Zempléni Gazda, 1930 (10. évfolyam, 3-24. szám)

1930-12-05 / 22-23. szám

8. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 22 — 23. szám. és egy szabályozható emelővel ellátott müanyát. „Kühne* gépgyár, Moson, bemutatott egy kisebb méretű keltetőgépet, müanyát, aut. etetőt és itatót. A takarékos etetést, a Székesmajor-i (Ocsa, Pest m.) haszon és fajbaromfi gazdaság által for­galomba hozott szab. Süss—Dr. Schneider-féle takarékasztallal ellátott aut. etetőkészüléke mutatta be. Ugyancsak ezen gazdaság hozza forgalomba a Süss—Dr. Schneider-féle körasztallal ellátott aut. itatót is. A gyöngyösi r. kath. felső női gazd. iskola saját készitményü, speciális baromfieleségét mutatta be, mely halliszt, vérliszt és huszliszt keverékéből áll. Ugyancsak ilyen speciális baromfieleséget ho­zott forgalomba a „Natura“ Rt. Budapest, is. Külön érdemel megemlítést az u. n. „Bicella“ készítmény, mely üveget és sodronyszövetet he­lyettesítő celluloid gyártmány s mint ilyen, nem törik, átlátszó, hajlítható, göngyölhető s különösen baromfiól ablakoknál használható fel. — Gyártja: Kundstädter Vilmos Rt. Budapest. A kiállítás rendezősége nem mulasztotta el a látogató és érdeklődő közönség figyelmét fel­hívni a baromfitenyésztés nagy fontosságára, kü­lönböző, propaganda célt szolgáló és tanulságos fali táblázatok utján is, melyekből láthatták, hogy a mai nehéz gabonaértékesitési viszonyok mellett is az exportált vágott baromfi, tojás és tollért Két- szerannyi pénz jön az országba, mint búzáért s hogy tojáskivitelünk 1930-ban 100%-al, baromfi­kivitelünk 60%-al emelkedett. Különösen nagy a térhódításunk Bécsben, amely nagyvárosnak ezen import utján fedezendő napi 15 vagon baromfi szükséglete felét Magyarország látja el. Hogy a válsággal küzdő mezőgazdaságban ma mennyire rentábilis lehet a baromfitenyésztés és ezzel kapcsolatban a tojástermelés, mutatja az is, hogy 1 db tojás ára 1 kg szemes tengeri árá­nak felel meg, viszont 1 kg tengeri eleséggel 4 db tojást lehet termelni. A baromfikiállitás sikerét s jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a nagy látoga­tottság (az első napon 800-an) és vásárlási kedv, mely a kiállítás egész tartama alatt megnyilvánult. A helybeli összes tanintézetek, egy kivételével, ta­nulmányozás szempontjából megszemlélték a ki­állítást. Az eladásra kerülő baromfiakért a következő árakat érték el: Rhode island 8—10 P db-ként Leghorn 6-8 P „ Fehér orpington kakas 8 P db-ként Fehér orpington tyuk 5 P „ Pekingi kacsa 15 P „ Általában minden tenyészirányban történtek eladá­sok. A khaki cambell kacsák iránt nem volt vá­sárlási kedv, valószínűleg azért, mert még nem ismerik, pedig e valóságos „tojásgyártó“ állatok több figyelmet érdemelnének. Midőn a kiállításról szóló tudósításunkat befejezzük, nem mulaszthatjuk el, hogy ezúton ne mondjunk hálás köszönetét a miskolci Máv. üzlet­vezetőségnek azon megértő készségéért, hogy a kiállítás céljaira az állomásépület egyik tágas és világos helyiségét volt szives rendelkezésre bocsá­tani. * A baromfikiállitás megnyitásának napján d. u. 4 órakor a Vármegyei Gazdasági Egyesület ba­romfitenyésztő szakosztálya a vármegyeháza nagy­termében dr. Szén József esp. plébános elnöklete alatt ülést tartott, melyet megjelenésükkel kitüntet­tek dr. báró Waldbott Frigyesné sz. Mária Alice kir. hercegnő és Széli Józsefné főispánné. Az ülésen dr. Szén József elnöki megnyitó­jában röviden vázolta a baromfitenyésztés jelenlegi helyzetét, majd dr. Schneider Lajos tartotta meg nívós és nagy érdeklődéssel kisért előadását „A baromfiak kavicsszükséglete“ címmel. Előadásában felhívta a figyelmet ezen eddig eléggé nem ismert kérdés fontosságára és a saját 1500 kísérletéből leszűrt tapasztalatait demonstrative mutatta be a házi szárnyas állataink kóros megbetegedései és elhullása eseteiben. A kavicsszükséglet ugyanis azon szerepet tölti be a baromfiak életében, mint az emlős állatoknál a fogazat, azaz a táplálék fel­őrlése és előkészítése az emésztéshez. A baromfi, ha ezen kavicsszükségletét a környezetben fedezni nem tudja, úgy homok, gyom, gyümölcsmag, sőt salak és téglatörmelék felvétele által is igyekszik a hiányt pótolni. Mindenesetre a kavicshiány a ba­romfiak megbetegedését vonja maga után, sőt az elhullásnak is oka lehet. Kísérleteivel állapította meg azon kavicsmennyiséget is, mely átlag egy tyuk, pulyka stb. részére szükséges. Utána Winkler János tartott rövid, de lendü­letes beszédet, melyben megemlékezett értékes kül­földi tapasztalatairól. Reméljük, hogy a jövőben nem lesz ilyen fukar, hanem bőséges és értékes tapasztalataiból többet is fog hallgatóinak juttatni és érdeklődésünket jobban kifogja elégíteni. Ezzel kapcsolatban sajnálattal kell megálla­pítani, hogy a gyűlés iránt a legnagyobbfoku rész­

Next

/
Thumbnails
Contents