Zempléni Gazda, 1930 (10. évfolyam, 3-24. szám)

1930-03-05 / 5. szám

5. szám.

ZEMPÉNI GAZDA

7. oldal.

drága, messziről importált és nem oly Ízletes gyümölcsökkel lehet kielégíteni.

A gyümölcstermesztésünk gyermekcipőkben jár és a szakértelem hiánya miatt nem képes a kellő eredményeket felmutatni, de itt meg kell találni a helyes utat, kiküszöbölni a hibákat, meg kell szervezni a termelést és a piacot és mindig azt tartsuk szem előtt, hogy a termelés a piac szerint kell, hogy igazodjék akkor fáradságunk nem lesz hiába való.

A gyümölcstermesztés megszervezéséhez nagy szakértelem és körültekintés kell. Amint nem lehet szakértelem nélkül szőlőt telepíteni és fenntartani, éppen úgy nem lehet ötletszerűen gyümölcsöt termeszteni. A szőlővel dolgozó emeer a gyü- mölcskezelést igen könnyen el tudja sajátítani és ezért igen nagy súlyt helyezek arra, hogy Hegyaljánkon a gyümölcstermelést még áldozatok árán is felkaroljuk.

Első és legfontosabb és legsürgősebb tennivalót ezen a téren egy egyesülésben látom. Nem azért, hogy újabb tehenei tegyük még elviselhetetlenebbé a gazdák helyzetét, hanem azért, hogy egy tapasztalt és hozzáértő szakember véleményét kikérhessük, hogy hol és milyen gyümölcsöt termeszünk, továbbá, hogy a legradikálisabb eszközökkel megtilthassuk az ötletszerű gyümölcstelepi- tést és a gyümölcsfák piaci vásárlását, mert ezek sikertelensége csak elrettentő például szolgál.

Szükségünk van egy szervezkedésre azért, hogy ha egy gazda elhatározza, hogy gyümölcsöst telepit, megkapja a felvilágosítást, hogy az a terület mily gyümölcsfajta termesztésére alkalmas, hogyan kell az előmunkálatokat elvégezni és végül megkaphassa a gyümölcsfát is, amelyet egy szakmunkás utasítása szerint elültet és ellenőrzés mellett szakszerűen kezel. Ez a titka a gyümölcster- messtésnek, mert ezen fontos tényezők bármelyikének a be nem tartása minden fáradságot, törekvést és munkát megsemmisíthet. (Újabb szervezkedésre a Tokajhegyalján szükség nincs; Egyesületünk Gyümölcsészeti Osztálya — elnöke Mizsák József dr. vármegyei főjegyző, előadója Kneiszl Emil vármegyei faiskolafelügyelő — mindenkinek a legmesszebbmenő útbaigazítást ád. — Szerk.)

Ma minden talpalatnyi földet értékesíteni kell, minden parlagot művelés alá kell venni és minthogy ez nemcsak a tulajdonosnak, hanem az egész Hegyalja és ezzel kapcsolatosan az egész ország érdeke, módot kell találni arra, hogy azon tulajdonosok, akik nem akarnak gyümölcstermesztéssel foglalkozni, átadják ezen területeket olyanoknak, akiknek a kezében azok jövedelmezni fognak.

Ezt a kérdést annyira sürgősnek és fontosnak tartom, hogy ezen kérdés Ie/árgyalására a Gazd. Egyesületnek egy értekezletet kellene sürgősen összehívni és kivételesen nem meddő vitát folytatni, hanem tanácskozások és fontolgatások helyett tenni kell és pedig erős kézzel, határozottsággal kell cselekedni.

Ne várjuk, hogy az állam segítsen bennünket, mert az állam jövedelme az adózók filléreiből van, hanem nekünk kell szorgalommal és kitartással elsősorban saját magunk megélhetését biztosítani és ezzel kapcsolatban az államnak is adófilléreinkkel segítségére lenni.

Nem tudok egyetérteni azokkal, akik a tisztességes munka helyett a vándorbotot veszik a kezükbe és városokba, vagy külföldre tódulnak, mert ott is csak munkához kell látni és olyan munkát kell végezni, amelyet először el kell sajátítani, vagyis végeredményben csak rosszabbat remélhetnek, Dolgozni itthon is lehet, a munka nem szégyen sehol és a mi kihasználatlan Hegyaljánkon lehet munkát találni, uj irányokat kezdeni és bármily nehéz viszonyok legyenek is, kitartással és szorgalommal, ha vagyont nem is lehet gyűjteni, de a megélhetést lehet biztositani.

Félreértett kormányrendelet.

A Földmivelésügyi Minisztériumnak a f. év január hó 30-án kiadott 112.852/1929. számú rendeleté sajnos félreértésekre szolgáltatott alkalmat. A miniszter rendeletével utasította a vármegyék alispánjait, hogy az 1929. évi XVII. te. rendelkezései folytán megalakult hegyközségek költségvetéseit hozzá terjesszék fel. A miniszter a hegyközségi járulékok túl magas volta ellen innen-onnan felhangzó panaszok alaposságáról kívánt meggyőződést szerezni.

A rendelet alapján egyes napilapokban oly hirek láttak napvilágot, hogy a földmivelésügyi kormány a hegyközségi törvényt hatályon kívül helyezte, a hegyközségek és a hegyközségi tanácsok működését megszüntette.

Természetesen az egész híresztelésből egy szó sem igaz.

A Borászati Lapok március hó 8-án megjelent száma „Felfüggesztette-e a földmivelésügyi miniszter ur a hegyközségek működését?“ cimmél idevonatkozólag a következőket Írja:

„A fővárosi és vidéki lapok hírei között olvastuk, hogy a hegyközségek működését a földmivelés-