Zempléni Gazda, 1930 (10. évfolyam, 3-24. szám)

1930-02-05 / 3. szám

4. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 3. szám zőgazdasági Kiállítás és Vásár rendező-bizottsága címére, Budapest, X., Alsőpályaudvar, Iparvágány címre küldendő. Figyelmeztetések: 1. A borok tiszták és hibátlanok legyenek. 2. Palackok címkével és kupakkal ellátva kerüljenek a kiállításra. A címkén a bor szárma­zási helye, fajtája, évjárata és lehetőleg szesztar­talma feltüntetendő. Ugyancsak a címkén szere­peljen a termelő neve és a borvidék is. 3. Azok a bortermelők, akik boraikat még nem Malligandoztatták, fajonkint 1 pengőt küldjenek be fokolási dij fejében. 4. Nagyobb palackáru kimérésére, illetőleg eladására az egyesület a készkiadásokon és adó­kon felül 10% kimérési jutalékot számit fel. 5. Az eladandó borok készletét minden faj­tából jelezni kell, ugyancsak lehetőleg az eladási árakat is ab pince vagy ab vagonba rakva. 6. Hegyközségek, erkölcsi testületek stb. csoportos kiállítására nézve külön megbeszélések szükségesek. Felkéretnek azon szőlőbirtokosok, akik, mint a múlt évben, több száz palack kiméréséi, illető­leg eladását kívánják, hogy e szándékukat minél előbb bejelenteni kegyeskedjenek. Az amerikai alanyvesszők helyes megválasztása. Oltványszőlő telepítésnél kétségen kívül a legfontosabb az, hogy az ültetendő amerikai alany­vessző helyesen legyen megválasztva. Ha oly alany­vesszőt ültetünk, amely az illető szőlőtalajnak nem felel meg, úgy pénzünk és fáradságunk kár- baveszett, mert jóhozamu szőlőt ott sohasem fo­gunk kapni. Részben tudatlanság, részben pedig lelkiismeretlen szőlővessző- és oltványkereskedők megtévesztő üzérkedése következtében, sok ezernyi hold ujjátelepitett szőlőt kellett már hazánkban kivágni és ujkól betelepíteni; milliókra rug a kár, amelyet bortermelőink ezen újabb filoxszeravész által szenvedtek. Okuljunk tehát a szenvedett káron és fon­toljuk meg alaposan, hogy mily alanyvesszővel ujitsuk fel szőlőinket. A következőkben csak néhány szóval akar­juk megemlíteni, hogy a bel- és külföldi, közel 40 éves tapasztalatok alapján az egyes alanyvesz- szők mily talajba valók: Riparia Portalís: csakis dús, fekete vagy vö­rös, tápanyagokban gazdag, könnyen ki nem szá­radó, laza és mésztartalommal nem biró talajba ültetendő. Rupestris Monticola és Metallica meleg, szá­raz és köves talajokba való 25% mésztartalomig. Berlandieri X Riparia Teleki az eddigi több mint 25 éves tapasztalatok szerint minden talaj­ban, mely nem tartalmaz több, mint 50% meszet és amely nem túl nedves, kitünően tenyészik. A Riparia X Rupestris fajok közepes minő­ségű talajokba valók, 25—30% mésztartalomig. Aramon X Rupestris és Mourvédre X Rupe­stris középkötött és lősz, de meleg feleg fekvésű talajok betelepítésére alkalmas, 35% mésztarta­lomig. Filoxeraellenállóképességük könnyű és kö­zépkötött talajokban megfelelő. Chasselas X Berlandieri 41B az 50%-nál több meszet tartalmazó, kimondott krétatalajok alanyvesszeje. Solonis X Riparia 1616 kitűnő alanyvessző, oly kötött, vizenyős, hideg fekvésű talajok részére, melyek kevés mésztartalommal bírnak. Baromfitenyésztési rovat. Rovatvezető: dr. Szén József plébános. Jegyzőkönyv. Készült Sátorai j'aujhelyen, 1930. évi február hó 1-én a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület Baromfitenyésztési Osztályának gyűlésében. Dr. Szén József egyesületi alelnök, az Osz­tály elnökének elnöklése alatt jelen voltak: báró Waldbott Frigyesné Mária Alice kir. hercegnő, dr. Oláh Istvánné, Komjáthy Oszkárné, dr. Ilykovics Endréné, Benkő Sándorné, Thuránszky László, Komjáthy Gyula, Molnár János, Hrabéczy Kálmán, Göndör Herman, Mészáros Ödön, Kneiszl Emil, Árkosi Mihály László, vitéz Munya György, Pancz Gáborné, Lérig Gyárfás István, Havas Endre, Kiss Sándor, Benkő Sándor és Illésházy Endre egye­sületi titkár. Elnök üdvözli az Osztály megjelent tagjait, a gyűlést megnyitja, a jegyzőkönyv vezetésére Illés- házv Endre egy. titkárt kéri fel.

Next

/
Thumbnails
Contents