Zempléni Gazda, 1930 (10. évfolyam, 3-24. szám)
1930-09-20 / 18. szám
6 oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 18. szám. v katrészeket, amelyek lehetővé tették, hogy abban a búza, tengeri, krumpli megtermett. Kiveszi, de vissza nem adja a földnek. A múlt évszázadban Liebig megalapítja a műtrágyázás elméletét és gyakorlatát. Ez még nem minden, sőt egymagában, istállótrágya nélkül nincs is hatása. Mert mi is az az istállótrágya tulajdonképen ? Nem más, mint földbenlakó lények tömegkultúrája, edafon termelés. A baromfitrágya pedig csodálatosképen alkalmas edafon képzésre. Hogy ez igy van, arról minden tenyésztő társam meggyőződhetik anélkül, hogy a próba egy fillérjébe kerülne, avagy munkatöbblettel járna. A kert vagy kifutó egy, a baromfiak számára hozzáférhetetlenné tett helyén, lehetőleg közel az ólakhoz, készítendő egy ágyas, amelynek szélessége 120 cm. Ezt meghordjuk humusszal, még jobb komposzttal, 30 cm.-nyi magasságig. A sárdeszkákról naponta összegyűjtött baromfitrágyát ide teregetjük szép sorjáDan egymás mellé s azt vas- gereblyével azonnal bekapáljuk a földbe, hogy a trágya a föld alá mintegy 10 cm.-nyi mélyre kerüljön. A bekapált rész naponta állott vízzel gyengén megöntözendő. Három-négy hét múlva az ásó nyomán néhány gilisztát már találunk, jeléül annak, hogy jól dolgoztunk; 8 — 10 hét múlva a giliszták már annyira elszaporodnak, hogy a felásott helyeken ezerszámra nyüzsögnek egymáson keresztül-kasul. Ez az ágyas tehát elkészült, nyomban foghatunk a másodikhoz. Ha most földszitán átszitáljuk a földet, a giliszták a szitán maradnak; ezeket föletetjük a baromfival. Az átszitált földet kétféleképen használjuk fel. A földből egy maroknyit ásunk fiatal gyümölcsfáink tányérjába, vagy ugyanannyit veteményes ágyaink, krumpliföldünk vagy tengeritáblánk minden négyzetméterjére. Ahol öntözhetünk, ott egy hektoliternyi állott, langyos vizbe teszünk egy ásónyi szitált földet, 3—4 nap múlva felöntözzük az igy kezelt vizet. Egy gyümölcsfa tányérja fél kanna ilyen planktont bir el. A trágyázás eme módjának hatása szinte csodával határos. Fiatal gyümölcsfák edafonnal vagy planktonnal kezelve, kétszer oly hosszú — amellett erőteljes, hosszú — hajtásokat hoznak, mint a többiek; 3—4 éves fák már teremnek. Tök, bab, borsó, gyenge kukorica hetekkel előbb érleli termését, ha edafonnal vagy planktonnal trágyázot- tak. Ugyanígy a bogyósak. Díszcserjék, díszfáknál ugyanaz az eredmény. Hát még a sárga- és görögdinnye? Óriási a hatás a zöldségféléknél is. Az edafonágyat kora tavasszal, amint a föld fagya fölengedett, kell csinálni s az edafon hatása augusztus végéig egyenlő. Akkor a földbenlakók virulenciája alábbhagy s a következő tavaszig pihen, hogy az első tavaszi napsugárra ismét szaporodásnak induljon. Mint már említettem, a próba sem pénzkiadást, sem munkatöbbletet nem jelent. Próbálja meg tehát mindenki, aki teheti. Kivált az, akinek gyümölcsöse van. Rövidesen meg fog győződni arról, hogy ezzel az eljárással tenyészetének rentabilitása igen nagy százalékkal fog növekedni. Gyümölcsészeti rovat. Rovatvezető : gróf Széchenyí-Wolkenstein Ernőné. Tanulmányi kirándulás a recski gyümölcsösbe. 25 holdon 16 vagon féregmentes almatermés. A miskolci Mezőgazdasági Kamara a szakszerűen végzett gyümölcsfa védelem gyakorlati eredményeinek bemutatása céljából folyó évi szeptember hó 13-án tanulmányi kirándulást rendezett a felügyelete alatt álló recski Chinoin bérgyümölcsösbe. Ezen tanulmányúton vármegyénkből az Egyesület ügyvezető titkára és Kneiszl Emil vármegyei gyümölcsfatenyésztési felügyelő vettek részt. Megjelentek a különböző mezőgasági Kamarák kiküldöttein kívül az ország minden részéből sokan azok közül, kik a gyümölcstermelés iránt érdeklődnek. A nagy előrelátással megrendezett tanulmányi kirándulás felejthetetlen emléket hagyott a megjelentekben s igyekezni fogok azokat e lap szűk terjedelméhez mérten csak nagy vonásokban leírni, a szakszerűség szerint való megítélést és közlést ezzel a pár sorral áthárítom Kneiszl Emil úrra, ki bizonyára sokak okulására el fogja mondani azokat, amik megkapták az ő szakértői szemét is. Mint érdekességet kell megemlítenem, hogy Recsken van Párád vasúti állomása. Innen autóbuszok, autók és kocsik szállították az érkezőket a Kosztka csendőralezredes tulajdonát képező s a Chinoin bérletében levő 25 holdas gyümölcsösbe, hol dr. Friedl vegyészmérnök és Deák intéző ismertették nagyon röviden a megjelentek előtt azokat az ápolási munkákat, melyeket ott végeztek s melyeknek gyümölcseiben fogunk gyönyörködni.
