Zempléni Gazda, 1930 (10. évfolyam, 3-24. szám)

1930-03-20 / 6. szám

6. szám.

ZEMPLÉNI GAZDA

3 oldla.

meglehetősen elterjedt.

Hogy mit jelent vidékünknek ez a búza, 6 évi tapasztalatom alapján álljon itt néhány adat:

1. A Bodrogközön emberemlékezet óta csak iszapos, agyagos, homokos földeken termeltek búzát, mert a nagykiterjedésü tőzeges bodrogközi .tömlékről' hol kifagyott, hol felfagyott az őszi búza, sőt az utóbbi veszedelem a kevertes, iszapos, agyagos földeken is fennforgóit. Mióta marquise búzát termelünk, csak az egészen könnyű, u. n. Püfőkön nem vetünk búzát, — kissé agyagos vagy homokos tőzegen a marquise már nagyszerűen megy. Országos viszonylatban ezzel a búzával óriási területek hódithatók meg búzatermelés számára.

2. Módomban volt agyagos, iszapos, tőzeges talajon különböző nemesitett búzával próbálkozni. Némileg jó erőben levő földön mindenik megdőlt, előzőén megrozsdásodott, kései kitavaszodásunk — hideg, vizes talajunk mellett, érésében mindenik legalább két hetet késett, megszorult 76—77 kg.-os búzát termett. Holdankénti hozamuk 3—8 mázsa volt.

Ezekkel szemben a marquise, amelyet február 27 tői május 3-ig már minden tavaszi időben vetettem, arra az időpontra, mire az őszi búza tavasszal megindulna, a földbe kerül, gyorsan kikéi, idejében szárbaszökik és elkésett vetés mellett is

2—3 nappal az őszi után beérik. Szalmája egészen csontszerü, erős, rozsdaálló, a szemeket durva kemény polyva takarja oly erősen, hogy a cséplőgépnek ugyan munkát ad. De ami a legjobban megkap s nyugalommal töltött mindég el az az, hogy ez a búza úgyszólván meg sem tud szorulni. Az egész rekkenő kánikulát átéli zölden sokszor, ha mint az idén (hat év alatt először) vetésével elkéstünk s az eredmény 79—80 kg-os minőségi átlag, de csak kissé kedvező időben 81 — 82 kg. Megtörtént nálunk, hogy az aratók egy kétholdas részt távollétem alatt félig zöld állapotban vágtak le, Eredmény pirosabb színeződés (a sárgább kívánatosabb) és 80 kg. hektoliter suiy. Egy rakodóhelyen 1926-ban annyira megdőlt a sok eső miatt, hogy a sarjuhajtások is már kalászolni kezdtek. Eredmény 12.5 q termés, magyar holdankint 78.5 kg. fajsuly.

3. Hat évi megfigyelésem alapján marquise búzánk minden esztendőben többet termett azonos, de sokszor rosszabb talajviszonyok mellett is, mint az őszi búza. Műtrágyázásra (szuperfoszfát) 1928- ban m. holdankint 233 kg. terméstöbblettel reagált.

4. A bodrogközi talajomnak, de majdnem

minden kötött búzatermő földnek meg van az a rossz tulajdonsága, hogy a rendesen elégtelen nyári-őszeleji esőkre nem érik át, nem gyomosodik ki. így a gazda hiába tarlót hánt, hengerez, rendesen száraz földbe kerül az őszi búza s a késő őszi esőkre együtt kél ki a gyommagvakkal. Ezért van a Bodrogközön annyi ritka, gyomos, későn érő vetés, gyenge hozam. A marquise búzával minden eliminálható, a tarlóhántolt föld késő őszre mégis csak átérik, kap egy gyomirtó őszi mély szántást s tavasszal a búza érett, gyommentes talajba kerül.

Hogy a tavaszbuza szalmája tiszta és valamivel kevesebb, mint az őszié, az csak igen szegény gazdának lehet baj. Talán a tinócska is idegenkedni fog eleinte a törekjétől, mert kissé érdes, kemény a polyvája. De hogy a gazda zsebe nem idegenkedik a holdanként 2 — 3 q terméstöbblettől, melle pedig dagadozik minőségbuza termelői mivoltán, az egyszer bizonyos.

Nem hiszem, hogy szavaimat valaki is félreértve, azt tételezze fel rólam, hogy az őszi búzák termelését nem helyeslem. Magyarországon azok termesztése már csak munkamegoszlás szempontjából sem nélkülözhető s az adott körülmények között fenntartandó. De ott, hol az említett viszonyok folytán minőségi őszi búza már sikerrel nem termelhető, minden gondolkodás nélkül vezessük be a marquise búza termelését.

Merem állítani, hogy ilyen búzatermő terület az országban nagyon sok van; hogy egyebet ne említsek, az egész Dunántúl is. Hogy mit jelent közgazdaságilag néhágy millió mázsa prima marquise búza export szempontjából, ugyanannyi 15-féle typusu 76 os búza helyén — felesleges hangsu lyozni.

A magyar emberben meg van a hajlandóság arra, hogy jóminőséget termeljen. Miskolcon jártam az ősszel őszi búza vetőmagért s módomban volt látnom, hogy egyik uradalom prima apró szemű, üveges törésű, acélos, sárgás őszi búzáját szinte szétkapkodták az intelligens gazdák, mig a favorizált nagyszemü, puha búzák talán még most is raktáron fekszenek.

De én láttam egyebet is! Az idei szomorú tavaszon heteken át vásári szekértáborhoz hasonlított a györgytarlói nagy magtár előtti térség. Ci- gánd, Karád, Sárospatak, Végardó, Károlyfalva (Jjhely, Rozvágy, Bodroghalom, Tiszabercel, Ven - csellő, Gáva, Paszab, Dombrád száz meg száz kisgazdája, nagygazdája fordult meg magtárunkban, hogy a hivatalos véleményezés ellenére cca 1400.