Zempléni Gazda, 1930 (10. évfolyam, 3-24. szám)
1930-03-20 / 6. szám
6. szám. ZEMPLÉNI GAZDA 9. oldal. felszerelésben, a kedvezőtlen időjárásban stb., de sohasem abban, hogy jövedelmező baromfitenyésztést csak bizonyos feltételek szigorú betartásával lehet folytatni és ha ezeket a tudományosan megállapított tényeket figyelmen kívül hagyjuk, eredményt nem fogunk sohasem elérni. Nagy vonásokban kívánok rámutatni ezekre e helyen azért, mert Zemplénben a baromfitenyésztés nagyobb méretű és mert már egységes vezetésre tekinthet vissza. Ahhoz, hogy baromfitenyésztésünk eredményes és jövedelmező legyen, első feltétel, hogy a természetesen jól termelő fajtából származó egye- dek koraiak legyenek, vagyis az abban az évben született állatok már decemberoen tojjanak. Azok a jércék, tyúkok, melyek legkésőbb decemberig nem kezdték meg a tojást, tenyésztésre nem alkalmasak, mert itt a tojástermelés olyan időben fog megkezdődni, mely jövedelmet nem biztosit. A legfontosabb, hogy a kiscsibék már februárban, márciusban kikeljenek, gyorsfejlődésüek legyenek és számuk mennél nagyobb legyen. Ez rendszerint kotlósokkal nem érhető el, csak keltetőgéppel és főleg müanya neveléssel. Ilyen módszer mellett a feles számú kakasokat nyáron már mint korai rántott csirkéket tudjuk piacra dobni. Fontos főleg a fiatal, növendékállatoknál az intenzivebb táplálás, hogy ezzel a fejlődést elősegítsük. Az intenzivebb táplálás alatt sohasem a tultáplálás értendő, hanem a fehérjedus táplálék és a napi többszörös táplálkozás. Ma Németországban, Amerikában, általában elterjedten alkalmazzák az ólak villanyos megvilágítását, igy az állatok nem alusszák át az egész éjjelt, hanem a fény hatása alatt kapargálnak, eszegetnek, jobban emésztenek és igy tejlődésük gyorsabb lesz. A fejlődés és termelés szempontjából is nagyon fontos, hogy nappal is mennél több fény, friss levegő érje az állatokat, azért az ólaknak dél vagy délkeleti fekvésiieknek kell lenniök, vagy ablakokkal és megfelelő szellőztetéssel ellátva. Nem ajánlatos az ólak fűtése, mert az állatok könnyen meghűlhetnek, de nem ajánlatos az állatokat mindenféle pajtába, fészerbe vagy istállóba tenni, mert főleg az utóbbiban a nedves, nyirkos, gázos és gőzös levegő megbetegitőleg hat, azonkívül alkalmat ad mindenféle féreg, élősdi elterjedésére. Az etetést is mindig fedett, zárt helyen eszközöljük, nehogy verebek, galambok stb. hozzáférhessenek az eledelhez és baromfiállományunkhoz, mert ezek a ragályos betegségek legjobb terjesztői. Szabályként tekintsük azt, hogy júniusban kikelt csibéket tenyésztésre ne tartsunk meg. Csak igy, nagyjában kívántam rámutatni egyes dolgokra, melyek lényegesen befolyásolják tenyésztésünk eredményét. Kis csibék nevelése 8 hetes korukig. Irta: Nyirő Károly m. kir. gazd. felügyelő, Budapest. A csirkék nevelése igen nagy figyelmet és gondot igényel és ezért csirkeneveléshez csak az fogjon hozzá, aki annak a követelményeknek eleget tud és akar tenni, mert ellenesetben a csirkenevelésből öröme nem lesz, haszna még kevesebb. Tavasszal minél korában jutunk csirkékhez, annál kiválóbb tenyészállatokat nevelhetünk. A korai keltetés különösen fontos azért, mert a korai jércék őszre teljesen kifejlődnek, megkezdik a tojáslerakást és tojnak kedvező tartás mellett egész télen át, amikor úgy tenyésztési, mint háztartási szempontból a tojásnak nagy értéke van. Nemes baromfit és egyáltalában nagyobb- testüt május közepe után már keltetni nem érdemes, mert ezen idő után kikelő csibékből értékes tenyész- vagy haszonállatokat nem lehet nevelni. A kiscsirkét a kikelés, majd a száradás megtörténte után a kotló, illetve a müanya alá helyezzük. Azon helyiség tiszta padlóját, ahol a csirkék nevelődnek, száraz homokkal legalább 5 cm. vastagságban fel kell szórni. A kikelt csirkék takarmányozásának a megkezdésével a kikeléstől számított 24 órán túl nem tanácsos várni. Kezdetben a csirkéket egy hetes korukig búzadara és tengeridara keverékével naponta minden 2 órában kell etetni; óvakodva atul etetéstől, ami emésztési zavarokat és bélbetegségeket idézhet elő. Ivóvizet a harmadik napos kortól kezdődöleg adhatunk a csirkéknek, ügyelve arra, hogy az állandóan friss, de hideg ne legyen. Amennyiben tej áll rendelkezésre, viz helyett célszerűbb előzetesen felforralt és azután lehűtött állapotban a csirkékkel 14 napon keresztül azt 50 százalékos arányban vízzel felhígítva itatni, mert a tej fejlődésüket gyorsítja. Egy hét eltelte után, mikor beleikben — még kikelésük előtt —. a köldöknyilásukon át felszívott