Zempléni Gazda, 1930 (10. évfolyam, 3-24. szám)
1930-07-20 / 14. szám
6. oldal ZEMPLÉNI GAZDA 14 szám. Szőlőgazdasági rovat. Rovatvezető: Illésházy Endre kir. gazd. tanácsos. Emlékirat a Tokajhegyalja érdekében. A Tokajhegyalja minden részéről panaszok hangzanak el. Az 5 évi nyomort tetőzte a múlt évi katasztrófális fagy s azt a csekély termést is, a mit a fagy meghagyott, értékesíteni egyáltalán nem lehet. A bankok újabb hitelt a szőlősgazdának nem nyújtanak, a szőlőt pedig — ha az elpusztulás rémének feláldozni nem akarjuk — dolgoztatni kell. A szüret ezidőszerint kiadósnak mutatkozik. Amily örvendetes ez, épen annyi gondot okoz a gazdának, hogy honnan szerzi be a hordót, mert elmúltak azok az idők, amikor saját hordójába szűrte s mustként vette át a kereskedő a termést. Ily körülmények között Kurucz Károly nyug. tábornok, a Tokajhegyalja zártterülete vármegyei hegyközségi tanácsának elnöke emlékirattal fordult gróf Bethlen István miniszterelnökhöz, melyben, feltárva a Tokajhegyalja súlyos helyzetét, támogatását kéri azon terv keresztülviteléhez, melyet a Tokajhegyalja talpraáilitása végett szükségesnek, célravezetőnek vél. Az emlékiratot a Zempléni Gazda legközelebbi számában teljes egészében fogjuk ismertetni. Ezúttal közöljük azon távirat szövegét, amelyet a tanács elnöke a Miniszterelnök úr Őnagy- méltóságához menesztett: Grój Bethlen István miniszterelnök Budapest. A Tokajhegyalja kétségbeejtő helyzetében, mint a szőlőbirtokosság hivatott képviselője fordulok Nagyméltóságodhoz, hogy ezen borvidéket a tönkremenéstől az utolsó percben még mentse meg. Az egész Tokajhegyalja segélykiáltását tolmácsolom Nagyméltóságod előtt, soha ez a vidék válságosabb helyzetben nem volt. Borai évek óta eladatlanok, — minden segélyforrás kimerült. Ezért kérem Nagyméltóságod támogatását, különösen a pinceszövetkezeti akció megerősítése érdekében, melyre vonatkozóan a részletes terv már régebben a földmivelésügyi minisztériumban van. Nem pénzt kérünk ebben, hanem egy egészséges terv megvalósításának az elősegítését. Az a jóindulat, melyet a Tokajhegyalja Nagyméltóságod részéről eddig tapasztalt, jogosítja fel a gazdaközönséget arra, hogy ismételten és közvetlenül Nagy méltóságod tá mogatását kérje. Kurucz Károly ny. tábornok, mint a Tokajhegyalja zárt területe vármegyei hegyközségi tanácsnak elnöke. Borszármazási bizonyítványok kiállítása. A" m. kir. Földmivelésügyi Miniszter 21300/ 1930. II—2. számú rendelete a származási bizonyítványok kiadására jogosított hatóságokról. Az utóbbi időkben több állam a területére irányuló borszállitmányoknak a vámhatárain való beengedését azon feltételhez is kötötte, hogy a borszállitmányok az arra illetékes hatóságok által kiállított s a bor helyét, származását igazoló bizonyítvánnyal legyenek ellátva. Minthogy azon kérdés, hogy borra vonatkozó származási bizonyítványok kiállítására és kiadására, mely hatóságok és szervek vannak feljogosítva, mindezideig általánosságban szabályozva nem volt, az e tekintetben felmerülhető zavarok kiküszöbölése céljából a kérdés alábbi szabályozását határoztam el: Borra, szőlőmustra, párlási célra szolgáló borra (Breunwein), pezsgőre és borpárlatra, mint szeszes italra vonatkozó származási bizonyítványok kiállítására és kiadására a következő hatóságokat, közegeket és szerveket jogosítom fel: a) Valamennyi m. kir. szőlészeti és borászati kér. felügyelőséget. b) Valamennyi m. kir. szőlészeti és borászati szakiskola igazgatóságát. c) Valamennyi m. kir. állami közpince vezetőségét. d) A m. kir. állami közpincék főfelügyelőségét. e) A m. kir. szőlő- és borgazdasági központi kísérleti állomás igazgatóságát. f) Valamennyi mezőgazdasági Kamarát. g) Valamennyi kereskedelmi és iparkamarát. Jogosítva vannak végül az 1929. évi XVII. te. alapján a hegyközségek is, hogy a területükről származó borokra származási bizonyítványokat adhassanak ki. A magyar boroknak kivitelét minden lehető
