Zempléni Gazda, 1930 (10. évfolyam, 3-24. szám)
1930-07-20 / 14. szám
X. évfolyam. Sátoraljaújhely, 1930 julíus 20. 14. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely Vármegyeház 11. udvar, 1. emelet. ZEMPLÉNI 6RZDÍ1 MEZŐ- ÉS SZŐLÖGAZDASAGI SZAKLAP Megjelenik minden hó 5. és 20-án Előfizetési ár: Egy évre 4 pengő Hirdetések díjszabás szerint. Főszerkesztő; A Zemplénvármegyei Gazdasági Dr báró WALDBOTT FRIGYES alelnök. Egyesület hivatalos közlönye. Felelős szerkesztő: ENGELBERTH REZSŐ ügyvezető titkár ITlezőgazdasági rovat Rovatvezető: dr báró Waldbott Frigyes a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület mezőgazdasági osztályának elnöke. dáknak, közvetve az ország minden rétegének elő- haladását biztosítani kívánja. A törvény lapunk megjelenése előtt mintegy öt nappal előbb jelent meg s azt akkor az összes fővárosi napilapok bő kivonatban hozták, miért is annak közlésétől eltekintünk. Megjelent a boletta-törvény. A Magyar Távirati Iroda a gabona értékesítésének előmozdítására vonatkozó törvényről az alábbi hivatalos tájékoztatást adta ki : Szombaton szentesítette Magyarország kormányzója a gabona értékesítésének előmozdítására hozott törvényt, a kormány már szerdán ki is hirdette és a törvény kihirdetésével egyidejűleg kiadta annak terjedelmes végrehajtási utasítását is. Julius 16-ával életbelépett az úgynevezett boletta-törvény. A közvélemény érdeklődését hosszú évek óta nem kötötte le törvényjavaslat annyira, mint ez a bolettakérdés. Magyarország mezőgazdasági ország, amelyben nemcsak a gazdáknak, de az iparosoknak és a kereskedőknek jóléte is szorosan összefügg a mezőgazdaság helyzetével. Már pedig a mezőgazdaság a gabonaárak esése után súlyos válságba jutott s a gazdák gabonájukért a legutóbbi időben azt az árat sem kaphatták meg, amennyibe nekik a gabona termelése került. Nemcsak a mezőgazdaság, de az ipar és a kereskedelem létérdeke is követelte tehát, hogy a kormány a gazdák súlyos helyzetén enyhítsen s egészen természetes, hogy az ország feszült érdeklődéssel kisérte azokat a módokat és eszközöket, amelyeket a kormány a mezőgazdasági válság enyhítésére, legelsősorban a búza és a rozs értékesítésének előmozdítására választott. Abban egyetértett kezdettől fogva az ország közvéleménye, hogy a gazdákon segíteni kell s hogy a segítésnek sürgősen kell történnie. Most, hogy a törvény és annak végrehajtási utasítása is megjelent, most bontakozik ki a maga teljességében az a minden részletében megfontolt széles terv, amellyel a kormány közvetlenül a gaz A földmivelésügyi Miniszter tenyészhussertés akciója. A földmivelésügyi Miniszter a tenyészhus- sertési ágazatra való áttérésnek egyöntetű elvek szerint leendő szervezése s a fejlesztésnek egységes irányítása érdekében egyrészt köztenyésztési célokra hussertéstenyészkanoknak, másrészt pedig kis tenyésztők részére ilyen tenyészkocáknak állami támogatással való beszerzését és kiosztását határozta el. Vármegyénk tenyésziránya az itt jól bevált mangalicafajta s alig néhány uradalom volna alkalmas a fenntjelzett akció bevezetésére. A kistenyésztők szempontjából is csak ott, ahol éghajlati, természeti, gazdasági s egyébb előfeltételek adva vannak, ahol a tenyésztő gazdaközönség a szakismeretek bizonyos fokát már elérte, ahol tejszövetkezetekben, tejfeldolgozó telepeken a termelők a visszakapott fölözött tejet takarmányozásra célirányosan felhasználhatják és ahol a bőr burgonya és rozs termés ennek a tenyésztési ágazatnak keretében jövedelmezőbb felhasználást nyer. A hussertéstenyésztés országos fejlesztésénél és egységes irányításánál fokozottan súlyt helyez a Miniszter arra, hogy az ország egész hússertés- tenyésztésének alapanyaga egységes és egyöntetű még pedig a large white fajta sertés legyen, miként az az egyöntetűség a szarvasmarhatenyésztésünknél a simentháli fajta alapanyaggal biztosítva van. Ezen akcióban csakis York-shire fajta állatok kerülnek kiosztásra. Azokon az egyébbként megfelelő és alkalmas vidékeken, ahol hussertéstenyésztés eddig még
