Zempléni Gazda, 1930 (10. évfolyam, 3-24. szám)
1930-12-20 / 24. szám
4. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 24/szám. Felhívjuk gazdatársaink figyelmét ezen nagy jelentőségű akcióra s kérjük, hogy sertéshizlalásukat a vm. gazdasági felügyelőségnek a fenti okokból bejelentsék, mely hivatal a legrövidebb időn belül megadja a szükséges felvilágosítást a sertéshizlalás országos hetyzetéről. Eladó törzskönyvezett simmenthali üszők. A földmiv. minisztérium értesítése szerint a várni gazdaságban (u p. és vasútállomás Simon- tornya) 46 drb. törzskönyvezett, importált svájci simmentháli tenyészbikával részben már befedeztetett különböző korú számfeletti üsző eladó. A 380 —600 kg súlyú üszők ára 135—140 fillér kg-ként. Szőlőgazdasági rovat. Rovatvezető: ltlésházy Endre kir. gazd. tanácsos. B. B. B. A szent karácsony előtt a megboldogult békeidőnek eme „bort, búzát, békességet“ jelentő közismert jókívánsága kívánkozik toliamra, de sajnos, manapság ez inkább magyar S. 0. S. kiáltás. Mert hiszen a nagy B.—k előtt kis b. — k is vannak. Amig u. i. a bor borfogyasztásos, búzánk bolettás, békénk pedig boldogtalan, addig nincs bennük sok köszönet. A párisi módira szabott igazságtalan, aláaknázott békénk minden nagy bajunk alapoka, de erről nem írunk e hasábokon, a búza is e lap másik rovatába tartozik, itt ezúttal a borról essék szó. Arról a borról, melyért oly hosszú éven át, rettegve az elemi csapásoktól, annyi ellenséggel küzdünk s melyet ha a nagy nélkülözések között kiteremtett pénzáldozattal végre sikerült pincénkbe juttatni, akkor a megejtendő számadásunkból szomorúan állapítjuk meg, hogy megint csak ráfizetéssel zártunk. Az 1—3 pengős napszámok és drága iparcikkek (rézgálic, raffia, stb., stb) árával szemben álló 30—40 filléres borárak, melyeket bár kiejteni sem mertünk, de előre lehetett sejteni, itt vannak s felmerül a kérdés, nem biztos tönkre- menéshez fog-e ez vezetni ? Gazdálkodhatunk-e igy tovább? Várható-e változás, vagy javulás? A felelet nem könnyű és nem egyszerű. Vizsgáljuk meg helyzetünket közelebbről s részletezzük a kérdést. Sok függ attól, hogy kinek-kinek mennyire rúgott termelési költsége s mennyi volt annak ellenében termése, vagyis ösmerni kell egy liter borának önköltségi árát. Különböző helyekről beérkezett adataim igen tág határok között nagyon különbözők aszerint, hogy az illetők több, vagy kevesebb munkát végeztettek, könnyebb, vagy nehezebb természetű talajban, szakmány, napszám, vagy summás munkásokkal dolgoztattak-e s szőlőjük közelebb vagy távolabb esik-e, jó, vagy rossz útja van-e, stb. Összeállításom szerint, egy átlagos hegyaljai talajú szőlőre kát. holdanként a fedés-nyitás mellett három kapálást, három kötözést és három permetezést véve, öt évenkénti trágyázással és a szükséges anyagokkal, kivéve a hordót, az évi kiadás 600 pengő körül mozog. Ekkor tehát egy 20 hl-es termés esetén a gazdának saját magának 30 fillérbe kerül egy liter bora, amit ha 40 fillérjével képes eladni, úgy 200 pengője maradna az egy hold szőlőjében fekvő 3000—5000 P-t kitevő tőkéjének kamatára, továbbá az adóra és egyebekre. Ez természetesen igen vékony üzlet. Ezért a nagy kockázatot vállalni, a sok utánjárást végezni csak kényszerűségből lehet. De hát ezévben ha volt is sok helyen 20 hl-es termés, kérdés: lesz-e jövőre és volt-e tavaly. Egyik évnek a többletét lerontja a másik hiánya. Ezért szoktunk 10 éves átlagokban számítani. Így azután a sok lerongyolódott szőlőt értve, azokban sajnos, ez a 20 hl meglehetősen leszáll. Ezek közül csak azok tengődhetnek, akik saját fizikai munkájukkal végzik a művelést, lévén kész kiadásuk nagyon minimális, jóformán csak a védekező anyagokra, karóra, fuvarra. Szőlősgazdáink egy másik része viszont, ha ki tudja várni az esetleges áremelkedést, valahogy igy találja meg számítását nagy szűkösen, vagy összeköttetései révén ér el magasabb árakat. Egy része más egyéb jövedelmi forrásából pótolja a szőlő-okozta veszteségét. Vagyis ily körülmények között szőlészettel foglalkozni ezidőszerint éppen nem mondható lukrativ gazdálkodásnak. Azonban ha a búza 10—12 P, a rozs 4—5 P, a burgonya 1—2 P mázsánként, igy nagyon még csak zúgolódnunk sem szabad, mert a felsorolt közszükségleti élelmi cikkek mellett borunkat, annak nem igen nevezhetjük. Szeretjük ugyan hangoztatni, hogy lévén
