Zempléni Kisujság, 1947. január-november (1. évfolyam, 1-49. szám)

1947-08-10 / 33. szám

Kimaradt a választói névjegyzékből? hogy a magyar népnek égy kötelessége van: dolgozni, áldozatothozni a demok­ratikus állam berendezkedéséért. Ne kacsintson senki jobbra, mert a saját és a nemzet életét teszi kockára. A továbbiakban Fiió Sámuel a pa rasztság és az értelmiség együttműkö­désének szükségességét hangsúlyozta, a demokratikus fejlődésben mindenki megtalálja az érvényesülés lehetősé­gét, paraszt, ipari munkás, értelmiség egyaránt. Kihangsúlyozta, hogy a földrefor­mot nem egyes pártok csinálták, a földet a magyar nemzet a demokratikus kormányzat adta a népnek. Filó Sámuel beszédét azzal fejezte be, hogy a választási küzdelmet egy­más tiszteletbentartásával a nép ér­dekeiért kell lefolytatni, hogy min­denki a maga helyén dolgozhasson, szabad hazában, szabad magyarok le­gyünk. A nagysikerű választó gyűlés dr. Búza Béla elnök szavai után a Szó­zat eléneklésével ért végett. Szemben a koalícióval és a választási szövetséggel A választási szövetséget tudvalévő­én a koalíciós pártok vezérei és ve­zetőségei hozták létre. Itt nincs baj, sem a koalició, sem a választási szö­vetség körül és reméljük, hogy a jö­vőben sem lesz. Ellenben annál több baj mutatkozik az egyes vidékeken a pártok egyszerű sorkatonái a kisembe­rek körében. Ha valamilyen funkciót kapnak túlbuzgóságukban már nemcsak hogy túl lépik a koalició és a válasz­tási szövetség szellemét, hanem egye­nesen szembehelyezkednek azzal. Csak egynéhány esetet sorolunk itt fel, abban a reményben, hogy a pártok vezetői a jövőben kioktatják megbízottaikat és hasonló kilengések­re nem kerül sor Sátoraljaújhelyben a Táncsics-tér környékét járó összeiró biztosnő különös előszeretettel kérdez' geti ki az embereket s többek között arról is, hogy milyen pártba tartoznak. A válasz rendszerint ez volt, hogy nem vagyok egyetlen pártnak sem a tagja. A túlbuzgó összeiró erre leg­szebb ékesszólásáva! megmagyarázta, hogy az illetőnek nem lesz szavazati joga, sőt azt is megmagyarázta, bogy ebből milyen hátrányok származhatnak később, majd végül előhúzott egy ivet amelynek az a csodálatos varázsereje volt, ha azt aláírják, természetesen a fenti bajok megszűnnek. Az ivet legtöbben aláírták, mely nem volt más. mint belépési nyilatkozat az egyik munkáspártba. Sárospatakon a szavazatszedő bizottság az egyik Auswitzból visszatért deportáltról meg­állapította, hogy nincs szavazati joga, mert nyugatos és benne volt a Front­harcos Szövetségben ... Göncön gazdanapot tartottak, melyen az ünne­pi beszédet egy államtitkár mondotta és utána Szebeni András pálházai gazda szólalt fel. A gazda beszéde nagy tetszést aratott, az államtitkár Dr. Pongrácz Aladár miniszterel­nökségi államtitkár a Független Kis­gazdapárt országos választási veze­tője a következő rendkivüii nagyjelen­tőségű nyilatkozatot tette-. — A tisztesség, jó magyarság, a becsületes, fenntartás nélküli demo­krácia, az emberseg és szociális igazság gondolatainak jegyeben a ko­külön gratulált is neki. A jól sikerült Gazdanapon nagy evés, ivás is volt és mikor a vendégek elmentek Sze­beni Andrást a rendőrség őrizetbe vette, a nagy tetszést aratott beszéde miatt... Hercegku^on a sváb lakosságot azzal rémisztgetik egyes politikai pártok kiküldöttei, hogy az egész községet kitelepítik, ha nem szavaznak az ő pártjukra. Hasonló panaszok érkeznek más községekből is. Egyes helyeken a túl­buzgó agitátorok, már a földet is visz- sza akarják a paraszttól, ha nem rájuk adja a szavazatát. alició történelmi szükségességének őszinte elismerésével, a „megfelelő embert, a megfelelő helyre" elvnek vallásával, a reakció és korrupció el­leni határozott állásfoglalásával, elvi és minőségi sikon a maga félreért­hetetlen programjával vesz részt a Független Kisgazdapárt a jelenlegi or­szággyűlési választási küzdelmekben. Legjobb sütemények és fagylaltok cukrászdában M O Z I-IC O Z Tisztesség, jó magyarság, demokrácia A tiszta választás büntetőjogi védelme A kormány mindenképpen tiszta vá­lasztásokat akar. Ennek az elhatáro­zottságnak nyomatékot adnak a válasz­tási törvény 56—57. § ai, melyek a választások büntetőjogi védelmétől ren­delkeznek. Rendelkezés van arról, hogy aki a végett, hogy akár ő maga, akár más a törvény ellenére választójogot nyerjen vagy ne nyerjen, avagy jogát elveszít, se, hamis okiratokat készíttet, okirato­kat használhatatlanná tesz, hamis val­lomást ad, vagy másokat jogtalan cse­lekedetekre rábírni törekszik 2 évig terjedhető fogházzal büntetendő. Ha pedig ezen cselekedeteket közhivatal- nők követi el, 2 évi börtönig terjed­het a büntetése. Ha az összeiró bizottság elnöke, tagja vagy közege a névjegyzék ösz- szeállitásánál valakit a választók közül törvényellenesen töröl, illetve kihagy a névjegyzékből, ugyancsak 2 évig terjedhető fogházzal büntetendő. Az 59. § szerint. „Aki abból a célból, hogy a választó valamely lajst­romra szavazzon, vagy ne szavazzon vagy a szavazástól tartózkodjék, be­csületében megsérti azt, bántalmazza, vagyonában vagy keresetében jogta|an hátránnyal sújtja“ — I évig terjedhető fogházat kaphat. Ugyancsak hasonlóan bűnhődik az, aki ilyen cselekménye­ket követ el utólag azért, mert valaki másként szavazott, mint ahogy ő akarta. Ha ilyeneket csak megkísérelnek, az is büntetendő. Aki vészhir, álhir, rendzavarás, vagy megfélemlítés révén a szavazót befolyásolni igyekszik, ugyancsak I évig terjedheiő fogházban részesítendő. fia ezeket a cselekményeket köz­hivatalnok követi el, büntetése 2 évig terjedhető börtön. Aki a választók és a választás ered­ményének befolyásolása céljából vala­mely képviselőjelölt személyére, ma­gánéletére, családi vagy vagyoni vi­szonyaira vonatkozó valótlanságokat ko­hol, vagy hiresztel, vagy ilyen valót­lanságokra utaló kifejezést használ, I évi fogházban részesülhet. Aki abból a célból, hogy képviselő jelöit a választásban részt ne vehessen hamis bkiratokat készít és ilyenekkel dolgozik, vagy valódi okiratok kiszol­gáltatását megtagadja, hamis vallomást tesz, --- ha az nem súlyosabb termé­szetű — két évig terjedhető fogházat kaphat. Büntetés éri azt, aki más neve alatt szavaz. Ugyancsak aki a választás ered­ményét meghamisítja, vagy a válasz­tást meghiúsítani igyekszik. A 68. § szerint; aki szándékosan tudomást szerez a választó szavazatá­ról a választás titkossága elleni vétsé­get követ el.' Ha ezt a cselekményt a szavazatszedő bizottság tagja követi el, Választásra készül fel az ország. A népünk most eldönti a sorsát. Ha magyet vagy, nem szavazhatsz /másra Csak a Független Kisgazdapártra. Bort, búzát és rég várt békességet, vagy annak elkövetéséhez segélyt nyújt 1 évig terjedhető fogházzal bünteten­dő, ha pedig csupán mással közli az igy nyert tudomását a szavazásról úgy hat hónapi fogház a büntetése A szavazók összeírására hivatott kö­zegek akik áz előirt szabályokat, érte­sítéseket, batáridőket szándékosan és hanyagul nem tartják be, zavarják vagy veszélyeztetik a szavazás rendes me­netét 6 hónapi fogházzal sujtandók. Még nagyon sok visszaélést felso­rol a törvény, melyeknek elkövetőit szintén szigorúan büntetik Természe­tesen, ha súlyosabb esetekről van szó akkor a büntető törvény egyéb ren­delkezései sújtják a bűnöst. Az a választó, akit a sérelem ér, mint sértett járhat el, ami azt jelenti hogy ha a hivatalos vádoló hatóság nem vállalná a vád képviseletét ő ma­ga megteheti. A cselekmények elbírá­lása a bíróság hatáskörébe tartozik. A feljelentést a választás befejezésétől számitott 30 nap alatt kell megtenni, ha az nem súlyosabb természetű. Kisgadapárt mind megadja néked, Ha magyar vagy, nem szavazhatsz [másra Csak a Független Kisgazdapártra. „Falu végén faragnak az ácsok“' c. közismert csárdás dallamára. Tiszta választásokat! A választások tisztaságát mind a négy koalíciós párt egyöntetű aka­ratából biztositani kel!. Mind a négy párt vezetősége hitet tett a tiszta vá­lasztások mellett. Minden pártnak ebből kifolyólag arra kell törekednie, hogy a választások tiszták legyenek. Ha valahol mégis visszaélés mutatkozik, ami a választások során elő szokott fordulni, ez nem eredhet másból, mint egyes beosztott tisztviselők, vagy pedig valamely párt funkcionárusanak egyéni kezdeményezéséből. A Füg­getlen Kisgazdapárt éppen ezért felhívja az ösrzes pártszervezeteit, hogy ahol bármilyen a törvénnyel ellenkező intézkedés történt volna, azt azonnal jelent­sék a választási irodának, hogy a pért vezetősége a szükséges intézkedést meg tudja tenni. Választási naptár Augusztus 10. 14 h-ig. Az összeíró bizottság az ideiglenes választói név­jegyzékei és a visszautasítottak név­jegyzékét és ezeknek megfelelő pél­dányait e rendelet 8. §-ban előirt szerveknek, továbbá az összeiró biz­tosoknak (bázmegbizottaknak) meg­küldi. Augusztus 11 7 h. A névjegyzék és visszautasított személyek külön jegy­zéke közszemlére tétel céljából a rendelet 8. §-nak 2, bekezdésében meghatározott hatóságok rendelkezé­sére kell, hogy álljon. Augusztus 11—13-ig reggel 8 h-töl 2U h-ig. Budapesten a kerületi elül— járó, városokban a polgármester, köz­ségekben a községi elüljáróság kö­teles a hozzá megküldött névjegy­zéket és a visszautasított személyek külön jegyzékét a kerületi elüljáró- ságon, városházán, illetőleg község' házán szavazókörök szerint csopor­tosává augusztus II, 12 és 13. nap­ján naponta reggel 8..IÓI 20 h-ig mindenki számára hozzáférhető he­lyen közszemlére kitenni. Az ideig­lenes névjegyzékből való kihagyás miatt bárki felszólalhat augusztus II- től 18-ig bezárólag. A felszólaláso­kat a központi összeiró bizottsághoz kell benyújtani, mely a benyújtásról elismervényt köteles adni. A köz­ponti összeiróbizottságnak 1947. év augusztus II-tői kezdve kell hala­déktalanul megkezdeni a felszólalá­sok elbírálását. Augusztus 19. A felszólalások elbírá­lásét a központi összeiró bizotiság megkezdi és azokat augusztus 26-ig be kell fejezni. A határozatot rá kell vezetni az összeirott személy számlálólapjára, majd a névjegyzé­ket helyesbbiteni kell. A központi összeiröbizottság a Helyesbítésről szó­ló határozatait jegyzékbe foglalja és ennek megjegyzési rovatában a ha-, tározat indoklást feltünteti. A jegy­zéket ugyanannyi példányban ké­szíti el, mint amennyiben az össze­iró bizottság az ideiglenes választói névjegyzékeit elkészítette. Az első példányt megküldi az illetékes ösz- szeiró bizottságnak, a további pél­dányokat pedig a rendelet 8. §-nak 2. bekezdésében felsorolt szervek­nek oly módon, hogy azok legké­sőbb augusztus hó 28. napjáig reg­gel 7 óráig kézhez kapják. Augusztus 28. Az összeíró bizottság a kér. elüljáró, a polgármester, a községi elüljáróság a névjegyzéknek nála lévő példányát a központi ösz- szeíró bizottságtól kapott helyesbítő határozatok alapján megfelelően he­lyesbiti és az ily módon véglegessé vált névjegyzéket augusztus hó 28, 29 és 30. napjain a rendelet 8. §- ban meghatározott módon konszern* lére teszi. A végleges névjegyzéket a választás eredményének kihirdeté­se után legkésőbb 1947. szeptem­ber hó 15. napjáig a Belügyminisz­terhez kell felterjeszteni. A házmegbizottak a helyesbítő határozatokat feltüntető jegyzéket a ház kapujában az alap névjegyzék hez csatolva kifüggesztik. Augusztus 31 reggel 8-tól este 8 tg. Szavazás. SZAVAZZ A KISGAZDAPÁRTRA! Enni jó. inni jó, Gyuri-bácsi kocsmájában min­den jó­Kossuth Lajos huszonegy Nézzen be, ha arra megy

Next

/
Thumbnails
Contents