Zempléni Gazda, 1930 (10. évfolyam, 3-24. szám)
1930-07-05 / 13. szám
2. oldal ZEMPLÉNI GAZDA 13 szatr. mezőgazdasági rovat Rovatvezető: dr báró Waldbott Frigyes a Zempiénvármegyei Gazdasági Egyesület mezőgazdasági osztályának elnöke. A „vakond“ alagcsövező eke bemutatója. Lapunk előző számában jeleztük, hogy junius 26-án a báró Waldbott Frigyes-féle sátoraljaújhelyi gazdaságban bemutatót tartanak a gróf Berchtold Kázmér által megszerkesztett „vakond“ alagcsövező ekével. Ezen legújabb talajmivelő gép szerkezetét és működésének alapelveit lapunk ugyanazon számában részletesen ismertettük, amiért is esetleges újabb érdeklődők szives figyelmét fölhívjuk ezen korábbi ismertetésünkre. A bemutató, dacára a rendkívül száraz időjárásnak és annak folytán abnormálisán kiszáradt talajnak, mégis meg lett tartva. A vakondeke a föntnevezett gazdaságban, egy közvetlenül a vasúti vágányok mellett fekvő, gyöngén lejtős tábláján dolgozott. Ezen táblának kb. 6 holdas sarka rendkívül kötött és vizet átnemeresztő talaja egész tavaszon át annyira nedves volt, hogy a különben cukorrépával bevetett táblának ezt a részét tavaszon bevetni egyáltalában nem lehetett. Bár az egész tábla ősszel kitünően el volt munkálva és a többi részén most gyönyörű cukorrépa terem, a szóbanforgó sarka hasznavehetetlen maradt, tavasz- szal kigazosodott. A vakondekével való munkának most az volt a célja, hogy ezen kb. hat holdas területet, a tábla egyik oldalán kiásott vízlevezető árokból kiindulva, 3 méteres egymásközötti távolságban párhuzamosan fúrt vakond-alagcsövekkel ellássa és ezáltal lehetővé tegye, hogy ősszel és tavasszal a talajban összegyülemlő fölös talajvíz elszivárogjon és ezáltal a talaj felülete kellő időben megmivelhetővé váljék. A gróf Berchtold féle vakondekét részben egyedül a 32 lóerős HSCS traktor, részben pedig (a túlságosan kiszáradt és ennek folytán kőkeménnyé vált részeken) egy „Rába“ és egy HSCS traktor egymás elébe fogva vontatták. A vontatás traktorral teljesen simán, minden nehézség nélkül ment végbe és igy bebizonyittatott, hogy ezt az ekét az alag csövezésre különben is egyedül alkalmas tavaszi vagy késő őszi középlágy talajban egy kb. 30 lóerős traktor kifogástalanul el bírja vontatni. A fúrt alagcsövek még az aránylag túl száraz altalajban is teljesen megfelelőek voltak, amiről a több helyütt leásott próbaaknákban meg lehetett győződni. Az altalaj persze a jelen rendkívüli szárazságban már nem tartalmazott annyi nedvességet, hogy az alagcsövek vizet hoztak volna. Ez majd csak akkor fog bekövetkezni, ha az őszi esőzések beállta után a talaj annyi nedvességet vesz föl magába, hogy túltelítettség áll be. A mostani fúrásnál mindössze 2-3 csőből indult meg a viz, amely csövek nyilván egy földalatti vadvizet gyűjtő területet metszettek. Ezekből a csövekből, furatásuk után már egy félórával, kezdett a viz szivárogni, majd pedig rövidesen csobogó vizsugár ömlött a gyüjtőárokba. A bemutató iránt a környékbeli földbirtokosok és szakemberek körében nagy érdeklődés mutatkozott. A gazdaság tulajdonosán és családján kívül a következő vendégek nevét sikerült följegyeznünk : gróf Berchtold Kázmér és neje, gróf Berchtold László, Szeszlér Ödön műszaki főtanácsos, Elek Aladár cukorgyári felügyelő, gr. Serényi János és neje, Baudiss Gyula zemplénin, kir gazd. felügyelő, gróf ’Sennyey Pál megbízásából Etlényi János főintéző és bodnár főgépész, László Hunor gépészmérnök a Hofherr—Schranzt gépgyár részéről, gróf Mailáth József két gazdatisztjével, Csepregi Mihály abaujmegyei kir. gazdasági felügyelő, Gaj- dátsy Nándor kir. gazd. felügyelő, Keleti J. cégfőnök, Jakabfalvy Gyula, Szalay Antal és Bassó József földbirtokosok Abaujmegyéből, Kulin István a Tiszajobbparti Mg. Kamara felügyelője, gr. Károlyi István, ifj. Szeszlér Ödön mérnök, Grimm János m. kir. kultúrmérnök Miskolcról, Engelberth Rezső gazd. egyesületi titkár, Heltnann József urad. intéző. A megjelentek kivétel nélkül nagy érdeklődéssel és elragadtatással nyilatkoztak a gép célszerű szerkesztéséről és egybehangzóan annak a vélé- ménynek adtak kifejezést, hogy a vakond-alagcsö- vezésnek éppen az olcsósága és az aránylag csekély befektetés miatt, nálunk óriási perspektívája nyílik. Egybehangzóan megnyilvánult az a kívánság is, hogy a Földmivelésügyi Minisztérium foglalkozzék evvel a kérdéssel, tegye lehetővé a további kísérletezést és esetleg adjon lehetőséget néhánv na gyobb gazdaságnak vagy vállalkozónak nagyobb- szabásu próba-alagcsövezések keresztülvitelére. íme a szóban és írásban annyira hangoztatott „többtermelésnek* egy kézzelfogható, gyakorlati eszköze, melyet érdemes volna jól megfogni 1
