsalád gyermeke, a bátyja valahol főjegyző volt a környéken, mások meg azt is tudják, hogy kint járt az idegenlégióban. Illésházy később elbocsátotta állásából s ma is perben állt vele. A faluban mindenki szerette Borcsikot. — ívott, de azért jó ember volt. Nem ártott senkinek — mondják mindenfelé. A felszabadulás után Borcsik tolmács volt és igen sok emberen segített. Később tagja volt a Földigénylő Bizottságnak, itt is csak jót tett. Ekkor kapta meg a szilvásvölgyi másfél A rendőri vizsgálat megállapította, hogy Borcsikék vasárnap estefelé bementek a községbe, ahol a moziban megnézték a „Boldog idők“ c. magyar filmet, mrjd utána látogatóban voltak Novákéknál. Kb. 11 óra után térhettek haza. Hogy ezután mi történt a lakásnak berendezett bórházban, az egyenlőre a halálház titka. A borzalmas családirtás részleteiről csak feltevések vannak s ezek a következők: Mikor Borcsikék hazaértek a gyerekek már aludtak. A házaspár is csakhamar nyugovóra tért. Fél kettő lehetett, amikor valaki kopogtatott az ajtón — a boncolás szerint ugyanis két óra után állt be a halál — valószínű, hogy Borcsik a kopogtatót ismerte, mert sem az ajtón, sem az ablakon az erőszakos .behatolásnak semmi nyoma nem lelhető fel. Borcsik nadrágot húzott s beengedte a gyilkost, hogy mi játszódott le a két ember, vagy esetleg több ember között, az sincs megállapitva. Tény az, hogy a fegyver eldördült s a golyó oldalról érte Borcsikot, érintette a szivet, a hátán jött ki s belefu rodott a szekrénybe ahol megtalálták. Valószinü, hogy a iövés zajára ébredt fel a konyhában alvó 9 eves Tibor, aki esetleg felismerte a gyilkost és ezért kellett meghalnia. Eldördült a második iövés is s ez már egészen közelről és szétvitte az álmából fel* ébredt gyermek fejét. Ekkor ébredhetett fel Borcsikné, aki kiszaladt a konyhába, hogy megnézze mi történt, A gyiikos azonban a zajra figyelmes iett, eléje sietett és a szobában találkoztak. Lehet, hogy az asszony rá is támadt a gyilkosra és ez azért nem tudta használni fegyverét, de az is lehet, hogy nem volt már tölténye. Egy biztos, a gyilkos kést rántott és hatszor egymásután az asszony hátába döfte. Mindegyik szúrás halálos volt. A borzalmas vérengzés után a gyilkos nem nézett körül, ugylátszik menekülni akart s igy nem vette észre, hogy az ágyban még két gyermek alszik. Mikor kifelé tártott a gyiikos, a konyhában a földön még vergődött Borcsik s ekkor adta meg bét szúrással a kegyelemdöféseket. Ezután elmenekült. A rendőrség csak a holttesteket és a két kilőtt hüvelyt meg a golyókat,találta meg, amelyekről megállapították, hogy manlicher fegyverből valók, de hogy ki és miért követte el a borzalmas bosszút, ez még nem tudta a rendőrség megállapítani. „Ha megmondom agyonüt SS Qzv. Kundra Istvánná portáján vagyunk. O vette magához a két kis Borcsik árvát, amíg a nagyszülők majd elviszik. A kis Csaba szemben ül egy széken, s beszélgetünk. Szenvtelenül beszél az öt éves gyermek, mégcsak annyi érdeklődést sem mutat, mintha valami játékról beszélne. Lesüti szemeit, fél, s nehezen válaszol a kérdésekre. Egy kis cukor azonban megoldja a gyermek nyelvét. Feltesszük az első kérdést — Tudod e, mi történt anyukáddal és apukáddal? — Megölték, válaszol egyszerűen. — Ki ölte meg — hangzik a második kérdés. — Ha megmondom, agyonüt, — válaszol szinte suttogva a gyermek. Próbáljuk megnyugtatni, ne féljen, nem bántja senki, mi többen vagyunk
