Zempléni Gazda, 1930 (10. évfolyam, 3-24. szám)
1930-08-20 / 16. szám
16. szám. ZEMPLÉNI GAZDA 13. oldal. Majd azt tárgyalja, hogy miért nevezik a könyvében ismertetett gyümölcsfákat törpefáknak? Felelet: azért, mert ezeket gyengébb gyökérzetü, gyengébb növésű törpe-alanyokra oltják, vagy szemzik s bokoralakra nevelik. Ne gondoljuk azonban azt, hogy e törpefák holmi cserepekben nevelt játékos kedvtelések, mert amint azt a grófné bodrogkereszturi törpegyümölcsösében, vagy a Sátoraljaújhelyi Tanítói Üdülőtelep kertjében láthatjuk, egy-egy foksoros gulaalaku törpefán 1— 21h métermázsa remek alma, vagy körte is terem. De adjuk át a szót a könyvirónak. Ő a legilletékesebb annak az előadására, hogy melyek az előnyei a törpegyümölcsfáknak! 1. A törpefán szebb, nagyobb, izletesebb gyümölcs terem. 2. A törpefán a nagyon finom, kényesebb fajtákat is termelhetjük 3. 2—3 év múlva már terem, inig a vadalanyra oltott csak jóval későbben. 4. Kis helyet, épületfalat stb. is kihasználhatunk vele. 5. Könnyebb a féregtől, betegségektől való megvédése, a gyümölcs leszedése. S amikor a törpefákat, ezek életét, gondozását a legnagyobb szakértelemmel s gyakorlatiassággal ismerteti, közben a gyümölcsészet egyetemesen érvényes, általános ismereteit is adja, azaz amelyek úgy a törpe, mint a vadra oltott közép- és magastörzsü gyümölcsfákra is vonatkoznak. Mint ő mondja: E könyvből megtanulhatod : 1. A gyümölcsfák és cserjék főbb szaporítási módjait. 2. Az oltást és szemzést. 3. A talaj forgatását, vagyis rigolirozását. 4. A faiskolák kezelését. 5. Az oltóalanyok metszési módjait. 6. A különböző magastörzsü fák nevelését. 7. A szállítandó fák kiásását és csomagolását. 8. A fák ültetését. 9. A fák további gondozását. 10. A fák ujraoltását és a kihalt fák helyettesítését. 11. A gyümölcsfák trágyázását és öntözését. 12. A gyümölcsfák betegségeit és ellenségeit. 13. A gyümölcs értékesítését. 14. A nagyban termelendő gyümölcsfák fajtáinak neveit. Mindezen ismereteket folytonos szemléltetés mellett tárgyalja, mindent kitűnő rajzokkal és fényképekkel magyaráz. Igen kedves a „4 éves törpefa, 4 éves fiúcska“ c. kép. Egyszerre nőnek, de a törpefa már jóval magasabb és minden ága tömve van virággal! S amikor végigvezet bennünket a gytimöl- csészet összes rejtelmein, könyve végén Bereczki Máté, a hírneves magyar pomológus négykötetes müvében 1877-ben irt bevezető szózatát közli, amely valóban meghatóan szép ! Ebben mondja Bereczki Máté a többek között: „Szeressétek a gyümölcsfát! Pártoljátok a gyümölcsészet irodalmát 1 Fogjatok kezet velünk, akik oda törekszünk, hogy Isten legékesebb virágos kertjévé változtassuk ezt a kedves magyar hazát.“ Dolgozzunk Bereczki Máté intelme szerint. Zemplén vármegye az Országos Pomológiai Bizottság 1929. évi hat napos zempléni tanulmányuijá- nak tanulságai szerint minden hazai gyümölcs termelésére kiválóan alkalmas. Teremtsünk hát csonkavármegyénkből ékes gyümölcsös kertet, hogy ahol ma mázsánként 60—80 filléren elvesztegetett burgonya terem, ott mázsánként 60—80 pengőért értékesíthető Jonathan, Téli aranyparmen teremjen s a gyümölcsfákkkal betelepített szőlőaljak, parlagok gyümölcsöskertjeinek dús jövedelme segítse ki a bor nehéz értékesítési viszonyai miatt reménytelen helyzetbe került szőlősgazdákat. A gyümölcstermelés felkarolásával jövedelmező gazdasági ágat vezethetünk be. Boldogabb gazdasági viszonyok köszönthetnek be hozzánk, Hegyaljánkra, a Bodrog, Tisza, Sajó, Hernád-menti községeinkre! Ámde ehhez szaktudás kell! Mert mint Angyal Dezső, az Országos Pomológiai Bizottság elnöke mondja: „. . . hiába ringatjuk magánkat ama téves hitben, hogy a gyümölcstermesztés egy eddig nálunk még kiaknázatlan aranybánya, mert ez a bánya csak annak nyílik meg, aki kellő szakértelemmel, kitartással és céltudatossággal fog munkába. Avatatlan kézben ez mindig a véletlen játéka marad“. A nemes grófné most ismertetett könyvével kiváló alkalmat ad nekünk a gyümölcsészeti ismeretek alapos elsajátítására. Fogadja érte ezúton is hálás köszönetünket. Sátoraljaújhely, 1930. aug. 18-án. Kneiszl Emil tanfelügyelőségi gazd iskolalátogató, várm. faisk. felügyelő. Vegyesek. Halálozás. Andrássy János tarcali birtokos, Egyesületünk igazgatóválasztmányának tagja, f. hó 8-án elhunyt. Baromfikiállitást rendez a Zemplénvár- megyei Gazdasági Egyesület az ősszel s felkéri a tenyészlők közül mindazokat, akik a kiállításon saját nevelésű állataikat kiállítani óhajtják, hogy ezt az Egyesülettel mielőbb közölni szíveskedjenek. Megjelent a , Boletta-törvény magyarázata“ Meissner Károly szerkesztésében. Ára 60 fillér. Megrendelhető a Debreceni Mezőgazdasági Kamaránál. é
