Zempléni Gazda, 1930 (10. évfolyam, 3-24. szám)
1930-10-20 / 20. szám
2. oldal ZEMPLÉNI GAZDA 20. szárú A ketrecen a kiállítók neve s a kiállított baromfi fajtája feltüntetendő s jel- zendő, hogy a kiállított baromfi eladó-e A baromfiak vételét és eladását az Egyesület ügyv.-titkára díjmentesen közvetíti. A bírálat eredményéhez képest dísz- és elismerő okleveleket, esetleg — indokolt esetekben — pénzjutalmakat oszt ki az Egyesület. Belépődíj a kiállításra személyenkint 40 fillér. Iskolák, csoportban jelentkező testületek díjmérséklésben részesülnek. A kiállítók belépődíjat nem fizetnek. A kiállítás célja a vármegye baromfi-állományának nemesítése s a fajbaromfitenyésztés előmozdítása, népszerűsítése. Az Egyesület felkéri a vármegye baromfitenyésztőit, hogy e cél előmozdítására alkalmas, saját tenyésztésű baromfiaikat a kiállításra felhozni szíveskedjenek. Az érdeklődő közönséget felkérjük, hogy a kiállítást minél számosabban tekintsék meg. A kiállítás első napján — november 23-án — délután 4 órakor a vármegyeháza nagytermében szakelőadás lesz. Sátoraljaújhely, 1930. évi október hó 18-án. Engelberth Rezső a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület ügyvezető titkára. Dr. Szén József a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület Baromfitenyésztő osztályának elnöke. mezőgazdasági rovat Rovatvezető; dr báró Waldbott Frigyes a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület mezőgazdasági osztályának elnöke. Át lehet-e szervezni a mezőgazdasági termelésünket? Mayer János földmivelésügyi miniszter a „Budapesti Hírlap“ vasárnapi számában az agrárválságról és a mezőgazdaság időszerű kérdéseiről nyilatkozott. Nyilatkozatának főleg a mezőgazdasági termelés átszervezésére vonatkozó része érdekli a „Zempléni Gazda* olvasóit, miért is helyénvalónak tartjuk e részt ismertetni. „A termelés átszervezése azt jelentené, hogy irányítsuk át a termelő munkát a maga pénzbeli befektetésével együtt olyan termények előállítására, amelyek a jelenleg termeiteknél jobban értékesíthetők. E termények sora bár a talaj- és éghajlati viszonyok korlátozzák a termelhető feleslegek számát, még úgy is elég hosszú. Tegyük föl, hogy a törvényhozás megadja a földmivelési kormánynak a szükséges kényszerítő hatalmat, a gazdák alkalmazkodó fegyelmezettsége pedig azt a csodás erőt, hogy e hatalom érvényesitése teljes eredménnyel jár. Tehát a termelést átszervező miniszternek nincs más dolga, mint hogy kiválasztja a termelendő növényféleségeket és kiadja a megfelelő rendeletet. De ennél azután feltétlenül megakad. Gyapotot, indigót, sáfrányt, szegfűszeget, füszeresféleségeket, amelyek talán kevésbé érzik az általános ársülye- dést, nem termelhet. A minálunk termelt növények pedig, amelyekhez igazodig vetőmagkészletünk, gép- és eszközfölszerelésünk, talajmüvelési és trá- gyázási módszerünk, földmivelő népünk tudás- és ismeretköre: kivétel nélkül erős árveszteséget szenvedtek a két év előtti állapotokhoz képest. A nálunk termelhető összes termények áralakulásában a búzáéhoz hasonló csökkenés van, tehát az átszervezéssel nem csak az ár tekintetében nem érünk célt, ha- hanem az értékesítés tekintetében sem, sőt ennél újabb nehézségekbe ütköznénk. Azt természetesnek fogják találni az átszervezést követelők, hogy a magyar gazda még a törvényes kényszer mellett is csak úgy megy belé az átszervezésbe, ha esetleges veszteségét a rendelkező kormány garantálja. Tehát,
