Zempléni Gazda, 1930 (10. évfolyam, 3-24. szám)

1930-10-05 / 19. szám

19. szám. ZEMPLÉNI GAZDA 9. oldal. állatok abszolút egészsége és robusztus életereje. Ezek hiánya a bajok, a keserűségek mérhetetlen tömegét zúdítja a kezdőre, melyek a biztos rom­lásba sodorják. A második feltétel, mely a kiindulási törzs vásárlásánál számbajön, a standarszerüségre való kitenyésztettség. Haszonállatoknál persze fontos a szilárdan átöröklött magas tojáshozam, mely csak az illető tenyészet által vezetett törzskönyvből és tojótáblázatokból állapítható meg. A megvenni szándékolt állatok felmenő rokonságában mennél számosabb jótojónak kell lennie és a himállatok- nak is kivétel nélkül jótojó utódokként kell bebi- zonyosodniok. E tekintetben garanciát leginkább a régebbi jónevü tenyészetek nyújtanak, melyek tisztaságára súlyt helyeznek. Elhibázott takarékosság a kezdeti törzsnél krajcároskodni és nem azt a legjobb anyagot vá­sárolni, amely egyáltalán kapható. És ha nem telik nagyobbszámu állatra, okosabb egy trióval (egy kakas, 2 jérce) kezdeni és abból szaporítani, ha az elsőrangú, semmint tiz vagy húsz közepes ál­lattal. Sajnos, nálunk a tenyészállat becse és ér­téke felől özönvizelőtti felfogások uralkonak, külö­nösen a baromfikategóriák tekintetében. Az em­berek szinte ájulásba esnek, ha egy jómultu ka­kasért 20 pengőt kér a tenyésztő. Amerikában 500 dollárt is fizetnek egy kiváló példányért és Ang­liában nem ritkaság a 25 font sterlinges kakas. Épp azért, mert az abszolút egészséges, tiszta vérben és haszonra kitenyésztett törzsek drágák és ritkák, nem lehet eléggé figyelembe ajánlani a kezdőnek, hogy kicsinyben kezdje és fokozatosan fejlessze tenyészetét. Miután kezdő sem a munka, sem a ráfordítandó idő mennyisége felől rendsze­rint nincs tájékozva, a kicsi befektetés azért is tanácsos, mert a kezdők 90%-a tulterhesnek fogja találni a vállalt feladatot és elkedvetlenedik. És akkor még mindig jobb, ha aránylag kevesebb veszteséggel visszavonul, mintha nagy összegre rugó pénze után lehangoltan fut. Egyébként is könnyebb egy kis törzsből kiváló kiállítási példá­nyokat nevelni, mint egy nagy nyájból. Meg az­után a kis fejszámu baromficsalád mindig fizet és pedig aránylag kitünően fizet, mig a nagyüzemek rentabilitása sokszor borotvaélen táncol. Ha a befektetési előirányzat nem futja egy indokoltan drága törzs beszerzésére, akkor is oko­sabb közepes és homályos múltú állatok helyett ismert tenyészetből keltető tojásokat vagy napos csibéket vásárolni és ezekből felnevelni az állo­mányt. A napos csibe beszerzését inkább tanácsol­hatnám, mint a tojásét, különösen ha a postára kell bízni a szállítást, mert utóbbiak, sajnos, a kíméletlen kezelés miatt összerázódnak és keltetési szempontból hasznavehetetlenné válnak, mielőtt még kotlós alá vagy gépbe kerülnének. Ez azután kellemetlen reklamációkra szolgáltat okot, mert a keltetési eredmény elszomoritóan rossz, holott a tenyésztelepen a tojások 90% os megtermékenyítést és 80%-os kibúvást is mutathatnak. Azért előnyö­sebb a tojásokat személyesen elvinni, vagy megbíz­ható egyénnel elhozatni. Az egynapos csibénél a szállítás kevesebb veszedelemmel jár, gondos csomagolást feltételezve. Miután a tojásból kibújt csibét az első 48 órában amúgy sem szükséges etetni, az első 24 órát túlélt csibe több száz kilométeres utat tehet meg minden veszély nélkül. A vevő pedig 3 heti előnyhöz jut és a fiókák külsejéből — ha csak nagyjából is — következtetést tud vonni egészségi és fajtiszta ál­lapotukra. Olcsóbb, mint az ivarérett kész állat és vi­szont nagyobb biztosságot nyújt, mint a keltetőtojás vagy napos csibe, ha ennél drágább is, a hathetes vagy három hónapos növendék állatok beszerzése, melyeknél úgy a jelleg, mint a nem is felismer­hető lévén, a vevő nem kénytelen felesszámu kakast nevelni, ami a tojás, illetve a napos csibe esetén elkerülhetetlen. A kezdő szempontjából az 1—2 hónapos állat vásárlása azért is nagy köny- nyités, mert a csibére általában az első 3 hét a kritikus, ha ezt túlélte, felnevelése aránylag gye­rekjáték. Gyümölcsészeti rovat. Rovatvezető: gróf Széchenyí-Wolkenstein Ernőné. Községi faiskolák ügye és a vármegye gyümölcsészeti akciója. Zemplénvármegye alispánjának jelentéséből. Junius, julius ős aug. hó folyamán a várme­gyei faiskolafelügyelő a következő községek fais­koláit látogatta meg: Cigánd, Hercegkút, Makkos- hotyka, Bodrogzsadány, Bodrogolaszi, Tolcsva, Erdőhorváti, Komlóska, Vajdácska, Széphalom, Hosszuláz, Rudabányácska, Kesznyéten, Tiszaluc, Mád, Mezőzombor, Taktaszada, Tállya, Tokaj, Bod- rogkeresztur, Tárcái, Tiszakarád, Sárospatak, Sátor­aljaújhely, Szerencs, Végardó. A faiskolákban nagy

Next

/
Thumbnails
Contents