Zempléni Gazda, 1930 (10. évfolyam, 3-24. szám)

1930-09-05 / 17. szám

4. o'dal. ZEMPLÉNiGAZDA 17. szám. gaerőre. Az előbbi fokozza a föld termőképessé­gét, az utóbbi biztosítja idejében a jó talajmivelést, mind a kettő pedig nagy termést. — Ez végül nagy jövedelmet nyújt. Nagy jövedelemből jut újabb gazdasági talajjavításokra, amelyek újra többterme­lésre nyújtanak kilátást. Ebben a körvonalban ve­zet az út a többtermeléshez és ezzel az aránylag olcsóbb termeléshez is. Járványos állati betegségek vármegyénk­ben. Lépjene: Spatak, Bodrogkeresztur, Kesznyé- ten, Cigánd, Széphalom. Sertésorbánc: Sárospatak, Bodrogkeresztur, Zemplénagárd. Sertésvész: Legyes- bénye, Karcsa. Sercegőüszök: Sárospatak, Mátyás­háza. Veszettség: Bodrogkisfalud, Széphalom. Pótvásár. Gesztely község pótvásárra kapott engedélyt, mely e hó 16 án lesz. Vásáráttielyezés Olaszliszka községben az e hó 24-ére eső vásárt 17-én tartják meg. Különböző búza- és rozsvetőmagvakkal végzett kísérletek eredménye. Irta: Fuchs István. Olvasva a sok-sok vitát a nemesitett vető­magok által elérhető többtermeléssel kapcsolatban, alkalomszerűnek tartom, hogy gazdatársaim tudo­mására hozzam az általam elért eredményeket, amelyeket a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara megbízásából már második éve végzek. Ezen kísérletek, amelyeket alább felsorolok, egyazon termőképességü, egyformán megművelt és megtrágyázott talajban, ugyanazon időben és ugyan­azon vetőmagot felhasználva történtek. Először a búzavetőmag kísérleteimről szá­molok be. Az 1928/29. évi kísérleteim nem sike­rültek, mert a nagy hideg miatt 100%-ig mind kifagytak. Az 1929/30. évi búzavetőmag kísérleti ered­ményeim a következők: Fajta neve Terület Meg­dőlés Érés idő Szalma Mag 1. Mag 11. Fajsuly 1. F. sziki 1600 öl 60% jul. 6 -7 23 q 1005 kg 55 kg 78 2. Székács 191. 50 „ 25 „ 840 „ 95 „ 80 3. Hatvani 1212 50 „ 24 „ 1005 „ 60 „ 80V* 4 Hatvani 1117. ff 30 „ 25 „ 1055 „ 40 „ 80 5 Eszterházy 8. n 20 „ * 4-5 23 „ 920 . 50 „ 8172 6 Székács 1155. yy 40 , „ 6-7 20 „ 945 „ 100 „ 83 7 Mindszentpusztai 403. ff 70 „ 26 „ 1032 „ 40 , 78 8. Fornádi 1017. yy 30 „ „ 5-6 21 „ 814 . 75 „ 78 9. Bánkuti 1014. ft 30 „ „ 6-7 19 0 541 „ 70 „ 8172 10. Bánkuti 1201. 99 30 „ * 6-7 18 n 551 „ 75 „ 81 Tehát elvetettem 10 fajta búzát egy kát. hol" das parcellákba, amelyeknek vetését kétszer meg­szántott és egyszer megtárcsázott földben egy na­pon — október 2-án — eszközöltem. A vetések egyformán keltek, szép zöld színűek voltak. A téli fagy nem ártott nekik. Tavasszal megfogasoltam. Tovább fejlődésükben már különbséget le­hetett tenni az egyes fajták között. A két Hatvani, a két Székács és az Eszterházy-féle búzák bujáb­bak és sötétebb színűek voltak. A terméskilátások nagyon kedvezőek voltak, de a júniusi nagy szá­razság az eredményeket teljesen elrontotta. A fenti táblázatban feltüntetett eredmények pontosak s látszik, hogy ugyanazon időben egy­forma minőségű és ugyanúgy megmunkált föld­ben melyik buzafaj felel meg a mi talajviszo­nyainknak. A gabona kísérleteket csupán három fajtával (Fleischmann, Hatvani és saját) végeztem. Ered­ményeim ezek: Fajta neve Terület Megdülés Érés Eredm. Szalma Fleischmann 800 öl 10% jul. 1—3 520 kg 17 q Hatvani „ 10% „ 545 „ 16.50 „ Saját gazd. „ 5% , 470 „16 „ Ezen rozsfajtákat épen úgy, mint a búzát, ugyanazon időben ugyanúgy megtrágyázott és megművelt, egyforma minőségű földben egy napon — szept. 23-án — vetettem. Fejlődésük kezdettől fogva buja volt. Tavaszi fejlődésükben már különbséget lehetett tenni a saját gazdasági és a nemesitett fajták között A magasságukban 20% különbség volt, a kalászuk is sokkal vastagabb és hosszabb volt. A kilátások junius közepéig kedvezőek vol­tak, azonban az utána következő nagy szárazság nem volt kedvező a szem fejlődésére

Next

/
Thumbnails
Contents