Zempléni Gazda, 1930 (10. évfolyam, 3-24. szám)
1930-11-05 / 21. szám
21. szám. ZEMPLÉNI GAZDA 7. oldal. túlságosan meg ne lazitsuk, akkora földlapdával szedjük ki, mint amekkora a cserépbe befér. Aztán öntözzük meg, leveleit permetezzük át és vigyük hűvös, de világos helyre. Ha azt akarjuk, hogy a bimbós tövek minél előbk virágozzanak Ugy fokozatosan melegebb helyre visszük. A késői bimbó- sak, melyek tehát még nem is feslenek, még későbben, novemberben, sőt decemberben virágzanak. Ezt világos, üvegezett verandán is elérhetjük. Hogyan telepítsük a gyümölcsöst? Erre a kérdésre felel és tiz tervrajzot közöl a Növény- védelem és Kertészet legújabb száma. Ismerteti még a legelők fásítását, a szüret utáni teendőket, a rózsa ültetését és téli takarását, a virágok trágyázását, a vértetü irtását, a gyümölcs csomagolását stb. A dúsan illusztrált kiváló szaklapokból egy alkalommal a Növényvédelem kiadóhivatala (Budapest, V. kér., Földmivelésügyi Minisztérium) lapunkra való hivatkozással készséggel küld mutatványszámot. Rózsa takarása. A rózsák egy nagy része úgynevezett télálló, azaz a telet takarás nélkül kibírja. Természetesen azt, hogy mely rózsák télállóak, egyes csoportra nézve nem határozhatjuk meg. A rózsák télen nem is annyira a hideg miatt, hanem a felolvadó és ismét reáfagyó jégkéregtől, az ólmos esőtől, valamint a tövüknél összeálló és megfagyó víztől szenvednek. A védett helyre ültetett rózsák a téli fagyot is jobban bírják. Legjobb takaró a föld. A takarást csak akkor kezdjük meg, ha az első fagyok a leveleket lepörköiték és azok lehullottak. A fentmaradt leveleket le kell szedni. A bokorrózsákat felhantoljuk. Ha a vesszők kiállanak a földből, ez nem baj, majd tavasszal a metszéskor a hibás részeket amugyis eltávolítjuk. A földtakaróra szükség esetén szalmás trágyát is teríthetünk, azonban a trágya a vesszőket ne érje. Mélyedésben álló tövek körül az esetleges fölös csapadékvíz elvezetéséről gondoskodjunk. Magastörzsü rózsákat le kell hajlítani a földre. A koronavesszőket összekötözzük, a törzset kampós fával lerögzítjük és aztán a koronát földdel borítjuk. A törzset !e- kampózni fontos, mert különben a korona az oltás helyén könnyen leválhat. Óvatosan kell a törzset lehajlitani, iv alakban. A hajlitás irányába a tövet kibontjuk s igy könnyen lefektethető. Azokat a magastörzsü rózsákat, melyek törzse nem hajlítható, bekötözzük és pedig ugy, hogy szálas szalmát (zsupszalmát) összecsomózunk és mint egy kalapot a rózsára reáhuzzuk, alul nem is fontos, hogy szorosra legyen kötve. Az esőié a szálas szalmán lecsöpög. A magastörzsü rózsa vesszőit, ha nem is teljes mértékig, de valamelyest meg kell metszeni és összekötözni, nehogy a vesszők akadályozzák a szalmával való bekötözést. Bulgária tojáskivitele 1930 ban. Bulgária a folyó év első felében 127.817 láda (á 1400 db ) tojást exportált a múlt év első felében kivitt 71.105 és 1928-ban kivitt 65 220 ládával szemben. Az idei év előreláthatólag messze felülmúlja nemcsak a háború utáni, de a háború előtti évek exportját is. A bolgár kormány intézkedései tehát a tojásexport emelésére és a baromfitenyésztés javítása érdekében meglehetősen jó eredményt mutatnak. — Az utóbbi időben állami támogatással egész sor modern baromfitelep létesült, melynek tojásait szétosztják a gazdák között. (MÁK.) Külforgalmunk javulása Ausztriával Az osztrák kereskedelemügyi minisztérium statisztikai jelentése szerint a folyó év első 8 hónapjában Magyarország kivitelé Ausztriába 202.3 millió schillinggel szemben, mellyel szemben behozatalunk Ausztriából 78.7 millió schillinget tesz ki a múlt évi 109.8 millió schillinggel szemben. (MÁK) Moratóriumot kérnek a lengyel gazdák. A lengyel mezőgazdasági érdekképviseletek vezérlő tanácsa memorandumot nyújtott át a kormánynak és a hitelintézeteknek, melyben kifejti, hogy a gazdák rövidlejáratu adóssága, amely az őszi és téli hónapokban válik esedékessé, 1.5 milliárd zlotyt tesz ki, a gazdák azonban képtelenek ezeket a hiteleket esedékességkor kifizetni, éppen ezért kérik egy 5 éves moratóriumnak az engedélyezését oly módon, hogy az első részlet 1931. őszén legyen fizetendő. Továbbá kérik az eddigi, aránylag magas kamatok mérséklését. (MÁK) A tojásbevitel szabályozása Franciaországban. Henry Cheron szenátor volt pénzügy- miniszter, aki a calvadosi mezőgazdasági kamara elnöke, felkérte a francia földmivelésügyi minisztert, hogy sürgősen intézkedjen a tojásbevitel szabályozásáról, olymódon, hogy az importálás származási helye kötelezően feltüntettessék. Hivatkozik felszólításában arra, hogy Anglia, Belgium, Svájc és Németország is megkívánják az importtojás származási helyének kötelező feltüntetését, ami lehetővé teszi, hogy a gyenge minőségű export- tojást nem hozhatják a belföldi áruval keverve forgalomba, ami annak értékét lényegesen csökkenti. (MÁK) Felelős kiadó: Engelberth Rezső ügyv. titkár.
