Zempléni Gazda, 1930 (10. évfolyam, 3-24. szám)
1930-02-05 / 3. szám
4. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 3. szám zőgazdasági Kiállítás és Vásár rendező-bizottsága címére, Budapest, X., Alsőpályaudvar, Iparvágány címre küldendő. Figyelmeztetések: 1. A borok tiszták és hibátlanok legyenek. 2. Palackok címkével és kupakkal ellátva kerüljenek a kiállításra. A címkén a bor származási helye, fajtája, évjárata és lehetőleg szesztartalma feltüntetendő. Ugyancsak a címkén szerepeljen a termelő neve és a borvidék is. 3. Azok a bortermelők, akik boraikat még nem Malligandoztatták, fajonkint 1 pengőt küldjenek be fokolási dij fejében. 4. Nagyobb palackáru kimérésére, illetőleg eladására az egyesület a készkiadásokon és adókon felül 10% kimérési jutalékot számit fel. 5. Az eladandó borok készletét minden fajtából jelezni kell, ugyancsak lehetőleg az eladási árakat is ab pince vagy ab vagonba rakva. 6. Hegyközségek, erkölcsi testületek stb. csoportos kiállítására nézve külön megbeszélések szükségesek. Felkéretnek azon szőlőbirtokosok, akik, mint a múlt évben, több száz palack kiméréséi, illetőleg eladását kívánják, hogy e szándékukat minél előbb bejelenteni kegyeskedjenek. Az amerikai alanyvesszők helyes megválasztása. Oltványszőlő telepítésnél kétségen kívül a legfontosabb az, hogy az ültetendő amerikai alanyvessző helyesen legyen megválasztva. Ha oly alanyvesszőt ültetünk, amely az illető szőlőtalajnak nem felel meg, úgy pénzünk és fáradságunk kár- baveszett, mert jóhozamu szőlőt ott sohasem fogunk kapni. Részben tudatlanság, részben pedig lelkiismeretlen szőlővessző- és oltványkereskedők megtévesztő üzérkedése következtében, sok ezernyi hold ujjátelepitett szőlőt kellett már hazánkban kivágni és ujkól betelepíteni; milliókra rug a kár, amelyet bortermelőink ezen újabb filoxszeravész által szenvedtek. Okuljunk tehát a szenvedett káron és fontoljuk meg alaposan, hogy mily alanyvesszővel ujitsuk fel szőlőinket. A következőkben csak néhány szóval akarjuk megemlíteni, hogy a bel- és külföldi, közel 40 éves tapasztalatok alapján az egyes alanyvesz- szők mily talajba valók: Riparia Portalís: csakis dús, fekete vagy vörös, tápanyagokban gazdag, könnyen ki nem száradó, laza és mésztartalommal nem biró talajba ültetendő. Rupestris Monticola és Metallica meleg, száraz és köves talajokba való 25% mésztartalomig. Berlandieri X Riparia Teleki az eddigi több mint 25 éves tapasztalatok szerint minden talajban, mely nem tartalmaz több, mint 50% meszet és amely nem túl nedves, kitünően tenyészik. A Riparia X Rupestris fajok közepes minőségű talajokba valók, 25—30% mésztartalomig. Aramon X Rupestris és Mourvédre X Rupestris középkötött és lősz, de meleg feleg fekvésű talajok betelepítésére alkalmas, 35% mésztartalomig. Filoxeraellenállóképességük könnyű és középkötött talajokban megfelelő. Chasselas X Berlandieri 41B az 50%-nál több meszet tartalmazó, kimondott krétatalajok alanyvesszeje. Solonis X Riparia 1616 kitűnő alanyvessző, oly kötött, vizenyős, hideg fekvésű talajok részére, melyek kevés mésztartalommal bírnak. Baromfitenyésztési rovat. Rovatvezető: dr. Szén József plébános. Jegyzőkönyv. Készült Sátorai j'aujhelyen, 1930. évi február hó 1-én a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület Baromfitenyésztési Osztályának gyűlésében. Dr. Szén József egyesületi alelnök, az Osztály elnökének elnöklése alatt jelen voltak: báró Waldbott Frigyesné Mária Alice kir. hercegnő, dr. Oláh Istvánné, Komjáthy Oszkárné, dr. Ilykovics Endréné, Benkő Sándorné, Thuránszky László, Komjáthy Gyula, Molnár János, Hrabéczy Kálmán, Göndör Herman, Mészáros Ödön, Kneiszl Emil, Árkosi Mihály László, vitéz Munya György, Pancz Gáborné, Lérig Gyárfás István, Havas Endre, Kiss Sándor, Benkő Sándor és Illésházy Endre egyesületi titkár. Elnök üdvözli az Osztály megjelent tagjait, a gyűlést megnyitja, a jegyzőkönyv vezetésére Illés- házv Endre egy. titkárt kéri fel.
